Mi okozza a légszomjat?

meghatározás

Légzési elégtelenség azt a szubjektív érzést jellemzi, hogy nem kap elég levegőt. Ennek oka a nehéz vagy elégtelen légzés. Ennek jelei általában megnövekedett légzési sebesség.

Ezen felül az érintett emberek gyakran használják kiegészítő légző izmaikat. Ez látható például úgy, hogy a kezét a combjára helyezi. Egy másik objektív megállapítás az úgynevezett elkékülésamely a kék ajkakon és a nyálkahártyán keresztül észlelhető.

Mi okozza a légszomjat?

  • Szív okai (a szívből kiindulva)

    • Szívelégtelenség (szívelégtelenség)

    • Szívritmuszavarok

    • Szívroham

    • Szívkoszorúér-betegség

  • Tüdő okok (a tüdőtől kezdve)

    • Tüdőembólia (vérrög a tüdőben)

    • asztma

    • tüdőfertőzés

    • víz a tüdőben

    • Idegen test belélegzése

    • COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség)

    • Bronchitis (légúti gyulladás)

  • Egyéb okok

    • Stressz / mentális

    • mérgezés

A stressz, mint a légszomj oka

A légszomj érzését stressz válthatja ki. Stresszes helyzetekben a test aktiválja az úgynevezett szimpatikus rendszert. Ez idegrendszerünk egy része, amely felelős a "harcért és repülési reakcióért" (harc és repülés).

A testünk úgy alkalmazkodik, hogy aktív legyen stresszes helyzetekben. Ennek eredményeként a test fokozott oxigénigényt vár, ezért növekszik a légzés. Ez a reakció az emberi fejlődés kezdeteiből fakad, de ma is észrevehető.

Mivel annak ellenére, hogy egy stresszes munkanapon történő menekülés nem a megoldás, a test pontosan felkészül arra. Emiatt sok ember ismeri a légszomj érzését, amikor stresszhelyzetbe kerül. Ha ez a légszomj gyakrabban fordul elő, akkor még szorongáshoz is vezethet. A legrosszabb esetben ezek pánikrohamokban és hiperventilációban fejeződnek ki.

További információ a témáról: Mentálisan indukált légszomj

Szívproblémák, mint légszomj

A szív a keringési rendszer motorja, ezért fontos szerepet játszik az oxigénfelvétel és a légzés területén is.

Oxigént adunk a vérhez a tüdőben. Ezután eléri a szív bal felét, ahonnan az egész testbe pumpálódik. Azt állítják, hogy az egyes szöveteket oxigénnel és más tápanyagokkal látja el. Ez a rendszer problémákat okoz, ha a szív eléggé leáll. Ez a helyzet például a szívelégtelenség (szívelégtelenség) esetén, de szívroham után vagy szívkoszorúér-betegség (a koszorúér artériák meszesedése) következményeként is előfordulhat.

Gyakran ezekkel a problémákkal a légszomj nem jelentkezik nyugalomban, de különösen észlelhető edzés közben. Ezekben az esetekben a szív nem képes kielégíteni a megnövekedett oxigénigényt a fizikai erőfeszítések során.

A légszomj másik oka lehet a szívhibák, amelyek során a szív bal felének oxigénben gazdag vér keveredik a szív jobb oldalának oxigén-szegény vérével. Ilyen szívhibák esetén általában egy lyuk van a szív rekeszében, amely állítólag elválasztja a szív két felét. Ezekben a klinikai képekben a "kevert telített vért" (oxigén-szegény és oxigénben gazdag vér keveréke) a szívből pumpálják a keringésbe, hogy minden szövetet és szervet kevesebb oxigénben gazdag vér biztosítson.

További információ a témáról: Légzési nehézség gyenge szív miatt

Légzési nehézség a magas vérnyomás miatt

A magas vérnyomás fontos és gyakran felismerhetetlen tünete lehet a légszomj (vagy inkább légszomj). A test még alacsony terhelés mellett sem képes elegendő mennyiségű oxigént szállítani; fújsz levegőt. A probléma a szívben vagy az erekben rejlik.

A magas vérnyomás miatt az oxigén gyakran nem szállítható elég gyorsan a szövetekbe (különösen az izmokba), ami légszomjhoz vezet.

A magas vérnyomás rendkívül ritka típusa az úgynevezett "pulmonalis hypertonia" (magas tüdő vérnyomás). Ez a klinikai kép légszomjat is okoz a magas vérnyomás miatt, amely nem az egész testben növekszik, hanem csak a tüdőben.

A pulmonalis hypertonia milyen veszélyes lehet a cikkünkben: Pulmonalis hypertonia - ennyire veszélyes

Légzési elégtelenség okai gyermekeknél

A gyermekek különösen hajlamosak a légszomjra, mert gyakran fojtanak el apró dolgokat.

