Szemvizsgálat

meghatározás

A szemteszt meghatározza a látásélességet (VA). Ez jelzi a szem felbontását, azaz a retina képességét (retina), hogy két pontot külön ismer fel.

A normális látásélesség 1,0 (100%). A serdülők gyakran még jobb látásélességet érnek el, és az életkor növekedésével a látásélesség csökken, amelyet a szemlencse növekvő merevsége okoz, de más okok is lehetnek.

Különbséget kell tenni a közeli és a távoli látás között. A közeli látás a látásélességet kb. 0,3 m távolságra jelzi, és főleg az olvasáshoz szükséges. A távoli látás a látásélességet 1,0 m távolságra írja le, és akkor használják, ha például autót vezetve felismerünk a közlekedési táblákat.

A szemvizsgálat okai

A látásélességet minden szemészeti vizsgálat során ellenőrizni kell. Egyes szakmákban, mint például pilóta vagy rendőr, minimális látásélesség szükséges, amelyet hivatalosan elismert testületnek ellenőriznie és dokumentálnia kell. A jármű vezetéséhez szintén jó vagy megfelelően korrigált látásra van szükség, amelyet szintén hivatalosan ellenőrizni kell a vezetői engedély kérelmezése előtt.

A szemészen kívül az optikusok, az egészségügyi osztály orvosai, a foglalkozási orvoslás szakterülettel rendelkező orvosok és a társasági orvos kiegészítő címmel rendelkező orvosok is felhatalmazást kapnak arra, hogy megfelelő látással rendelkezzenek. Ugyanakkor rendelkezniük kell a vizsgálathoz szükséges felszereléssel és megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük annak elvégzéséhez.

A látásélesség a következő betegségekben romlik:

  • rövidlátás
  • távollátás
  • Féloldalú vakság
  • Károsodott látás (az óvodai korban az egyoldalú nyüzsgés okozta)

Szem teszt alakzatok

A szemvizsgálat elvégzésének többféle módja van, amelyeket az alábbiakban részletesebben ismertetünk

1. Landolt gyűrűk

Ez a teszt egy szabványosított DIN gyűrű alakú optotípus, amelynek egyik oldalán nyílás van, amelynek irányát annak a személynek kell felismernie, akit a látásélesség szempontjából megvizsgálnak. A vonal szélességét úgy állítják be, hogy 1 arcperc szögben jelenjen meg az egészséges szemnél, 1 látásélességgel (100%). Ha a vizsgált személy nem tudja helyesen megnevezni a rés irányát, akkor ametropia lép fel.

A hagyományosan használt betűkkel összehasonlítva a Landolt gyűrűknek megvan az az előnye, hogy nehezebb vagy nehezebb kitalálni vagy megjegyezni, és ezt a tesztet kisgyermekek és írástudatlan emberek látásélességének mérésére is használják. A szemvizsgálat ezen formáját a látásélesség-ellenőrzés során vezetői engedély kérelmezésekor kell elvégezni.

2. Shihara színes táblázatok

Ezt a módszert 1917-ben a japán szemész, Shinobu Ishihara fejlesztette ki, különböző színű pontokból álló tesztképek felhasználásával az általános kép kialakításához. A teszt azon a tényen alapul, hogy a „normál látású emberek” felismerik a különböző motívumokat, ha megkülönböztetik a vörös és a zöld színt a tesztképeken, mint azok, akik ezeket a színkülönbségeket kevésbé érzékelik a vörös-zöld gyengeség miatt.

3. Snellen horog / E horog

A Snellen horgosszem-teszt (a holland szemész, Herman Snellen elnevezése alapján) egy E nagybetű alakú optotípus, amely mindhárom 5d hosszúságú rúddal rendelkezik. Mind a sáv szélessége, mind a rés szélessége 1 d. Ez azt jelenti, hogy a Snellen-horog olyan hosszú, mint magas.

Mivel ellentétben a Landolt gyűrűvel, ennek nincs kerek alakja, csak a nyílás négy pozíciója lehetséges, nevezetesen fel, bal, le vagy jobb. Ezért az arány kétszer olyan magas, és a szemteszt minősége jelentősen rosszabb, mint a Landolt gyűrűké.

Akárcsak a Landolt gyűrűknél, a Snellen horgok felhasználhatók kisgyermekek és írástudatlan emberek tesztelésére, bár ez nem ideális. Még akkor is, ha az E-horog nyitási irányát nem ismeri fel, a tesztobjektum képes az egyik oldalát sötétebbnek érzékelni, mint a másik, és így a helyes eredményt érheti el. Ezért ezt a szemvizsgálatot nem használják szakember látásélességének vizsgálatára.