Kötőhártya

szinonima

Orvosi: Sclera conjunctiva
lat .: Kötőhártya

meghatározás

A kötőhártya a szem része. Nyálkahártyaként a szemgolyó külső részén és a szemhéjak belső oldalán fekszik. Betegségek összefüggésében megváltoztatható, ezt elsősorban a színe alapján lehet felismerni.

anatómia

A kötőhártya (Kötőhártya) két részből áll.

  1. A kötőhártya tarsi (a Tarsus a szemhéjak része) a felső és az alsó szemhéj belső oldalát fedi le, mint a legkülső réteget.
  2. A kötőhártya bulbi (a B.ulbus oculi a szemgolyó) kívülről fedi le a szemgolyó azon részét, amelyet a szaruhártya nem takar, vagyis a felső és az alsó széle, ahol a dermis (Sclera) fut.

Többrétegű, nem keratinizáló laphám hám és nyáktermelő serlegsejtek alkotják a kötőhártya alapszerkezetét. Változás a bőr keratinizáló laphámja között (felhám) a kötőhártya nem keratinizáló laphámjába a kötőhártyán fekszik.

A fornix superior-nál (felső kidudorodás), amely a szemüreg mélységében helyezkedik el, a kötőhártya tarsi átfedi a szemhéjat a szemgolyó kötőhártya-bulbijába. Ugyanez vonatkozik az alsó fornixre, az alsó dudorra. A kötőhártya-zsák ezeken a területeken képződik.

A kötőhártya átlátszó és nagyon jól van ellátva vérrel. Szorosan kapcsolódik a szemhéjakhoz, míg lazán a szemgolyóhoz. A kötőhártyát érzékenyen innerválják a kis idegrostok, amelyek a trigeminus ideg (5. koponyaideg) ágai:

  • Frontális ideg
  • Lacrimal ideg
  • Infraorbital ideg és
  • Nasociláris ideg

Az artériás vaszkuláris ellátás a Szemészeti artéria.

A szem kötőhártyájának speciális struktúrái:

  • Az úgynevezett plica semilunaris egy nyálkahártya duplikáció, amely gyengéd, puha és rugalmas a szem belső sarkában.
  • A karuncula a plica semilunaris és a szemhéj belső sarka közötti szöveti nyúlvány, nyálkahártyából, bőrrészekből és faggyúmirigyekből áll.
  • A nyálkát kiválasztó serlegsejtek a kötőhártya-hám egészében jelen vannak.
  • A könnycseppmirigyek a könnyfólia vizes összetevőjét látják el, és a felső szemhéj úgynevezett tarsalemezének felső szélén és a villák területén helyezkednek el.

Mi a kötőhártya-zsák

A kötőhártya-zsák kötőhártya-zsákként is ismert, és mindenkiben anatómiai szerkezet, amely a felső szemhéj és a szemgolyó belseje, valamint az alsó szemhéj és a szemgolyó között helyezkedik el. Ezért meg lehet különböztetni a felső és az alsó kötőhártya-zsákot.

A kötőhártya-tasakot a kötőhártya és a szomszédos szaruhártya különböző részeinek burkolati hajtásai alkotják, és az anatómiában is használják Fornix conjunctivae hívott. Itt fordul meg a szemhéjak hátsó felületét borító kötőhártya, majd kialakul a szemgolyót borító kötőhártya.

Egészséges embereknél mindig van egy bizonyos mennyiségű könnyfolyadék a kötőhártya-zsákban, amely nedvesen és rugalmasan tartja a felületet, és véd a fertőzések ellen. Gyógyszerek itt is alkalmazhatók a szemészetben. Ha a szem beteg, itt például genny vagy idegen test található, amelyek megzavarják a kötőhártya és a szem normális működését.