Különösen népszerű mindenféle apró játék (Lego tégla, márvány stb.), Valamint az ételek (diófélék, élelmezési darabokat nem kellően rágni stb.).

A nyelőcsőbe történő leszállás helyett a tárgy a szélcsőbe kerül, és elzárja a légutakat. Gyermekekben ez általában hirtelen lélegzettel vagy észrevehető köhögéssel nyilvánul meg. Ebben az esetben elősegítheti a gyermek ölében fektetését, hogy a feje kissé alacsonyabb legyen, mint a gyomor. A szélcsőben lévő tárgyat a hátsó megérintésével meglazíthatja (az erőt a gyermek életkorához kell igazítani).

Ezenkívül a gyermekek nagyon hajlamosak a megfázásra és más fertőzésekre. Ez az orr eltömődését okozhatja, ami megnehezítheti a légzést. Ha a fertőzés súlyosbodik, és hörghurutá (a kis elágazó légutak gyulladása) vagy tüdőgyulladássá alakul, a gyerekek néha nem tudnak elegendő oxigént kapni a vérbe. Ez légszomjhoz is vezet. A tüdőgyulladással rendelkező gyermekeket fekvőbetegként kell kórházba szállítani.

Ezenkívül sok gyermek szenved (leginkább allergiás) asztmában. A légutak ebből következő szűkítése légszomjat is okozhat.

További információ a témáról: Gyermekek légzési nehézségei

Légzési elégtelenség okai csecsemőkben

A gyerekekhez hasonlóan a csecsemőknél a légszomj gyakran a kis részek lenyelésével jár.

A csecsemők az élet első évében felfedezik a környezetet. Számos tárgyat tesz a szájába, és így a gyermek ezt alaposabban megvizsgálja. A tárgy véletlenül bejuthat a szélcsőbe és elzárhatja azt. Ebben az esetben a csecsemő megkísérel hirtelen köhögni, hogy kiürítse a tárgyat a légcsőből.

Ha ez nem sikerül, a csecsemőt ölbe lehet helyezni, mint az idősebb gyermekeknél, úgy, hogy a feje kissé a test többi része alatt legyen. A hátsó rész finoman történő megérintésével meglazulhat a tárgy.

A csecsemők körében is népszerű tárgyak tapadása az orrukba, ami szintén akadályozza a légzést. Lehet, hogy az elemet ENT (fül, orr és torok) orvosnak kell eltávolítania.

A csecsemők hajlamosak olyan fertőzésekre is, mint például megfázás, és rosszabb esetekben hörghurut vagy tüdőgyulladás. Ezek a betegségek légszomjként jelentkezhetnek és kórházi kezelést igényelhetnek.

Bronchitis mint légszomj

A hörghurut a hörgők gyulladása. A hörgők azok a kis légutak, amelyek a tüdőben elágaznak. Különbséget kell tenni az újonnan kialakult gyulladást leíró akut hörghurut és a hosszú ideje tartó krónikus hörghurut között.

Az akut hörghurut tünetei a nyálkahártya, köhögés és láz. A nyálkatermelés és a köhögés szintén a krónikus hörghurut tipikus jelei. A légutakat elzárja a nyálka és a légszomj tünete jelentkezik.

Esetleg ezek is érdekelhetnek: A hörghurut tünetei

Az asztma, mint a légszomj oka

Az asztma a légutak betegsége, amelyet hiperreativitás (túlreagálás) jellemez. A túlzott reakció a légutak hirtelen elzáródásához (szűkítéséhez) vezet.

Az allergiás asztma különösen jól ismert. A test érzékenyen reagál az allergén anyagokra, például pollenre, házporra, atkákra vagy állati szőrre. Akut vészhelyzet esetén általában asztma spray segít. Ez olyan anyagokat tartalmaz, amelyek újból kiszélesítik a légutakat, és így megkönnyítik a légzést. Súlyos esetekben a sürgősségi orvos szisztémásan (egész testben) működő gyógyszereket is beadhat.

További információ a témáról: A hörgő asztma tünetei

Légzési nehézség tüdőgyulladással

Tüdőgyulladás (szintén tüdőgyulladás úgynevezett) a tüdőszövet vírusok, baktériumok, gombák vagy paraziták által okozott gyulladására utal. A gyulladás, amely a test reakciója eredményeként a véletlenül belélegzett gyomornedvekre vagy toxinokra szintén lehetséges oka.

A tüdőgyulladás köhögés és láz formájában jelentkezik, és a légzési sebesség is növekszik, mivel egyébként a testnek nehézségekbe ütközik az elég oxigén felszívása.

A tüdőgyulladás okától függően kezelhető antibiotikumokkal (bakteriális fertőzés esetén) vagy antivirálisokkal (vírusos). Ezen túlmenően ajánlott ágyágy, esetleg lázcsillapító szerek, szükség esetén oxigén beadás és köptetők.

