Vesebetegségek fájdalomcsillapítói

bevezetés

A vesebetegségek mellett a csökkent veseműködés különleges tünetei mellett más problémák is előfordulnak. A vesebetegségek egyik fő problémája a fontos gyógyszerek helyes kiválasztása. Szinte minden gyógyszer metabolizálódik az emberi testben, majd azokat újra ki kell választani. Az anyagok két fő rendszer útján választhatók ki: A vízben különösen jól oldódó hatóanyagok a vizelettel szállíthatók, és a vesék útján üríthetők ki. A zsírban jobban oldódó anyagok metabolizálódnak a májban és kiválasztódnak a székletben. A fájdalomcsillapítók szedésekor a különféle eliminációs módok is fontos szerepet játszanak, mivel vesebetegségek esetén a lehető legkevesebb fájdalomcsillapítót kell alkalmazni, amelyeket a vesén keresztül lehet eltávolítani.

Ezek a fájdalomcsillapítók jótékonyak a vesebetegségben

• Nem opioid fájdalomcsillapítók (fájdalomcsillapítók)

  • Paracetamol

  • Metamizol (Novalgin®, Novaminsulfon)

  • Flupirtin (2018 óta már nem engedélyezett Németországban)

• Az opioidok

  • tramadol

  • tilidint

  • Hydromorphone

  • piritramide

Ezek a fájdalomcsillapítók nem alkalmasak vesebetegségek kezelésére

• NSAID-ok

  • Diclofenac

  • ibuprofen

  • Az indometacin

  • ASA (acetil-szalicilsav)

  • A naproxen

  • Celekoxib, etorikoxib, parekoxib

• Az opioidok

  • Az oxikodon

NSAID-ok

Az NSAID-k (nem szteroid gyulladáscsökkentők) és az NSAID-k (nem szteroid gyulladáscsökkentők) egy olyan gyógyszercsoport, amely gyulladásgátló, fájdalomcsillapító és lázcsökkentő hatással rendelkezik. Ebben a csoportban a klasszikus hatóanyagok a diklofenak, ibuprofen, indometacin, ASA (acetilszalicilsav = aszpirin) és naproxen. Vannak olyan szerek is, amelyek konkrétabban működnek, például a celecoxib, az etoricoxib és a parecoxib. Az összes nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer elsősorban a vesén keresztül ürül ki. Ezért veseelégtelenség (vesegyengeség) esetén az anyagok felhalmozódhatnak a testben, mivel a hatóanyagok nem választhatók ki olyan gyorsan. Ezért rossz vesefunkció esetén szükség van a dózis csökkentésére a csökkent fájdalomcsillapító adaggal. Még jobb lenne az NSAID-ok teljes elkerülése, és más fájdalomcsillapítók használata. Mivel a nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek a vesén keresztül választódnak ki, hosszú távon történő szedésük során a veséket is károsíthatják, így maguk is átmeneti vagy krónikus vesekárosodást okozhatnak. Ezért mindenkinek, akinek a fájdalomcsillapítók szedése előtt már megvan a vesefunkciója, javasoljuk, hogy ne szteroid gyulladáscsökkentőktől eltérő fájdalomcsillapítókat szedjen. A nem szteroid gyulladáscsökkentők emésztőrendszeri kellemetlenségeket is okozhatnak. Különösen gyakori, hogy fekélyeket okoznak a gyomorban vagy a duodenumban. Ezért az NSAID-kat protonpumpa-gátlókkal (gyomorvédelem) együtt kell adni.

