Szellőzőcsövek

meghatározás

A dobcső egy olyan cső, amely be van helyezve a dobhártyaba, és amely kapcsolatot teremt a külső hallócsatorna és a középfül között. Figyelembe véve ez biztosítja, hogy egy bizonyos ideig legyen lyuk a dobhártyában. A követelményektől függően nagyon sokféle anyagból állhat, például szilikonból vagy titánból.
A fülcső terápiás célja, hogy lehetővé tegye a szekréciók kiszivárgását a középfülből, és ezáltal biztosítsa a timpanus üreg megfelelő szellőzését. Ezáltal elősegítjük a középfül területén a gyulladásos vagy sérüléssel kapcsolatos folyamatok gyógyulását.

Mikor kell egy szellőzőcső?

A szekréció felhalmozódása a középfülben jelzi a szellőzőcsövet. Leggyakrabban középfülgyulladással összefüggésben fordul elő. A behozatali döntés elsősorban a felhalmozódott folyadék mennyiségétől függ, kevésbé a szekréció típusától. Az orvosi vizsgálat során ezt meg lehet határozni a dobhártyán keresztül. Minél több szekréció halmozódik fel a középfülben, annál inkább elhajlik a dobhártya a vizsgáló irányába. A kifelé ívelt dobhártya azt jelzi, hogy a középső fülben túl magas a nyomás, amelyet valószínűleg egy timpanus cső segítségével kell enyhíteni.

Az orvos számára egy másik tipp a "kalapács-markolat", amely a dobhártya közepén található, az oszszik részeként. Ha a folyadékszint meghaladja ezt az anatómiai szerkezetet, akkor az érintett személy tüneteivel összefüggésben mérlegelni kell a szellőzőcső jelölését.

Mivel a dobhártya is pergamenszerű, úgy a szer mögött levő szerkezetek és a szekréció jellege kitalálható. A sárgásfehéres szekréció a gyulladásos folyamatokról szól, gennyesedéssel és vöröses szekrécióval a véres folyadékfelhalmozódásért. Ez a két szekréciós szín néha a szellőzőcső mellett is szól, mivel a gyulladás a belső fül felé terjedhet, és a vér összeragaszthatja az oszcikkeket. Itt azonban szükséges egy ENT orvos pontos értékelése.

Olvassa el a témáról itt: Középfülgyulladás

Hogyan működik a műtét?

Önmagában a szellőzőcső behelyezése nem valódi művelet, hanem egy járóbeteg-kezelés. Csak néhány percig tart, és általában nem igényel további kórházi ápolást. Ugyanakkor maga az eljárás megsérti a szemhártyát, ezért szükséges a folyamat ismertetése és a lehetséges kockázatok. Ez adja ennek a kis beavatkozásnak a műtéti jellegét.
Annak érdekében, hogy a fülcső az érintett személy számára a lehető legkényelmesebb legyen, szükséges a dobhártya érzéstelenítése. Ezt lokálisan meg lehet valósítani úgy, hogy érzéstelenítőt adunk a méhhártóra oldat formájában vagy fájdalomcsillapítót adunk be infúzió formájában. Ha az érintett személy a helyi érzéstelenítés mellett dönt, akkor az egész eljárás alatt ébren van, és elvileg azonnal hazamehet, vagy további kezelést kaphat.
Ha általános érzéstelenítést mérlegelnek, ez általában a középfül tervezett további kezelésének következménye az eljárás során. Ha öntözésre vagy a középfül további rehabilitációjára van szükség, rövid ideig általános érzéstelenítésre van szükség. A félelem vagy az izgalom fontos szerepet játszik a gyermekek általános érzéstelenítés alkalmazására vonatkozó döntésében.
Ha a dobhártya elhalványul, egy kis réseléssel nyitja meg az első alsó negyedben szikével. A fülcsövet ezután behelyezik ebbe a nyílásba. Nincs szükség további rögzítésre, mivel a dobhártya károsodása miatt a kioldott kis vérhez tapad, és ezáltal természetes fogást talál. A fülcső behelyezése után az eljárás már véget ért, és az érintett személyt még rövid ideig meg kell figyelni. Általános érzéstelenítés után egyes esetekben fontolóra kell venni a rövid fekvőbeteg-tartózkodást.