Esetleg ezek is érdekelhetnek: Tüdőgyulladás tünetei

Légzési nehézség egy túlzott vagy megnövekedett pajzsmirigy miatt

Hiperaktív pajzsmirigy (szintén hyperthyreosis megnövekedett anyagcseréhez vezet. Ezt a hiperfunkciót kíséri versenyző szív, magas vérnyomás, verejtékezés, álmatlanság és néhány egyéb tünet, amelyek egyfajta "belső nyugtalanságot" fejeznek ki. A megnövekedett anyagcsere miatt a testnek fokozott oxigénigénye van, amit megnövekedett légzési gyakoriság és / vagy légszomj érzés fejezhet ki.

A pajzsmirigy megnövekedése (jóindulatú és rosszindulatú) is légszomjat okozhat, ha a pajzsmirigyszövet annyira meg van bővítve, hogy szűkíti a szélcsövet.

Légzési nehézség étkezés után

Az étkezés utáni légzési nehézségnek több oka lehet.

Először el lehet fojtani az ételeket. A nyelőcsőbe való belépés helyett ezek belépnek a légcsatornába, és elzárhatják azt. Különösen a gyermekek hajlamosak erre.

Az étkezés utáni légszomjat a gyomorsav túltermelése is okozhatja. A tüneteket gyomorégésnek hívják. Enyhén égő érzésként jelentkezhetnek a mellkas területén, de olyan súlyos mellkasi fájdalomként is megjelenhetnek, hogy légszomjat okoz. Gyomorégés esetén a nagyon maró sav a gyomorból a nyelőcsőbe jut és ott megtámadja a nyálkahártyát.

Légzési nehézség a szélcső problémái miatt

Légzési elégtelenség, amelyet a szélcső problémái okoznak, kezdetben a légutak eltömődésére utal.

Ez történhet bármilyen véletlenül belélegzett apró részen keresztül (ételek, játékok gyerekeknek). A lenyelt tárgy méretétől függően az elágazó légúti rendszer egyes ágai vagy súlyos esetekben (szinte) az egész szélcső elzáródnak.

A szélcsőben található daganatok is blokkolhatják azt. Egy ilyen daganat először valószínűleg nem észrevehető, csak ha elég nagyra nőtt, hogy légzési nehézségeket okoz, akkor rá lehet keresni. De nem csak a szélcsőben közvetlenül elhelyezkedő daganatok légszomjat okozhatnak.

Az is lehetséges, hogy a szomszédos struktúrában (például nyirokcsomóban vagy pajzsmirigyben) lévő daganatok olyan nagyokká válnak, hogy megnyomják a szélcsövet, és ezáltal szűkítik azt.

Ami a csecsemőknél az élet első néhány órájában észrevehető, az a légcső hibás kialakulása. Mivel a nyelőcső és a szélcső egymás mellett fut, ilyen rendellenesség kapcsolatot létesíthet a légutak és a nyelőcső között, ami légszomjat is okozhat.

További információ a témáról: A légcső szűkítése

Légzési elégtelenség a COPD-ben

A COPD rövidítés jelentése Krónikus obstruktív légúti betegség (krónikus obstruktív légúti betegség). Tehát ez egy tüdőbetegség, amelyben a légutak szűkülnek.

Kezdetben ez néhány problémát okoz a belélegzéskor, a kilégzési szakasz problematikusabb. A szűkület miatt a levegő nem képes kilégzni a tüdőből. Ezért sok levegő marad a tüdőben, amely csak kevés oxigént tartalmaz, és ennek megfelelően csak egy kevés oxigénben gazdag levegő illeszkedik a tüdőbe a következő lélegzettel.

Ennek eredményeként a levegőben nincs oxigén, ami légszomjhoz vezet.

További információ a témáról: A COPD tünetei

Légzési nehézség tüdőembólia esetén

A tüdőembólia egy olyan állapot a tüdőben, amelyben a vérrögök blokkolják a tüdőben lévő egy vagy több ert.

A tüdőket az oxigén felszívására használják. E célból a vért sok nagyon kicsi és elágazó edénybe szállítják. Ezek a tüdő felületéhez közel helyezkednek el, és így felszívják az oxigént a levegőből, amelyet a szöveteken keresztül lélegeznek. Tüdőembólia esetén a nagy erek már elzáródhatnak, ami azt jelenti, hogy a mögöttük lévő kicsi erek nem kapnak vért. Ezeket az edényeket már nem használják az oxigén felszívására, ami légszomjhoz vezethet.

A vérrög méretétől és az erek elzáródott részének méretétől függően a tüdőembólia ártalmatlan vagy akut életveszélyes lehet.

