Izzad

bevezetés

Az izzadtság az a vizes váladék, amelyet az emberek kiválasztanak a test egyes részein lévő bizonyos verejtékmirigyekből. Feladata a testhőmérséklet szabályozásában és a benne lévő szexuális illatokon (feromonokon) keresztül a szexuális élet során jelentkező jelző hatásban is áll.

A verejték összetétele

Az izzadtság szinte teljes egészében a következőkből áll víz és só. További Ásványokverejtékben találhatók nátrium, klorid, kálium, Laktát, bizonyos aminosavak és karbamid.
A verejtékben fehérjék és cukor is található. A fehérjék mellett nem elhanyagolható számú lipid is létezik, vagyis Zsírok, azelőtt a verejtékben.

A verejtékmirigyek

A verejtékmirigyek olyan bőrkiegészítők, amelyek az emberi test szinte teljes felületén előfordulnak. Kivételt képeznek az ajkak és a hímivarú hüvelyek. Átmérőjük 0,4 mm, a bőr alatti szövetbe nyúlnak és számuk meghaladja az egymilliót. Feladatuk az izzadság szekréciója, amelyet az autonóm idegrendszer szabályoz. Néhány mirigynek speciális feladatai vannak, és módosított verejtékmirigyekként ismertek. Ide tartoznak az illatmirigyek, a szemhéjmirigyek és a viaszmirigyek.

A verejtékmirigyek típusai

Kétféle verejtékmirigy létezik:

• ekkrine és
• apokrin verejtékmirigyek

1. Kéreg izzadságmirigyei

Az eccrin verejtékmirigyek eloszlanak a test teljes felületén, és termelik azt a váladékot, amelyet általában verejtéknek neveznek. Ez egy tiszta folyadék, amely több mint 99% vízből áll. A verejték egyéb komponensei mindenekelőtt

• Elektrolitok, például nátrium- és kloridionok (felelősek a verejték sós ízéért), kálium, magnézium és foszfát

amellett

• Laktát
• karbamid
• húgysav
• aminosavak
• Koleszterin és
• Zsírsavak

Mivel az ionok (a víz mellett komponensek) viszonylag alacsony koncentrációban vannak jelen, a verejték hipotóniás. A pH-érték 4 és 7 között ingadozik az azt befolyásoló különféle tényezők miatt, de általában 4,5 körül mozog (vagyis a savas pH-tartományban).

A friss verejték kezdetben szagtalan. A neki tulajdonított kellemetlen szúrós szag annak a ténynek köszönhető, hogy a benne lévő hosszú láncú zsírsavakat a természetes bőrflóra baktériumai átalakítják rövidebb molekulákká, például hangyasavvá vagy vajsavvá, amelyek végül a tipikus szagot hozzák létre. .

2. Apokrin verejtékmirigyek

Vannak olyan apokrin verejtékmirigyek is, amelyek valójában Illatmirigyek vannak. Ezek jönnek csak bizonyos helyeken előtt (mégpedig kizárólag szőrös területekmert az apokrin verejtékmirigyek mindig egy hajszállal együtt fordulnak elő), például a Hónaljak, Mellbimbók és a nemi szervek. Ezek a mirigyek csak a pubertás és váladékot válthat ki, amely meglehetősen tejszerű-felhős, sok Illatanyagok, fehérjék és Lipidek tartalmaz és egyet kb semleges pH 7,2 Van.

Izzadtermelés

A verejték alapvető szekréciója (alapmennyisége), vagyis az a verejték mennyisége, amely mindig külső körülményektől függetlenül keletkezik, az embereknél napi 100-200 ml körül mozog. Ezt a mennyiséget azonban különféle tényezők erősen befolyásolhatják, és így változhatnak.

A fokozott izzadás okai

A verejték fokozott szekréciójának legfontosabb ingere valószínűleg a magas környezeti hőmérséklet. A fizikai megterhelés és a pszichés állapotok, például a stressz vagy az izgalom további kiváltó okok a verejték termelésének stimulálására.

A verejtékmirigyek nagy alkalmazkodóképessége azt jelenti, hogy ilyen hatások jelenlétében a termelt verejték mennyisége óránként 2 literre emelkedhet. A só koncentrációja ezután egyre inkább csökken, hogy megvédje a testet a túlzott sóvesztéstől.

Idegszinten a fokozott verejtéktermelés a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitásával magyarázható. A szimpatikus idegrendszer bizonyos transzmittereken keresztül hat a verejtékmirigyekre, és szekrécióra ösztönzi őket.

Az izzadtság jelentősége a test számára

A verejték az emberi testben számos feladatot lát el. A legfontosabb a testhőmérséklet szabályozása. Mivel a verejték a mirigyekből a bőr felszínére választódik ki, ezt magas környezeti hőmérsékleten mindig vékony folyadékfilm borítja.

Ez most elpárologhat, vagyis folyékony állapotból vízgőzzé válhat, ezáltal a test nagy mennyiségű energiát és így hőt veszít, ami úgynevezett párolgási hideghez vezet. A verejték csöpögése értelmetlen e funkció szempontjából.

