Anatómia-Lexikon

Tripszinogén

Meghatározás - Mi a tripszinogén?

A tripszinogén az inaktív prekurzor, ún Proenzim, a hasnyálmirigyben termelt enzim, az úgynevezett hasnyálmirigy. A fennmaradó hasnyálmirigy-szekrécióval, az úgynevezett hasnyálmirigygel együtt a proenzim tripszinogén a hasnyálmirigy-csatornákon keresztül a vékonybél egy részébe, a duodenumba kerül. Itt történik a tripszin enzim aktiválása.

Ezt az enzimet "Hidroláz"kategorizált, vagyis képes megosztani az egyes aminosavak közötti kapcsolatokat. Ez a folyamat a Vékonybél ehelyett az élelmiszer útján elfogyasztott fehérjéket az aminosavak kisebb töredékeire bontja, ami lehetővé teszi számukra a szervezetbe történő felszívódást.

Hogyan történik a tripszin aktiválása?

A tripszinogén tripszinné történő aktiválása kétféle módon történhet. Mindkét szempontból az aktiválás nem a hasnyálmirigy vagy annak csatornái területén történik, hanem csak a duodenum területén, a vékonybél egy részén.

Egy másik enzimre van szükség a tripszin aktiválásának egyik lehetőségéhez. Ez az enzim a duodenum kefe határában, vagyis a felszíni sejtekben termelődik. Ezt hívják Enteropeptidáz vagy Enterokináz. Az enzim a Hidrolázok kategorizált. Ez azt jelenti, hogy reverzibilien képesek hasítani az egyes aminosavak vegyületeit, amelyek a vízmolekulák elfogyasztása során a tripszinogén proenzim szerkezetét adják. Amikor a tripszinogént tripszinné aktiválják, a vízfogyasztás során hat aminosavból álló lánc, egy úgynevezett hexapeptid hasad el a tripszinogén proenzimtől. Ennek eredményeként rövidül az aminosavlánc a korábbiakhoz képest. A folyamatot ún korlátozott proteolízis. Az enzim azonban most már aktív formájában van, és további aminosavláncokat képes felosztani annak érdekében, hogy képes legyen lebontani és megemészteni a fehérjéket.
A tripszinogén tripszinné aktiválásának második változatát a már aktív tripszin enzim képviseli. A tripszin nemcsak az idegen fehérjéket képes kisebb aminosavláncokra bontani, hanem számos aminosavval lerövidítheti a szervezet saját proenzimjeit, például a tripszinogént. A tripszin különösen szeret hasadni a tripszinogén hatodik aminosavát követően. Ez azt jelenti, hogy egy hexapeptid szétválik, amely a tripszinogént aktív formájává, a tripszinné alakítja. A tripszinogén mellett az aktív tripszin három más, az emésztés szempontjából fontos enzimet képes aktív formájává alakítani. Két tényező, amely kezdetben nem nyilvánvaló, szintén fontos az aktiválás szempontjából. Egyrészt a tripszin hatása különösen jó kissé bázikus 7–8 pH-érték mellett, ami azt jelenti, hogy a tripszinogén egyre inkább aktiválódik. Másrészt tripszinogén szabadul fel a hasnyálmirigyben egy tripszin inhibitorral. Ez megakadályozza a hasnyálmirigy idő előtti aktiválódását, és csak a duodenumban bomlik le.

Hol készül a tripszinogén?

A tripszinogén proenzim nagyjából a hasnyálmirigyben alakul ki. Ez hazudik a has felső részén a gyomor bal oldalán. A hasnyálmirigy még mindig két részre osztható:

A endokrin rész olyan hormonokat termel, mint inzulin a szervezeten belül működő cukoregyensúly szabályozására.
A exokrin rész, amely a hasnyálmirigy nagy részét alkotja, előállítja a hasnyálmirigyet, amely a proenzim Tripszinogén tartalmaz, és fontos szerepet játszik az emésztésben.

Esetleg ezek is érdekelhetnek: A hasnyálmirigy funkciói

Melyek a normál értékek?

Mivel a tripszinogén általában a hasnyálmirigy csatornáin keresztül jut közvetlenül a vékonybélbe, a vérben általában nincs tripszinogén, ami azt jelenti, hogy a normál értékek nullához közelítenek.

Ha a tripszinogén a vérben kimutatható, a lelet mindenképpen kóros folyamatról szól. Itt jön például egy akut Hasnyálmirigy-gyulladás és a Cisztás fibrózis kérdéses.A tripszint az újszülött szűrésének részeként tesztelik.

Mi köze a tripszinogénnek a cisztás fibrózishoz?