Utógondozás

A követő kezelés további kezelést igényel a kiváltó oknál.
Általában a fülgyulladás volt a szellőzőcső indikációja. A lázcsillapító cső helyzetének rendszeres ellenőrzése mellett a nyomon követő kezelés fontos eleme a lázcsillapítókat, fájdalomcsillapítókat és antibiotikumokat tartalmazó megfelelő kezelés. Akut betegség esetén ez azt jelenti, hogy az orvosnak néhány naponta fel kell hívnia az érintett személyt, hogy a gyógyszer szükség esetén módosítható legyen, és garantálható legyen a szekréció ürítése a szellőzőcsövön keresztül.
A betegség leküzdése után a legtöbb esetben a szellőzőcsövet hagyják. Ezt valójában maga a test taszítja, és garantálja a teljes gyógyulási folyamatot. A sérült területen a dobhártya megújulásával a támcsövet darabonként előre tolják a külső hallócsatorna irányában. A szöveti hiba lefedésekor a külső hallócsatornába esik, és kicsi mérete miatt gyakran öntudatlanul elveszik.
A helyreállított szemgomb tehát egy gyógyult folyamatért felelős, mivel csak kórokozók vagy szekréciók hiányában tud teljes mértékben növekedni. Másrészt, a felgyülemlett folyadék miatt túl nagy a fül feszültsége a dobhártyán, hogy a seb szélei ne záródjanak be. Ezért várjon néhány hétig a természetes gyógyulási folyamatot.
Ezért indokolt a nagyvonalú időközönként végzett ellenőrzés a rezidens orvos által végzett akut kezelés után.

Olvassa el a témáról itt: Idegen test a fülben

Meddig kell tartani a fülcsövet?

Teljesen a betegség mértékétől függ, mennyi ideig kell a szellőzőcsőnek maradnia a bordásban.
Akut betegség esetén addig kell hagyni, amíg teljesen meg nem gyógyul. Krónikus panaszok esetén szükség lehet akár tizenkét hónapig maradni.
Ha akut középfülgyulladás miatt hozzák be, általában a szervezet néhány napon belül, legfeljebb két héten belül elutasítja. Ezen idő alatt az érintett személyeket is betegség érzi, így a tüdőcső továbbra is jogos marad a helyén, még akkor is, ha jelentős javulás történik, és tovább támogatja a további gyógyulást.

Hogyan lehet eltávolítani a fülcsövet?

A legtöbb esetben a test maga távolítja el a szellőzőcsövet. A természetes gyógyulási folyamat előrehaladtával az új szövet a külső fülcsatorna felé tolja azt. Ez ábrás módon magyarázható természetes formájával. Egy tölcsérre hasonlít, amelynek szűkülése a középfül felé mutat. A fülcső az alsó alsó negyedben helyezkedik el, ezért fő súlya a külső hallócsatorna irányában a gravitáció révén van. Ha a dobhártya hibája bezáródik, és az idegenként felismert gömbcső anyagát elutasítják, akkor kifelé esik, és nem a középfül irányába.
Ha ez a folyamat nem zajlik le, a csövet az orvos manuálisan is eltávolíthatja. Különösen ez a helyzet a T alakú szellőzőcsövek esetében a hosszú távú kezelés részeként. A cső meghúzásával a hordozók felfüggeszthetők a dobhártya mögött, és a cső könnyen eltávolítható.

Mennyi ideig viselheti a szellőzőcsövet?

A szellőzőcső helyben maradásának időtartamát alakja és az anyag választása határozza meg.
A hosszú tartózkodási időt mindenekelőtt a T-alak garantálja. A T teteje a botrány mögött fekszik, és megakadályozza az anyag megismétlődését a gyógyulási folyamat során. A szilikon anyagként történő megválasztása szintén jó kompatibilitást ígér, tehát a dobhártyát a bevezetett idegen test a lehető legkisebb mértékben befolyásolja. Ha ezek a tényezők biztosítják az optimális illeszkedést és a jó szövettűrést, akkor a szellőzőcső a helyén maradhat legalább egy évig. A csövet azonban rendszeresen ellenőrizni kell a permeabilitás szempontjából.

Melyek a kockázatok?

