Nagy dózisú D-vitamin - ha hasznos, mikor veszélyes?
Mi a D-vitamin?
A D-vitamin egy általános kifejezés az úgynevezett kalciferolokra - ezek zsírban oldódó vitaminok. Legfontosabb képviselői a D3 és D2 vitamin.
A D-vitamin különösen fontos a csont anyagcseréjük kapcsán - mivel segít abban, hogy a fontos ásványi anyagok, a kalcium és a foszfát felszívódjanak a bélből és beépüljenek a csontokba.
Normál esetben, elegendő UV-B sugárzással, testünk elegendő mennyiségű D-vitamint termel. Németországban azonban a földrajzi elhelyezkedés miatt ez csak a március és október közötti eset. Akkor mi lesz a köztes idővel? Nos, általában lehetséges, hogy elegendő mennyiségű D-vitamint termelünk a "napsütéses időben", hogy megfelelő áruházunk legyen az "árnyas napokra".
Hogyan alakul ki a D-vitamin hiány?
Más tényezők felelősek azonban abban, hogy képesek-e még elegendő tartalékot felhalmozni. Ezek tartalmazzák a .:
-
éghajlat
-
Magasság
-
Légszennyeződés
-
A napfény időtartama
-
A gyomor, a bél, a máj, a vesék betegségei
-
Gyógyszeres kezelés (pl. Bizonyos epilepsziás és rákos gyógyszerek)
-
Öltözködési szokások (pl. Vallási okokból leplezve)
Mi a nagy dózisú D-vitamin terápia?
Erre a kérdésre nincs általános válasz, mivel a kutatásban nincs konszenzus sem arról, hogy mikor kell a nagy dózisú terápiáról beszélni. A mennyiségek azonban mindig közösek, hogy nem haladják meg a Szövetségi Kockázatértékelési Hivatal által ajánlott maximális napi bevitelt, 800 i. E. (nemzetközi egységek) messze meghaladja a.
A D-vitaminnal történő nagy dózisú terápia fogalmát elsősorban a brazil orvos, Cicero Galli Coimbra és az ő nevében megjelent Coimbra-protokoll ismerte. Ez származik a. sclerosis multiplexben szenved, és 80 000 ajándékot lát el. E. D-vitamin egy nappal korábban. A feltételezés mögött: A sclerosis multiplexben szenvedő embereknek D-vitamin-rezisztenciájuk van. A szélsőséges D-vitaminmennyiség mellett a kezelt személyek különféle mikrotápanyagokat kapnak, be kell tartaniuk az alacsony kalciumtartalmú étrendet, sok vizet kell inniuk és gyakran sportolniuk kell. Problémás: A tanulmányok még nem bizonyították a kezelés ezen formájának előnyeit - a siker eddig csak a tapasztalati jelentésekre támaszkodott. Fontos: Ezt a terápiát az orvos ellenőrzi, és ezt semmiképpen sem szabad egyedül elvégezni.
Általánosságban elmondható, hogy az ilyen nagy dózisú terápiák szkepticizmussal tekinthetők. Az alábbiakban röviden megvizsgáljuk a nagy dózisú D-vitamin előnyeit különféle betegségekben.
Szív- és érrendszeri betegségek és a D-vitamin nagy adagjai
Különböző tanulmányok már kimutatták a kapcsolatot a csökkent D-vitamin állapot és a szív-érrendszeri megbetegedések fokozott kockázata között. A vitamin és az olyan állapotok között lehetséges kapcsolat van, mint például:
-
Szívroham
-
ütés
-
Szív elégtelenség
-
magas vérnyomás
-
Szívritmuszavarok
-
trombózis
Ezen okból kifolyólag a kutatás megvizsgálta például, hogy egy havi nagy adag 200 000 i. E. Befolyásolja a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Ennek eredményeként nem volt szignifikáns különbség a D-vitamin és a kontroll csoport között. Ennek fényében a kutatók arra a következtetésre jutnak, hogy a magas havi adag nem mutat valódi előnyt a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Azt is elismerik, hogy e tekintetben még heti vagy akár napi nagy adagot is ki kell vizsgálni.
A kutatók hasonló eredményeket találtak összehasonlítható vizsgálati tervben, csak a magas vérnyomás kapcsán. Itt is, hosszú távú 100 000 adag után. E. Havonta 1,5 éven keresztül nincs jelentős javulás, ha a beteg korábban nem volt D-vitaminhiányban.
A csontok egészsége és a nagy dózisú D-vitamin
A D-vitaminnal leggyakrabban összefüggő szempont a csontok egészsége. Ezt a kapcsolatot a közelmúltban a tanulmányokban ismételten megvizsgálták. a. a D-vitamin nagy dózisú adagjai kapcsán. A mai napig z. Például az idős emberek D-vitamin-kiegészítésének és a csontsűrűségének kapcsolatát nem vizsgálták kellőképpen, és egyes tanulmányok ellentmondásos eredményeket szolgáltatnak.
2019-ben a kutatók ezt a tényt vizsgálták, és három különböző kontrollcsoportot havonta különböző mennyiségű D-vitaminnal elláttak. Egy év után nem találtak szignifikáns különbségeket a csontsűrűségben. Végül azonban kiderült, hogy a havi bevitel akár 48 000 i. E. A D-vitamint biztonságosnak lehet besorolni, mivel a vizsgálati alanyok közül egyik sem mutatott ki súlyos mellékhatásokat.
