Sejtplazma az emberi testben

meghatározás

Sejtplazmaként ill citoplazma a sejt teljes tartalmát jelöli, a sejtorganellák kivételével. A citoplazma egy szerves folyadék, amely minden sejt alapanyagát képezi. A víz mellett a sejtplazma főleg fehérjékből, tápanyagokból és enzimekből áll, amelyek nélkülözhetetlenek a sejt működéséhez.

A sejtplazma funkciója

A citoplazma képezi a sejt alapszerkezetét, és a sejt teljes kitöltésével adja annak alakját. Minden sejt, mind a baktériumok, mind a növények, mind az állatok sejtjei citoplazmából állnak. A citoplazma gélszerű állagú. A cella összes komponensét tartalmazza. A sejtplazma kifelé a Sejt membrán tól től sejten kívüli tér elhatárolva.

Maga a citoplazma a Sejtfolyadék (Citoszol), a Sejtorganellák és a Citoszkeleton. A citoszkeleton stabilizáló fehérje, amely dinamikus hálózatot alkot és megadja a sejt szerkezetét. A sejtorganellák mind funkcionális rendszerek egy sejten belül, például a Sejtmag, Mitokondria, az endoplazmatikus retikulum és a Riboszómák. Az organellákat általában saját membránja zárja le, és csak az eukariótákban találhatók meg.

Melyek az összetevők és milyen a sejtplazma összetétele?

A sejtplazma vagy a citoplazma a sejtekben található szerves anyagot írja le, kivéve az összes sejtorganellumot, például a mitokondriumokat és a riboszómákat. A sejtplazma folyadéktól gélszerű állagú, és a sejt fő részét képezi. Ez a sejtfolyadék (citoszol) különféle összetevőkből áll.

A 80% -ot kitevő fő részt víz (H2O) és sok benne oldott anyag alkotja, például cukor, elektrolitok és tápanyagok. Ez azért fontos, hogy a sejt alakot kapjon, és kitöltse a sejtmembránon belüli térfogatot.

A citoplazma körülbelül 10% -a fehérjékből áll. A fehérjék az enzimek nélkülözhetetlen alkotóelemei, és részt vesznek a sejtek szerkezetében és transzportfolyamataiban is.
A zsírok (lipidek) kis részét, mintegy 4% -át teszik ki. A sejtmembrán felépítéséhez és fenntartásához zsírokra van szükség, és ezek más termékek, például a gyulladás-mediátorok kiindulási anyagai is. Ezenkívül más komponensek is fontosak, de csak nagyon alacsony koncentrációban találhatók meg a sejtplazmában. Ide tartoznak többek között számos ion, például nátrium (Na +) és klorid (Cl-). Ezek a töltött részecskék biztosítják, hogy a sejtplazma megfelelő környezet legyen a különböző anyagcsere útvonalakhoz. A sejtfolyadék mellett a sejtplazma tartalmaz stabilizáló komponenst is, amely citoszkeleton néven ismert. Ez a citoszkeleton szálszerű fehérjékből áll, amelyek átfedik a sejtfolyadékot, és ezáltal biztosítják a sejt háromdimenziós alakját.

A citoplazma legfontosabb funkciója a sejt szerkezetének megadása: mivel a sejt belsejében nincs levegő, a citoplazmának folyadékkal kell kitöltenie a sejt összes üres terét. Ezenkívül sok anyagot szállítanak a sejt belsejében, a citoplazma az anyagok szállítására szolgáló közegként szolgál. A sejt citoplazma formájában tárolja a vizet és a tápanyagokat, és a citoplazma összetételének megváltoztatásával reagálhat a külső hatásokra.

Számos fontos sejtkomponens fehérje formájában áll össze a sejtplazmában. Erre a célra a sejtmagban található genetikai anyagot átírják egy RNS-be, amelyet aztán felszabadítanak és felhasználnak a citoplazmában a fehérje bioszintézisének építési útmutatójaként. A fehérjék szerkezete, a különféle anyagok szállítása és a különféle anyagok tárolása mellett a citoplazmának van egy másik fontos funkciója: a Metabolitokamelyek az anyagcsere és más szükségtelen anyagok során keletkeznek.

Mi a sejtmembrán?

Prokarióta és eukarióta sejtekben a sejtmembrán leírja a sejtplazma burkolatát. Ily módon a sejtmembrán megvédi a sejtet a külső behatásoktól. A sejtmembrán alapszerkezete minden sejt esetében azonos. Az alapszerkezet egy kettős zsírréteg (lipid kettős réteg). Ez különféle zsírokból (lipidekből) áll, mint például foszfolipidek és szfingolipidek. A két zsírréteg különbözik a zsírok összetételétől. Különböző fehérjék is beágyazódnak ebbe a lipid kettős rétegbe. Ezeknek különböző funkcióik vannak. Egyesek csatornákként működnek az anyagok sejtbe és onnan történő szállítására, mások a különböző molekulák receptorai. A sejtmembrán folyadékosságának vagy mozgékonyságának tulajdonságát a koleszterin jelenléte befolyásolja.

A sejtplazma funkciói

A citoplazma feladatai közé tartozik az anyagok szállítása, valamint a fehérjék, enzimek, szignálmolekulák és Metabolitok. Egy másik fontos feladat az energia előállítása a mitokondriumban ATP formájában, amely a sejt szinte minden folyamatához szükséges.

A citoplazmában a citoszkeleton megadja a sejt szerkezetét, és kapcsolatot teremt a szomszédos sejtmembránon kívüli sejtkörnyezettel. A citoplazma sejtorganellumai speciális feladatokat látnak el, és a citoplazma folyékony adagolója optimális környezetet kínál számos biokémiai reakcióhoz, amelyeknek az anyagcsere részeként egy sejtben kell lejátszódniuk. A citoplazma szabályozóan befolyásolja ezeket a reakciókat, összekapcsolja a sejt különböző komponenseit, és ezáltal lehetővé teszi a sejten belüli kommunikációt.

A sejtanyagcserével kapcsolatos további információk itt találhatók: Sejtlégzés emberben

A sejt plazma színe

A citoplazma a víz mellett nagyrészt fehérjékből áll, és általában színtelen. Különböző festési technikák alkalmazásával a struktúrákat, beleértve a citoplazmát is, meg lehet festeni annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak. A széles körben elterjedt hematoxilin-eozin festés (HE festés) narancssárgára festi a citoplazmát, de a szín a sejt állapotától függ: például az aktív és szaporodó sejtekben sok RNS van a citoplazmában, amely kék-ibolyára festett.

További információ a festési technikákról itt található: Szövettan