További információ a témáról: Konjunktivális zsák

Illusztráció: Vízszintes metszet a bal szemgolyón keresztül, alulról nézve
  1. Szaruhártya - Szaruhártya
  2. Dermis - Sclera
  3. Iris - írisz
  4. Sugárzó testek - Corpus ciliáris
  5. Choroid - Choroid
  6. Retina - retina
  7. A szem elülső kamrája -
    Kamera elöl
  8. Kamra szöge -
    Angulus irodocomealis
  9. A szem hátsó kamrája -
    Kamera hátul
  10. Szemlencse - Lencse
  11. Üvegtest - Corpus vitreum
  12. Sárga folt - Macula lutea
  13. Vakfolt -
    Discus nervi optici
  14. Látóideg (2. koponyaideg) -
    Látóideg
  15. Fő látótér - Axis opticus
  16. A szemgolyó tengelye - Axis bulbi
  17. Oldalsó rectus szemizom -
    Oldalsó rectus izom
  18. Belső rectus szemizom -
    Medialis rectus izom

Az összes Dr-Gumpert kép áttekintését itt találja: orvosi illusztrációk

szövettan

A kötőhártya többrétegű, erősen prizmatikus oszlopos hámból áll, amelyben serlegsejtek vannak beágyazva. A serlegsejtek szekréciója a könnyfilm része.

A kötőhártya működése

A kötőhártya a szem egyfajta külső védőburkolataként működik, és serlegsejtjeinek kiválasztása révén hozzájárul a könnyfilm kialakulásához.
Ez azért szól szem létfontosságú.

A kötőhártya klinikai ténye

A közelebbi megnézés sokat elárul a kötőhártya színéről. A vörösség jelezheti a kötőhártya-gyulladást (A kötőhártya gyulladása) lenni. A sárgás színű kötőhártya gyakran a sárgaság (sárgaság) első jele. Ezt a vérbontási termékek fokozott lerakódása okozza. Ezek már nem vörös színűek, mint maga a vér, hanem sárga a belső színük.
Szintén vérszegénység (anémia) a kötőhártya felismerheti közelebbi vizsgálat esetén. Ez aztán halványabb, azaz fehérebb, mint máskor.

A kötőhártya-gyulladás klinikai jelentőségű (Kötőhártya-gyulladás). Előfordulhat helyi folyamatok (pl. Idegen testek a szemben) összefüggésében, de szisztémás reakciókban is (pl. Bakteriális fertőzés). Az allergiás orr-konjunktivitisz, közismertebb nevén szénanátha is nagyon gyakori.

Konjunktivális betegségek

Akut bakteriális kötőhártya-gyulladás

Kötőhártya-gyulladás (Kötőhártya-gyulladás) elvileg számos kórokozó kiválthatja, de csak kevesen képesek súlyos akut kötőhártya-gyulladást okozni egészséges emberekben (streptococcusok, Corynebacterium diphteriaeNeisserien, Haemophilus).
Staphylococcus aureaus, Streptococcus pneumoniae és Haemophilus aegypticus a hurutos kötőhártya-gyulladás leggyakoribb kórokozói. A fertőzés számos módon fordulhat elő: levegő, gyomor-bél traktus és még sok más.
Tipikus a Haemophilus influenzae és Corynebacterium diptheriae a szemhéjak kifejezett duzzanata. Másrészt a membránok elsősorban fertőzésekkel képződnek Streptococcus pyogenes és Corynebacterium diphtheriae. Az úgynevezett petechiale (punctiform) vérzés a szemhéjakban fertőzésekkel jár Streptococcus pneumoniae és H. influenzae.

Ha a kötőhártya gyulladt, akkor általában nincs nyirokcsomó-duzzanat vagy a bőr érintettsége. A szövődmények súlyos keratitisek (a szaruhártya gyulladása) (különösen a Corynebacterium diphtheriae, Neisseries, H. aegypticus), Szepszis (Corynebacterium diphtheriae, Neisseries, Haemophilus, Pseudomonas) Dacryocystitis és hegesedés.