A szellőzőcső felszerelése viszonylag alacsony kockázatú kezelési forma. A legnagyobb kockázat a fülcső helytelen behelyezése a dobhártyába. Fontos, hogy az alsó első negyedben használják. Másik negyedbe helyezése károsíthatja a hátsó csontszerkezeteket. A sérülés ekkor csökkent hallásképességben nyilvánulhat meg.

Az eljárás során nem várható vérzés. A dobhártya a fül azon része, amely vérellátással rendelkezik, de nem hordoz nagy ereket. A környező struktúrák szintén nagyrészt csontos vagy porcos jellegűek, és nem érintik a vérzés fő forrásainak kockázatát.

Nagyon indokolt a félelem, hogy a dobhártya túl nagy lesz. A túl nagy vágás azt jelenti, hogy a fülcsövet már nem lehet biztonságosan rögzíteni a mesterségesen létrehozott lyukba. Itt azonban az érintett személy megnyugtatható, hogy a dobhártya jó regenerálódási képességgel rendelkezik. Általában néhány héten belül gyógyul, és a középfül akut megkönnyebbülésének célját egyébként sikerült elérni. Ezen túlmenően, minden orvosi bemetszés általában kisebb, mint a bordás természetes könnye.
A dobhártya törése természetesen akkor fordul elő, amikor a szekréciók felhalmozódása túl nagy nyomást gyakorol a dobhártyára. A szellőzőcső beszerelése ezt előre látja és minimalizálja a hibát. Ezért optimális esetben a cső átmérője körülbelül egy milliméter.

További információt a témáról itt talál: dobhártya

Mennyire rossz a fájdalom utána?

Ha a szellőzőcső elhelyezésével kapcsolatban fájdalom merül fel, általában nem a szellőzőcső okozza, hanem a körülmény, például egy középfülgyulladás vezet a fájdalomhoz. A középfülből a csövön keresztül felhalmozódott váladék ürítésének folyamata először fájdalmas lehet, mivel a szekréciók áramlása irritálja a középfülben lévő gyulladt nyálkahártyát.
A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az érintettek kevesebb fájdalmat éreznek a behelyezés után, mivel a feszült bordás nyomása enyhül.

Mit tehetsz vele?

A fájdalom intenzitásától függ, mely fájdalomcsillapítót kell választani.
Enyhe fájdalom esetén a fej mozgatása gyakran segít javulást elérni. Ebben az esetben az érintett személynek egyedileg kell eldöntenie, hogy az oldalsó fekvés vagy a függőleges ülés segít-e jobban. Ha ez az egyszerű intézkedés nem elegendő, akkor javasolunk fájdalomcsillapítót gyulladáscsökkentő komponenssel, például ibuprofen elvenni. Az adagot az életkor és a betegtájékoztató szerint kell meghatározni. Ha a fájdalom továbbra is fennáll, mindig orvoshoz kell fordulni.

Mi a teendő, ha a szellőzőcső eltömődött?

Ha a szellőzőcső eltömődött, kétféle módon lehet megoldani a problémát

• Egyes esetekben az obstrukciót az ENT orvos eltávolíthatja a szellőzőcső eltávolítása nélkül. Az esetek többségében a szárított szekrécióból vagy fülviaszból származó könnyű bevonások akadályozzák a cső nyílását. Ilyen esetekben enyhe leválás segíthet.
• Ha a szabadalom visszaállítása nem lehetséges, a szellőzőcsövet ki kell cserélni.
  Ez a folyamat sokkal könnyebb, mint a fülcső kezdeti felhordása. Ehhez a méhhártyát általában helyben érzéstelenítik, és az eltömődött csövet eltávolítják. Ezt egy új cső helyettesíti, amelyet ugyanabban a helyen helyeznek be.
  Az újbóli eltömődések elkerülése érdekében időnként lehet, hogy eltérő átmérőjű vagy eltérő anyagú csövet kell választani. A szekrécióban lévő kis részecskék már nem akadályozhatják a lumenet vagy nem tapadhatnak az anyaghoz.
  Különösen alkalmasak az arany-platina szellőzőcsövek, mivel ezek további antibakteriális hatást fejtenek ki. Ily módon megakadályozzuk a nyílás körüli duzzanatot, és ez lehetővé teszi a szekréció megfelelő ürítését. A szilikonból készült fülcsövek ugyanakkor ugyanolyan jól képesek átjuttatni a szekréciókat, és azok szövethez való könnyű alakíthatósága miatt ajánlottak.