Novalgin®

A metamizol (szintén Novaminsulfon vagy kereskedelmi forgalomban kapható Novalgin® néven) fájdalomcsillapító és lázcsillapító anyag. A Novalgin® pontos működési módja még nem tisztázott teljesen, de feltételezhető, hogy a prosztaglandinok (egy anyag, amely felgyorsítja a gyulladásos reakciókat) gátlása és az agy fájdalomcsillapításának hatása. A vesebetegségek tekintetében a Novalgin® a legtöbb esetben előnyösebb a nem szteroid gyulladáscsökkentő szereknél. Például, ha a vesefunkció csak kismértékben romlik, nem kell módosítani az adagot, mivel a sérült vesére nincs kockázat. A legtöbb fájdalomcsillapító, amely nem befolyásolja rosszul a vesét, hosszabb időn át károsítja a májat. De a Novalgin® esetében, még enyhe vagy közepes mértékű májkárosodás esetén sem szükséges külön óvintézkedéseket és alacsonyabb adagokat betartani. Általában a Novalgin® fájdalomcsillapítónak tekinthető, kevés mellékhatással. Ritka, de súlyos mellékhatás lehet vérképződés-rendellenesség, amely az úgynevezett agranulocytosishoz vezet (az immunrendszerhez szükséges fehérvérsejtek alcsoportjának granulocitáinak számának jelentős csökkenése).

Itt van: A Nolvagin® mellékhatásai

Morfin

A morfin az úgynevezett opioidok csoportjába tartozik. Ezek erős fájdalomcsillapítók, amelyek különféle erősségekben és hatáscsoportokban kaphatók. Vesebetegségek esetén alapvetően lehetséges a morfinek bevitele. Ha azonban a vesefunkció súlyosan károsodott, hosszabb ideig a hatóanyag nagyobb koncentrációja lehet a testben. Ez valószínűleg annak a ténynek a következménye, hogy a morfin kiválasztási termékei nem választhatók ki olyan gyorsan, mint az egészséges vese esetén, amikor a vesék nem működnek megfelelően. A morfin és az anyagcserével átalakított morfin termékek elsősorban a májban, a vesékben és a gyomor-bél traktusban mutathatók ki. Még ha a morfin és annak bomlástermékei is magasabb koncentrációban lehetnek a vesékben, nem ismert, hogy a morfin normál adagokban károsítja a vesét. Ezért még a vesebetegségeknél sem kell attól tartani, hogy a vesefunkció romolhat a morfinkészítmények normál alkalmazásával. A csökkent kiválasztás miatt, különösen a vesefunkció esetén, szükség lehet az adag módosítására, mivel egyébként a hatóanyag túl sok halmozódhat fel a testben. Ennek hasonló hatása van, mint a túladagolásnak. Ez csökkent légzőképességhez, szédüléshez, tudatzavarokhoz, a pulzusszám növekedéséhez és a vérnyomás csökkenéséhez vezet.

Tudjon meg többet itt A morfin mellékhatásai

Aspirin®

Az Aspirin® az acetilszalicilsavat (röviden ASA-t) tartalmazza, és fájdalomcsillapító gyógyszer, amely szintén megakadályozza a vérlemezkék térhálósodását, ezért felhasználható a vér vékonyítására. Időközben az emberek elhagyták az Aspirin® fájdalomcsillapítóként történő használatát. Ehelyett fontos szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségekben, például a szívkoszorúér betegségben, valamint a stroke, az artériák akut elzáródása és a szívroham megelőzésében. A nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel szemben az aszpirin fájdalomcsillapítóként is felhasználható vesebetegségek esetén. Az anyag csak akkor használható, ha a vese közepesen gyenge (veseelégtelenség). Veseelégtelenség esetén az Aspirin® szedésének ellenjavallata az irányadó érték, ha a GFR (glomeruláris szűrési sebesség = a vesék ürülékfunkciójának értéke) kisebb, mint 30 ml / perc.

Paracetamol

A paracetamol fájdalomcsillapító, lázcsillapító és fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik. Fájdalomcsillapítóként felnőttekben és gyermekekben egyaránt alkalmazható (életkorukhoz és súlyukhoz igazított adagokban). A paracetamol pontos működési mechanizmusát nem sikerült tisztázni, de feltételezhető, hogy a hatások főként a gerincvelőben és maga az agyban alakulnak ki. Mivel a paracetamol nagyrészt metabolizálódik és a májon keresztül választódik ki, a veseműködés legtöbb esetben sem kell félni. Például a vesebetegségben szenvedők általában ugyanolyan adagot paracetamolt fogyaszthatnak ugyanabban az időközönként (ideális esetben legalább 6 óra), mint az egészséges vesékkel rendelkezők. Csak súlyos veseelégtelenség (vesegyengeség) esetén, amelynek glomeruláris szűrési sebessége (GFR = vesefunkció értéke) kevesebb, mint 10 ml / perc, kell alacsonyabb adagot venni a paracetamolból, mivel ellenkező esetben az anyag felhalmozódik a testben, és így növekszik Mérgezés tünetei fordulhatnak elő. Ebben az esetben a két paracetamol bevitel közötti időköznek legalább 8 órának kell lennie. Míg az egészséges felnőttek akár 4 g paracetamolt is fogyaszthatnak naponta, a vesebetegségek esetén legfeljebb 2 g paracetamolt kell bevenni.