A megfelelő terápia megválasztása a súlyosságtól függ: Az enyhe kötőhártya-gyulladást (kötőhártya-gyulladás) általában helyi antibiotikumokkal (gentamicin, eritromicin, klóramfenikol, neomicin, gatifloxacin, levofloxacin, ofloxacin, ciprofloxacin stb.) Kezelik kenet és a pontos meghatározás nélkül. kórokozó, amelyet szemcseppekkel vagy antibiotikus kenőcsökkel kezeltek.

olvasni is: Floxal szemkenőcs

A szemhéj duzzadásával, masszív szekrécióval, membránképződéssel és esetleg a szaruhártya gyulladásával (keratitis) járó súlyos kötőhártya-gyulladás esetén a kórokozót kenet, Gram és Giemsa festés, valamint a kórokozó véren és úgynevezett csokoládé agaron történő tenyésztése határozza meg. Kezdetben, ha a pontos kórokozót még nem határozták meg, akkor a kezelést erősen koncentrált antibiotikumokkal (gentamicin, 5% ceftazidim) végzik, majd később a kezelést a jelenlévő kórokozó pontos rezisztenciáihoz igazítják. Szükség esetén a szem öntözését vagy cikloplegiáját (a csillóizom bénulása, amely a szem elhelyezkedésének és a mydriasis bénulásához vezet; pl. Gyógyszeresen) végezzük.

A kötőhártya-gyulladás tünetei:

A kötőhártya-gyulladást jelző klasszikus jelek a következők:

  • Éget
  • viszket
  • könnyű fájdalom
  • fehér vagy sárga váladék
  • Vörösség
  • Fényérzékenység
  • duzzanat
  • Papillae (a szemész a réslámpa segítségével látja)
  • ragasztott szemhéjak

Gonococcus kötőhártya-gyulladás

A kötőhártya-gyulladás kórokozója az aerob, gram-negatív diplococcus (N. gonorrhoeae), előnyben részesítve a nyálkahártyát és a nemi szerveket. A tenyésztést ideális esetben kissé megnövekedett szén-dioxid-nyomással végezzük úgynevezett csokoládéagaron vagy Thayer-Martin táptalajon. Fontos között N. gonorrhoeae és N. meningitidis megkülönböztetni.

Felnőtteknél a fertőzés általában önszennyeződés útján következik be. A gonococcusos kötőhártya-gyulladás súlyos keratitishez (a szaruhártya gyulladása) vezethet, esetleg perforációval, szepszishez, ízületi gyulladáshoz és dacroadenitishez (a könnymirigy gyulladása).

A különféle megelőző szerek mellett kultúrát hoznak létre a betegség kezelésére. Van értelme a fekvőbeteg kezelésnek és az érintettek elszigetelésének. Az érintett szem gyakori izotóniás sóoldattal történő öblítése megkönnyíti a gyógyulást. Ezenkívül az eritromicin antibiotikumot helyi alkalmazásra, a ceftriaxon, penicillin vagy spektrinomicin antibiotikumot parenterálisan (infúzió formájában) 7-14 napig adják. A szexuális partnert gonococcus betegséggel is kezelni kell az esetleges ping-pong hatás megelőzése érdekében. Ha a diagnózis bizonytalan, a chlamydiát is kezelni kell.

Mi a kötőhártya ciszta?

A kötőhártya-ciszta a szem ártalmatlan betegsége, amely viszonylag gyakori és általában nem okoz problémát. Ez a kötőhártya felületének kidudorodása. Ezek gyakran gyulladás vagy sérülés után jelentkeznek. Általános szabály, hogy a dudor alatt változó arányú, savós, azaz tiszta és nem viszkózus folyadék halmozódik fel.

A kötőhártya ciszta általában olyan kicsi, hogy nem okoz problémát. Bizonyos esetekben előfordul, hogy a szemgolyó mozgása furcsának vagy nehéznek érzi magát, és bizonyítottan érzékeli az idegen testet. Ebben az esetben szemészeti ellenőrzést mindenképpen el kell végezni. Ha kétségei vannak, ezt általában meg kell tenni.

A szemész vizsgálata után a kötőhártya ciszta általában kilyukad. Ez azt jelenti, hogy tű segítségével átszúrják és kiürítik. Ezt általában helyi érzéstelenítés alatt végzik, és soha nem szabad egyedül elvégezni. Ez nem fájdalmas folyamat. A szövődmények rendkívül ritkák. Ha azonban ennek következtében gyulladás lép fel, mindenképpen újra fel kell hívni az orvost.

A kötőhártya-ciszta eltávolítása után azonban gyakran előfordulnak kiújulások. Ez azt jelenti, hogy a kötőhártya-ciszta viszonylag gyakran megismétlődik, és ismét problémákat okozhat. Ebben az esetben az orvos újból konzultálhat.