A potenciálisan negatív hatásokat egy ugyanabban a témában végzett másik vizsgálatban találták. Három különböző kontrollcsoport kapott 400, 4000 vagy 10 000 intravénás injekciót. E. D-vitamin naponta. A nagyobb dózisú csoportokban még a csontsűrűség is mérhető volt a küllőben a vizsgálatok befejezése után. A kutatók ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a megnövekedett D-vitamin-bevitelnek nincs pozitív hatása a csontsűrűségre, és hogy a jövőbeli vizsgálatoknak meg kell mutatniuk, hogy több D-vitamin negatív hatással lehet-e még a csontsűrűségre.
Az idős emberek sérülékenységéről szóló tanulmány azonban azt mutatja, hogy nem minden tanulmány negatív. Ebben a vizsgálatban az idősebb felnőttek legfeljebb 4000 i. E. naponta, és kiderült, hogy fizikai teljesítményük (futási sebesség, tapadási erő és egyéb funkciók) javult. Ezeket a pozitív eredményeket csak azokban az emberekben lehetett megfigyelni, akiket már eleinte törékenynek minősítettek.
Szklerózis multiplex és a nagy dózisú D-vitamin
Ebben az összefüggésben a Coimbra Protokollt a német sclerosis multiplex társaság szakértői is felhasználták. V. megvitatta. Úgy vélik, hogy a vizsgálati helyzet nem elegendő a terápiás megvalósításhoz, és további ellenőrzött vizsgálatokat kell követni. Ebben az összefüggésben fontos megjegyezni, hogy az ilyen rendkívül nagy dózisú terápiát soha nem szabad saját kezdeményezésére végezni. Csak így lehet elkerülni a D-vitamin-mérgezést, bár ritka.
Az MS és a D-vitamin vizsgálati helyzete ellentmondásos. Állatkísérletekben bizonyos esetekben megnövekedett betegség-aktivitás is megfigyelhető, ha hosszú ideig nagy dózisú D-vitamint adtak.
Másrészt van egy 2016-os nagyszabású tanulmány, amelynek eredményeit nem szabad alábecsülni. A sclerosis multiplexes vizsgálatban résztvevők 14 000 iv. Naponta D-vitamint kapó E.-nak szignifikánsan kevesebb betegség-aktivitása volt évente 0,28 felfúvódáskor, mint a kontrollcsoportban, évente 0,41 felfúvódással. Ezenkívül megfigyelték, hogy a sclerosis multiplexre jellemző sérülések (amelyeket MRT lézióknak nevezünk) szignifikánsan alacsonyabbak voltak a D-vitamin csoportban, mint a kontrollcsoportban. A nagy dózisú D-vitamin tehát védőhatással járhat az SM-ben.
Megmérgezheti magát D-vitaminnal?
Igen, lehetséges - de nagyon ritkán. Időseknél súlyos túladagolásról (napi 10 000 és 50 000 iv.) Számoltak be, amelyek veseelégtelenséghez és kalcium-túladagoláshoz vezettek. Az érintett 60 éves férfi később krónikus vesegyengeséget fejlesztett ki és most dialízis alatt áll.
Igen, ilyen esetek ritkán fordulnak elő, ám a szekunder betegségeket mindazonáltal kétségtelenül a D-vitamin túlzott adagjai okozzák. A D-vitamin ismertségének növekedésével nő a D-vitamint szedő emberek száma is - ennek eredményeként potenciálisan nő a mérgezések száma. Az úgynevezett D-vitamin toxicitást ezután különféle tünetekkel, többek között: a .:
-
Hányinger és hányás
-
gyomorfájdalom
-
zavar
-
gyakori vizelés
-
állandó szomjúság
-
Kiszáradás
D-vitamin - kiegészítés nagy adagokban, vagy nem?
Tekintettel a jelenlegi tanulmányok helyzetére, azt tanácsolnánk, hogy ne alkalmazzanak nagy dózisú D-vitaminnal történő önkezelést. Még az ellentmondásos Coimbra-protokoll mellett is a kezelést állandóan orvos kíséri, aki rendszeresen méréseket végez, és újraértékeli, hogy és ha igen, mennyi D-vitamint kell bevenni.
Természetesen vannak olyan körülmények, amelyek megkövetelik a D-vitamin beadását, nem utolsósorban a megállapított D-vitamin-hiányt. De kinek van hibája?
Ki a D-vitamin hiány?
A Robert Koch Intézet szerint ebben az országban az emberek kb. 30% -a valóban alulellátott, a nők körében az életkorhoz viszonyítva statisztikailag növekszik az alulszükséglet. Ezek az értékek azonban a mérési periódustól függően nagyban változnak - nyáron a hiány eléri a 8% -ot, télen pedig az 52% -ot. Ezekre a számokra tekintettel a kutatóintézet úgy ítéli meg, hogy a németországi ellátási helyzetet „nem optimálisnak” kell besorolni.
A D-vitamin tartós hiányának következményei az életkorral függnek. Lehetséges, hogy a gyermekeknek úgynevezett rahice is van - ez az állapot megzavarja a csontok növekedését. A felnőtteknél viszont előfordulhat az osteomalacia néven ismert állapot, amelyben a csontok úgy lágyulnak, és könnyebben deformálódnak. Ennek eredményeként a csontok könnyebben törhetnek. Minél idősebbek vagyunk, annál valószínűbb az osteoporosis, más néven "csontvesztés", D-vitaminhiányos betegség.
Mindezek a változások terápiás beavatkozást igényelnek, akár D-vitamin helyettesítéssel, akár fokozott napfénynek való kitettség révén.