A cisztás fibrózisban, amelyet cisztás fibrózisnak is neveznek, a genomban bekövetkező mutáció megváltoztatja a mirigyekből származó váladék összetételét, amelyek szekréciójukat a test felszínére engedik, például a bélbe. A váladék lényegesen viszkózusabbá válik, ami azt jelenti, hogy lassabban szabadulhat fel.

Ez különösen kritikus a hasnyálmirigy esetében. A hasnyálmirigy járataiban hosszabb tartózkodási idő miatt a váladék fokozott hatást gyakorol a szerven belül. Mivel a tripszinogén a tripszinnek is egyre inkább aktiválódik, a saját test emésztése következik be, ami akut hasnyálmirigy-gyulladást eredményezhet.

További információ a témáról itt található: Cisztás fibrózis

Mi a tripszin?

A tripszin egy olyan enzim, amely inaktív prekurzorból, a tripszinogén proenzimből származik, és fontos szerepet játszik a fehérjék emésztésében. A tripszinogén proenzim a hasnyálmirigy exokrin részéből származik. Ez a proenzim két különböző módon aktiválódik. Egyrészt egy aminosavlánc, amely hat aminosavból áll, az enteropeptidáz enzim segítségével elszakad. Másrészt a tripszin aktiválhatja önmagát. Itt is elszakad egy hat aminosavból álló aminosavlánc. Az aktív tripszin képes a három proenzimre is Prokarboxipeptidázok, Proaminopeptidázok és Kimotripszinogén aminosavlánc elszakadásával három aktív enzimmé alakulnak át. Ez a három enzim részt vesz a fehérjék emésztésében is.

A tripszin enzimként a Hidrolázok kategorizált. Ez azt jelenti, hogy vízfogyasztással reverzibilisen képesek megosztani az aminosavak közötti kapcsolatokat. Az aminosavláncok felosztásának képessége eléri a maximumot az enyhén lúgos hasnyálmirigyben, pH-értéke 7 és 8 között van. Ez a tulajdonság elengedhetetlen az emésztési folyamathoz.

A száj nyálában lévő enzimek után a tripszin a fehérjék hasításának második lépése. Az enzim nem hasítja a fehérjék aminosavláncát kívülről, hanem az egész láncot több apró töredékre osztja, amelyek majd más enzimek rövidítik, hogy a bélnyálkahártyán keresztül felszívódhassanak a szervezetbe.

További információ itt található: Tripszin

Mi történik egy tripszinhiánnyal?

A tripszin hiányában a fehérjék emésztése zavart okoz. A következőkben kevesebb aminosav szívódik fel a testben. Mivel egyes aminosavak nélkülözhetetlenek az emberi test számára, mivel sem a meglévő aminosavak módosításával, sem a saját szintézisükkel nem állíthatók elő, egy idő után hiánytünetek jelentkeznek, amelyek kezeletlenül súlyos következményekkel járhatnak.

Ezenkívül előfordulhat, hogy a test aminosav-raktárait, például az izmok fehérjéit használják fel, ami súlycsökkenéshez és csökkent rugalmassághoz vezet.

Alfa-1 antitripszin hiány

Az alfa-1 antitripszin hiányát gyakran genetikai hiba okozza. Az alfa-1-antitripszin egy enzim, amely gátolja más enzimek működését. A gátolt enzimek feladata általában a fehérjék lebontása, ami elveszíti funkciójukat. Így az alfa-1-antitripszin is használható Proteináz inhibitor vannak kijelölve.

Az alfa-1 antitripszin által gátolt enzimek főleg gyulladásos folyamatokban fordulnak elő, és főleg Kimotripszin, tripszin, plazmin, elasztáz és Trombin.

Az elasztáz gátlása itt különösen fontos. Általános szabály, hogy az elasztáz lebontja az elasztint, amely főleg a tüdőben található. Az elasztin egy strukturális fehérje, amely nagyrészt felelős a tüdő rugalmasságáért. Ha hiányzik az elasztáz inhibitorok, például az alfa-1-antitripszin, ez az elasztáz fokozott aktivitásához vezethet a tüdőben. Itt, mint a test mindenhol másutt, az elasztáz lebontja a fehérjéket, de ez befolyásolja a test saját szövetét a tüdőben. Ez a tüdőszövet hatalmas károsodásához vezet, ami óhatatlanul korlátozza a tüdő működését. A belőle kialakuló tünetek a következők Köhögés, légszomj és a légutak szűkülete. Ezenkívül a máj, amely elsősorban az elasztáz termeléséért felelős, megemelkedett májértékeket mutathat, és az epe torlódása tovább károsíthatja.

További információ itt található: Alfa-1 antitripszin hiány