Miért kifogy a szekréció?

A fülcső célja, hogy kapcsolatot létesítsen a külső hallócsatorna és a középfül között. Ennek biztosítania kell a középfül szellőzését és a felhalmozódott szekréció elvezetését. Tehát, ha a fül nyugszik egy szellőzőcső behelyezése után, ez a sikeres terápiát jelenti.
A szekréciót a csövön át vezetjük, és a fülből kilökődik. A szekréció típusától függően tiszta vagy sárgás színű lehet, illata nagyban változhat.
A hüvelykujj szabálya, hogy a mentesítés fokozatosan csökkenjen a napok során. Az ürített szekrécióval a kórokozókat a középfülből is el kell távolítani. A növekvő váladék bonyolult gyógyulási folyamatot jelez, amelyet orvosnak tisztáznia kell.
Általában a váladékot a külső fülcsatorna pamutjával kell elfogni. A fülcsatornába lazán illesztve a pamut felszívja a szekréciót, majd könnyen eltávolítható. Rendszeres cseréje itt nagyon fontos, mivel ellenkező esetben a fertőzés újra előfordulhat. Erre szükség lehet négyóránként a kezelés kezdetén.
Az érintett embereket nem szabad riasztani a kibocsátás mennyisége miatt, hanem inkább támogassák a zökkenőmentes ürítést. Ez úgy érhető el, hogy további feküdt az érintett oldalon.

Lehetek úszni szellőzőcsővel?

A szellőzőcsővel történő úszás nem ajánlott.
A vizet általában a dobhártya tartja fel. A szellőzőcső révén áthaladhat a bordán, és beléphet a középfülbe, ugyanúgy, mint a szekréció a középfülből a külső hallócsatornába. Úszás közben a középfül steril területe érintkezhet olyan kórokozókkal, amelyek megfertőzhetik mind az oszszikkeket, mind a szomszédos belső fülét.
Ezenkívül a középfül egyébként csak levegővel van feltöltve. Tehát a víz fizikai károkat is okozhat ezen a területen, és befolyásolhatja a szerkezetek rezgési képességét. A füldugók használata az egyik megoldás a szellőzőcsővel történő úszásra. Ebben az esetben azonban az akusztikus hallókészüléknek garantálnia kell az optimális illeszkedést.

Olvassa el a témáról itt: Víz a fülében

Milyen vízvédelem létezik?

A vízvédelem használata feltétlenül szükséges egy behelyezett fülcsővel. A használni kívánt vízvédelmet azonban a páratartalom és a vízzel történő nedvesítés mértéke függ.

• A szabadban tartáshoz általában elegendő pamutgyapotot használni a külső fülcsatornában, amelyet rendszeresen cserélni kell.
• Zuhanyzáskor a vatta akkor is elegendő, ha a zuhanyfejet gondosan használják. Azonban azoknak, akik nem tudják garantálni a vízbejutást, füldugót kell használniuk.A kereskedelemben kapható, a gyógyszertárból származó füldugók elegendőek a zuhanyozáshoz.
• Ha azonban szellőzőcsövön szeretne úszni, akkor azt a hallás-szakembernek kell beállítania az optimális illeszkedés biztosítása érdekében.

Repülni tud egy szellőzőcsővel?

Az érintett emberek biztonságosan repülhetnek egy repülőgépben, szellőzőcsővel. A nyomáskiegyenlítés ugyanolyan jól megy végbe a füldobban, mint a dobhártya elhajlásán keresztül. Az egyetlen különbség a fekvő füldobhoz képest az, hogy a dobhártya nem hajlik el, ha egyáltalán nem fordul el, mert a levegő szabadon áthaladhat a dobhártyán. Tisztán objektív szempontból a nyomás kiegyenlítése a felszállás és a leszállás során még könnyebb és kellemesebb az érintett személyek számára, mivel a jól beidegzett szemhártya nincs irritálva, és nincs nyomásérzet.

Meg lehet-e csinálni egy MRI-t szellőzőcsővel?