További információ a témáról: Konjunktivális ciszta

Mi a kötőhártya irritációja?

A kötőhártya-irritációnak számos különböző oka van, amelyek mindegyike hasonló tüneteket okozhat. A kötőhártya-irritációt nem szabad egyenlővé tenni a kötőhártya-gyulladással. A kötőhártya-gyulladás azonban irritálhatja a kötőhártyát, és ugyanazokat a tüneteket okozhatja.

A kötőhártya-irritáció összefüggésében gyulladásos reakció lép fel, amely fokozott véráramlást eredményez. Így a kötőhártya irritációja általában a szem vörösségéhez vezet, amely fokozott könnyelválasztással jár. A szaruhártya irritációjával ellentétben a kötőhártya irritációja nem fájdalmas. A látásélesség sem csökken. További tünetek jelentkezhetnek, de nem minden esetben jelentkeznek. Például itt meg kell említeni egy idegen test érzését vagy gennyes váladékát.

A kötőhártya-irritáció lehetséges okai a felszínes sérülések, az enyhe fertőzés, az allergia vagy más szisztémás betegségek. Ebben az esetben, ha gyakrabban vagy hosszabb ideig fordul elő, orvoshoz kell fordulni a pontosítás érdekében.

Duzzadt kötőhártya

A duzzadt kötőhártyát az orvosi terminológiában is használják Kemózis hívott. A kemózis esetén a kóros folyamatok részeként a folyadék felhalmozódik a kötőhártyában és az alatt, az úgynevezett ödéma, ami duzzadtnak tűnik, és kiemelkedik az alábbi rétegek közül. A kötőhártya-ödéma vagy tejfehér homályossághoz, vagy a kötőhártya súlyos vörösségéhez vezethet. Ezenkívül fájdalom és esetleg a látásélesség csökkenése jelentkezik.

A baktériumok vagy vírusok által okozott gyulladás mellett a duzzadt kötőhártya oka a kötőhártya irritációja is lehet. Ez felszíni károsodásokkal, például idegen testekkel, traumákkal vagy UV-sugárzással, valamint allergiával történhet. A túl hosszú kontaktlencsék viselése is ennek oka lehet. Ha a vér vagy a szemüreg nyirokának kiáramlásával van probléma, a megnövekedett nyomás a kötőhártya ödémájának kialakulásához is vezethet. Ez a vízelvezetési rendellenesség például trauma vagy daganat után következik be. Ezek az okok azonban ritkák.

Az orvos által végzett terápia az októl függően zajlik. Ha a gyulladás az oka, akkor kezelik. Allergia esetén megpróbálják elkerülni a ravaszt. A felületes kötőhártya károsodása pihenéssel, puha kontaktlencsével vagy súlyos esetben műtéttel kezelhető.

Konjunktivális tumor

A kötőhártya-daganatok ritka állapotok, amelyek befolyásolják a szem kötőhártyáját. Más daganatokkal ellentétben azonban a kötőhártya-daganat általában jóindulatú, ezért könnyen eltávolítható és kezelhető, ami azt jelenti, hogy általában nincs hosszú távú károsodás és negatív hatás. Ennek ellenére időnként rosszindulatú, azaz rosszindulatú daganatok fordulnak elő.

Még egy kötőhártya-ciszta is kötőhártya-daganatnak tekinthető. Az új erek kialakulása a kötőhártyában, az úgynevezett hemangioma, daganatként is ismert. Bár nem tűnik szépnek, alig okoz kellemetlenséget és könnyen kezelhető. Gyermekeknél ez a daganat akár önmagában is elmúlhat. Felnőtteknél a hemangioma műtéti úton eltávolításra kerül.

További jóindulatú kötőhártya daganatok a melanosis és a kötőhártya nevus. Mindkettő azonban bizonyos degenerációs kockázatot mutat, ezért rendszeresen ellenőrizni kell őket a korai károsodás megelőzése érdekében. A kötőhártya nevus egy olyan anyajegynek felel meg, amely a szemen helyezkedik el. A melanózist a sötét bőr pigment túlzott felhalmozódása okozza.