Esetleg ezek is érdekelhetnek: Tüdőembolizmus tünetei

Tüdőfibrózis, mint légszomj

A tüdőfibrózis megváltoztatja a tüdőben a szövetet. Egyrészt ez azt eredményezi, hogy a tüdő térfogata kisebb lesz. Ennek eredményeként kevés levegőt lehet belélegezni, ezért a test kevesebb oxigént képes felszívni. Ezenkívül a testnek az oxigént kell szállítania a levegőből, amelyet a tüdőszövetön keresztül lélegezünk az erekbe.

A tüdőfibrózis miatt a szövet vastagabbá és az oxigén számára áthatolhatatlanná válik, ezért lényegesen kevesebb oxigén képes felszívódni a levegőből, amelyet belélegzünk.

A tüdőben lévő víz légszomjat okoz

A tüdőben lévő víz a legtöbb esetben szívelégtelenség (szívelégtelenség) következménye. Az érintett emberekben a szív nem képes pumpálni a szükséges vérmennyiséget a keringésbe. Ez az oka annak, hogy a vér többek között visszatér a tüdő erekbe.

Fokozatosan az erekből származó víz átjut a tüdőszövetbe. Ezt az állapotot tüdőödémanek is nevezik.

Egyéb okok lehetnek a gázmérgezés, vírusos fertőzés vagy a víz belélegzése. A tüdő olyan területeit, amelyek vízzel vannak kitöltve, már nem lehet levegővel ellátni. Ez azt jelenti, hogy a vér ezeken a pontokon már nem dúsítható oxigénnel. Nehéz légzés.

Tüdő-tüdőtágulás, mint a légszomj oka

Emfémia esetén több tüdő marad a tüdőben a tüdő részeinek pusztulása miatt. Ezt gyakran a légutak akadályai (eldugulások) okozzák. Ennek okai lehetnek fertőzések vagy hörghurut.

De a COPD hosszú távon emfizemahoz is vezethet. Az obstrukció miatt a belélegzett levegő nem léphet ki a tüdőből. A következő levegőben azonban további levegőt adunk hozzá. Ez az alveolák (alveolák, ahol az oxigén a vérbe kerül) felrobbant és megsemmisül. Ezért olyan tünetek, mint légszomj fordul elő. A széthúzott mellkas a tüdőtágulás jele.

Atelectasis mint légszomj oka

Az atelektáz kifejezés a tüdőben a szellőzés hiányát jelenti. A veleszületett okokon kívül ez külső okokból is felmerülhet. Például a mellkasra gyakorolt ​​nyomás atelektázishoz vezet. Hasonlóképpen, a légutak eldugulása elégtelen szellőzést okozhat.

Az atelektázistól szenvedő emberekben a deoxigénezett vér nem mindenhol dúsítható oxigénnel. Ennek megfelelően vérként áramlik ki a tüdőből, amelyben még mindig hiányzik az oxigén, és kombinálódik az oxigénben gazdag vérrel. Ha a nem dúsított vér aránya elég nagy, akkor az egész testben oxigénhiány van, ami viszont légszomjhoz vezet.

További információ a témáról: atelektázia

Szívizom-gyulladás, mint légszomj

Szívizomgyulladás (Szívizomgyulladás) leginkább egy szélességi fokon egy vírusfertőzés okozza. Egyéb kiváltó tényezők a toxinok vagy az autoimmun folyamatok, amelyek során a test védekező reakciót indít önmagával szemben.

Első pillantásra a miokarditisz tünetei normális influenzának tűnhetnek: láz, köhögés, fáradtság és esetleg hasmenés. Szív-specifikus panaszok, például mellkasi fájdalom és szívritmuszavarok is megjelennek.

Ha a szíve olyan súlyosan sérül, hogy már nem képes szivattyúzni, akkor a víz visszatartása kialakulhat a lábakban és a tüdőben is. A tüdőben lévő víz légszomjat okozhat.

Esetleg ezek is érdekelhetnek: A szívizomgyulladás tünetei

A pleuralis kiürülés mint a szívizomgyulladás oka

A pleura két, egymástól eltolható pleurális levélből áll, amelyek a tüdő külső oldalán nyugszanak és szinte teljesen körülveszik őket. Az egyik levél közvetlenül a mellkas belsejében fekszik, a másik a tüdőn ül. Az úgynevezett pleurális tér a pleurális levelek között helyezkedik el, és kis mennyiségű folyadékot tartalmaz. Ha belégzés közben a mellkas tágul, a tüdőt a pleura segítségével is elválasztják. Megnagyobbodik, és a levegő áramolhat a tüdőbe.

A pleurális effúzió különböző folyadékokból állhat: Az eredettől függően lehet vér, genny, nyirokfolyadék vagy egyes vérkomponensek. A folyadék felhalmozódása akadályozza a légzési mechanizmust, és légszomjhoz vezet.