Milyen egyéb gyógyszerek növelik a vesekárosodást?

A máj mellett a vesék a legfontosabb helyek, ahol a gyógyszerek és a méreganyagok eltávolíthatók a testből. Ezért nagy számú gyógyszer nagy adagokban vagy hosszú távú alkalmazás esetén vesebetegséghez vezethet. Különösen azoknak az embereknek, akiknek már van vesebetegsége, sok korlátozást kell alkalmazniuk gyógyszereikben. Vesebetegség esetén sok gyógyszert nem lehet elég gyorsan lebontani, így a hatóanyagokat kisebb adagokban lehet bevenni; az egyik a vesékre adaptált adagjáról (a vesefunkcióhoz igazítva) beszél. A fájdalomcsillapítók mellett számos stimuláns, például a nikotin is fokozhatja a vesekárosodást. Egyes antibiotikumok, például az aminoglikozid-csoport, túl magas dózisok esetén súlyos vesekárosodást okozhatnak. A vírusok ellen működő gyógyszerek (például az aciklovir anyag) szintén fokozhatják a vesék károsodását. Egy másik csoport, amely a vesék fokozott károsodásához vezethet, a citosztatikumok. Ezek olyan aktív összetevők, amelyek megakadályozzák a sejtek növekedését és szaporodását, és gyakran használják a rák területén.

Mit tehetek a máj fájdalomcsillapító gyógyszereinek minimalizálása érdekében?

Sok fájdalomcsillapító nem működik jól vesebetegség esetén. Ennek oka elsősorban az, hogy ezek a gyógyszerek a vesén keresztül ürülnek ki. Más fájdalomcsillapítókat gyakran használnak a már beteg vese károsodásának megelőzésére, például nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerek, például ibuprofen és diklofenak miatt. Vesebetegség esetén a leginkább azok a fájdalomcsillapítók használhatók, amelyek nem a vesén keresztül, hanem a májon keresztül választódnak ki. Az ilyen fájdalomcsillapítók klasszikus példája a paracetamol. A paracetamol nagy adagokban történő hosszú távú használata szintén károsíthatja a májat, mivel ez mostantól túlterhelt lehet a hatóanyagok anyagcseréje és kiválasztása révén. Ebben az esetben fontos egy jó kompromisszum megtalálása azon gyógyszerek között, amelyek nagyobb valószínűséggel választanak ki a vesén, és azok között, amelyeket a máj dolgoz fel. Attól függően, hogy melyik szerv sérülése súlyosabb, a májra vagy a vesére nehezebb fájdalomcsillapítók alkalmazhatók. A máj és a vese értékének rendszeres ellenőrzésével mindkét szerv gyakran kicsit megkímélhető. Például az ibuprofént és a paracetamolt szedheti felváltva, és így a két szerv egyikét sem terheli túl. Ezenkívül a gyógyszer napi adagjának csökkentése enyhíti a máj és a vesék terhelését. Ha a csökkentett adagban alkalmazott fájdalomcsillapító gyógyszer nem elegendő, akkor erősebb fájdalomcsillapítókat, például morfint lehet használni. Ezek nem támadják meg a májat és a veséket. Ezenkívül beadhatók például fájdalomcsillapító formájában is, amely egy hét alatt folyamatosan szabadítja fel a hatóanyagot. Ez elkerüli a hatóanyag hirtelen magas koncentrációját (amilyen lehet például a tabletta bevétele után).

is olvasni: Fájdalomcsillapítók májbetegségekhez