A rosszindulatú kötőhártya-daganatok a carcinoma és a lymphoma. A karcinómát degenerált hámsejtek okozzák, míg a limfóma az immunrendszer sejtjeiből származik. Ezek nem mindig ugyanúgy fejezik ki magukat (megváltozott felület, fájdalom, idegen testérzet), és néha későn ismerik fel őket. A terápia karcinóma műtéti eltávolításából és mindkét daganat sugárterápiájából áll.

További információ a témáról: Konjunktivális daganatok

Konjunktivális melanoma

A kötőhártya melanoma a melanosis vagy a kötőhártya nevus rosszindulatú degenerációja. A kötőhártya melus vagy melanosis gyakori ellenőrzése miatt a kötőhártya melanoma ritka, de súlyos betegség, és korai és határozott terápiát igényel.

A kötőhártya melanomáját a kötőhártya területén sötét folt észleli, amely általában megvastagodott és kiálló. A kötőhártya melanoma körüli terület gyakran sötét és nagy az erek sűrűsége.

Az orvos klinikai vizsgálat és szövettanon alapuló szövetelemzés alapján állapítja meg a diagnózist. A közeli nyirokcsomókba történő terjedés kizárása érdekében CT vagy MRI készül. A test többi részében előforduló áttétet is ki kell zárni, ha megalapozott gyanú merül fel.

A kezelés műtéti eltávolításból áll, amelyet rádió vagy kemoterápia követ. Mivel a daganat gyakran kiújul, szoros utókezelés javasolt.

További információ a témáról: Konjunktivális tumor

Konjunktivális limfóma

A kötőhártya-limfóma egy ritka daganat, amely az emberi szemben található. A legtöbb daganattal ellentétben a kötőhártya-limfóma rosszindulatú és terápiát igényel. A prognózis azonban jó.

A kötőhártya-limfóma fájdalommentes duzzanat révén észlelhető a kötőhártya területén. Ez általában enyhén vöröses és lokalizálódik az alsó szemhéj kötőhártyáján. Az immunrendszer degenerált sejtjeiből származik, ezért lokálisan és a test más részein is felmerülhet.

A terápiát a lehető legkorábban el kell kezdeni. A különböző okok és az eltérő származási helyek miatt a terápia nagyon változatos lehet. A sugárterápia, a kemoterápia és az úgynevezett biológiai anyagokkal végzett terápia megfontolható.

Konjunktivális vérzés

A kötőhártya vérzése viszonylag gyakori klinikai kép, de általában ártalmatlan. Számos lehetséges okból fakadhat, és általában nem okoz problémát.

A kötőhártya vérzése látható, vörös foltként jelenik meg a kötőhártyán. A vérzés nem fájdalmas és nem okoz látászavarokat. A kötőhártya csak néha enyhe irritációt okoz. Gyakran akkor fordul elő, amikor a szem vagy az erek belsejében megnő a nyomás. Ez a helyzet a köhögés, tüsszögés, erőlködés, hányás, testmozgás, de a szülés és a magas vérnyomás esetén is. A szem túl erős dörzsölése vérzést is okozhat.

A gyógyszer antikoagulációval a kötőhártya vérzése is gyakrabban fordulhat elő. Ez aztán nagyrészt az időseket érinti. Kontaktlencsék vagy sérülés is lehetséges ok lehet.

A kötőhártya vérzése néhány nap vagy két hét alatt magától megszűnik, és nem igényel terápiát. A terápiát csak olyan szisztémás megbetegedések esetén szabad megfontolni, mint például a magas vérnyomás, vagy néhány anyagcsere-betegség, például a diabetes mellitus.

Konjunktivális könny

A kötőhártya-könny egy viszonylag gyakori betegség, amelynek általában nincsenek súlyos következményei. A kötőhártyát elsőként külső mechanikai terhelés károsítja. Ez idegen test érzésként, enyhe fájdalomként és vérzésként jelentkezik. A könnyfolyadék szekréciója is fokozódhat.

Míg a kötőhártya apró könnyei önmaguktól gyógyulnak meg, addig a nagy könnyeket a seb széleinek összevarrásával kezelik. Ha az érintett terület gyullad, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.