Az eseti alapon el kell dönteni, hogy az MRI-t bármilyen probléma nélkül meg lehet-e végezni fekvő szellőzőcsővel. A pontos információkkal kapcsolatban konzultálni kell az implantátum gyártójával. Általában azonban elsősorban a fülcső anyagától függ, hogy a felépült mágneses mező zavart-e a vizsgálat során.
A hüvelykujjszabályként a szilikonnal ellátott szellőzőcsövek általában biztonságosak az MRI számára, és a fémtartalmú csövek további megállapodást igényelnek.
Mindenesetre az érintett személynek mindig igazságosan kell kijelentenie egy szellőzőcső jelenlétét, hogy a vizsgálat ne okozzon kárt.

A szellőzőcső sajátosságai felnőttekben

A felnőtt szellőzőcső valódi sajátossága, hogy ritkábban szükséges. A szekréciók felhalmozódásával fellépő középfülgyulladás legnagyobb kockázata gyermekkori. A felnőtteknél kevésbé valószínű, hogy ez a betegség fennáll. Ha szellőzőcső szükséges, az eljárás és a kezelés pontosan ugyanaz, mint a gyermekek esetében. Az eljárást azonban szinte mindig járóbeteg-alapon, helyi érzéstelenítés mellett hajtják végre, míg kicsi gyermekeknél inkább általános érzéstelenítésben hajtják végre.
A szellőzőcsővel kapcsolatos mindennapi élet kapcsán el kell mondani, hogy a felnőttek más körülményeknek is kitéve lehetnek, mint a gyermekek. Konkrétan ez azt jelenti, hogy például a munkahelyi zajhatás esetén megfelelő hallásvédelmet kell biztosítani a fekvő szellőzőcsővel.
Gyerekekkel ellentétben a néhány felnőttnél krónikusabb kurzusok is vannak, amelyek hosszú távú terápiát igényelnek. Nem ritka, hogy a szellőzőcső legfeljebb egy évig marad a helyén. Fontos, hogy kizárjunk más tényezőket a lehetséges okokból, és ha szükséges, kezeljük azokat is. Felnőtteknél például a paranasalis sinusokat, valamint a száj és a torok területét kell kivizsgálni.

Mennyibe kerül egy szellőzőcső behelyezése?

A szellőzőcső behelyezésének költségeit a kötelező egészségbiztosítás fedezi. Az eljárás után azonban - az egészségbiztosítótól függően - további költségek merülhetnek fel az adaptált füldugókkal, amelyek szükségesek lehetnek zuhanyozáshoz vagy úszáshoz. Ebben az esetben vegye fel a kapcsolatot a saját egészségbiztosítójával és tisztázza, hogy a költségeket részben vagy egészben fedezik-e.

Milyen alternatívái vannak a szellőzőcsőnek?

A fülcső alternatívája az, hogy a mélyhártya természetes repedése következik be a szekréció felhalmozódása miatt. Ha a középfülben felhalmozódott folyadék miatt a dobhártyára nehezedő nyomás túl nagy, a túlterhelés következtében a szövet elszakad. A hatás ugyanaz, mint egy szellőzőcsőnél. A bordába lyuk képződik, és a szekréció a külső hallócsatornán keresztül kifolyhat.
A szellőzőcső beszerelésével ellentétben ez később történik. Az érintettek gyakran fülfájástól és esetleg hosszabb ideig fül-lüktető érzéstől szenvednek. Ha azonban a nyomást kiegyenlítették, akkor az érzékelést ezzel megegyezőnek kell lennie egy szellőzőcső használata után.
A további gyógyítási folyamat azonban különbözik. A szakadt bordák nem tartalmaznak idegen testet, és a szekréció kiszivárgása után azonnal gyógyulhatnak. A repedés néhány nap és néhány hét alatt ismét bezáródik. A seb szélei viszonylag gyorsan összetapadnak és lapos dobhártyát képeznek. A szellőzőcsőnél a nyílás hosszabb marad, mivel a szövetnek meg kell taszítania az idegen anyagot.

A fülcső alternatívája a test saját módja, hogy kezelje a szekréció felhalmozódását a középfülben. Ebben a tekintetben nincs helyes vagy rossz. Csak enyhíti a tüneteket és kissé lerövidítheti a betegség lefolyását. A dobhártya természetes könnyeződése és gyógyulása nem hátránya a betegség akut lefolyásának.

A természetes szakadás csak krónikus folyamatok során kerülhető el.

Ez a cikk szintén érdekli Önt: Szakadt dobhártya - Ezt meg kell tennie