A verejtékezésen kívül, amelyet a bőrön észlelünk (Perspiratio sensibilis) létezik az "izzadás" észrevétlen formája is (Perspiratio insensibilis), például a folyadék bepárlása a lélegzeten keresztül (azaz a nyálkahártyán keresztül).

Mivel a verejték filmszerűen terjed a bőrön, savas pH-értékének köszönhetően védő savköpenyként működik, és így segít megelőzni a kórokozók, például baktériumok vagy vírusok testbe jutását.

Az izzadásnak is fontos jelző hatása van. Bizonyos illatanyagokat tartalmaz. Ide tartoznak a nemi attraktorok (Feromonok), amelyek hozzájárulnak a szexuális izgalomhoz, de más illatok is, amelyek vélhetően figyelmeztető funkcióval rendelkeznek az érzelmi izzadásban.

Olvassa el itt: Feromonok férfiaknak

Izzadságszag

Általában az izzadtság szagtalan vagy kevés szaga van. Különösen nyáron, amikor nagyon magas a hőmérséklet, előfordul, hogy verejtékbe ázik, de egyáltalán nem érzi annak szagát. A verejték szaga csak az izzadtság lebomlásakor jelentkezik. Ez azt is megmagyarázza, hogy a friss verejték miért szagtalan, és az idősebb verejték akkor kezd szagolni. A szagot a baktériumok lebomlása okozza, amelyet a bőrön élő baktériumok hajtanak végre, és amelyek többek között vajsavat termelnek.

A diéta a verejték szagképződésében is nagy szerepet játszik. Ha több állati fehérjét fogyasztunk, erősebb szag alakulhat ki izzadáskor, még akkor is, ha frissen izzad. Ezenkívül vegetatív komponenst adnak a szagképződéshez. A sporttevékenység során fellépő és a bőrön leadott verejték gyakran szagtalan vagy teljesen szagtalan. Az izgalom és a félelem által generált verejték azonban gyakran nagyon szagos. Ennek pontos oka nem világos.

A szagok képződésének másik kivétele a hormonális hatás.A pubertáskori verejték összetétele eltér a felnőttekétől, ami azt jelentheti, hogy a fiatalok is nagyon gyorsan megérzik a friss verejték illatát.

A verejték szagfejlődésében is vannak nemtől függő különbségek. A nők verejtéke kevésbé szagos, mint a férfiaké. Itt is többek között a verejték egyéb összetételeit tekintik oknak.

A verejték

Az izzadságkitörés hirtelen, jelentősen megnövekedett verejtéktermelés, amelynek különböző okai lehetnek. Egyrészt az izzadás magas hőmérsékleten és intenzív sport közben jelentkezik, ami fontos a test számára, mivel a túlmelegedést ellensúlyozzák. Az izzadás pszichológiai jellegű is lehet. Ebben az esetben a félelem és a stressz a kiváltó ok. Egy másik ok a hormonális egyensúly megváltozása, például a menopauza vagy a terhesség alatt bekövetkező változások.

Továbbá a gyakori és bőséges izzadást betegség okozhatja. Ilyen például a cukorbetegség, a pajzsmirigy túlműködés, az elhízás, a rák és a különféle anyagcsere-betegségek. Az olyan akut események, mint a szívroham, a tüdőembólia vagy az ájulás, izzadást is kiválthatnak. Az izzadás kezelése érdekében először mindig az okot kell tisztázni, mivel az októl függően előnyösebbek a különböző kezelések.

Izzadt kezek

A lábakhoz hasonlóan a tenyéren is nagy a verejtékmirigyek sűrűsége, ezért nem meglepő, hogy az izzadt kezek gyakori probléma. Ennek akár pszichológiai következményei is lehetnek, mivel az érintettek szégyellik izzadt kezüket, amikor például kezet fognak, vagy nem akarnak hozzányúlni a kilincsekhez vagy a szemüveghez. Az izzadt kezek általában stresszes vagy kínos helyzetekben fordulnak elő. Ezekben az állapotokban a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, ami fokozott izzadást is okoz, és a tudat által alig ellenőrizhető.

A verejtékmirigyek túlműködésének okai többnyire genetikai eredetűek, ezért nem kell mindenkit érinteni, és a súlyossága nagyon eltérő. Manapság az izzadt kezek kezelésére különféle terápiák léteznek, amelyek gyakran felhasználhatók a probléma orvoslására. Ezek egy része akupunktúra, alumínium-klórtartalmú kenőcs vagy botox injekció bőrgyógyásznál. Ezeknek melyikét kell választani, mindig egyénileg kell tisztázni.

Izzadt lábak

Az izzadt lábak akkor fordulnak elő, ha fokozott a verejtéktermelés a lábrégióban, ami egy idő után szag kialakulásához vezethet, ezért a sajtláb kifejezést köznyelven használják. A test bőrével ellentétben az izzadás itt nem szabályozza a testhőmérsékletet. Ehelyett a talp verejtékmirigyeit az autonóm idegrendszer irányítja, amely különösen félelmes és stresszes helyzetekben aktív. Funkcionális szempontból a láb verejtékének jobb tapadást kell biztosítania a sima felületekhez. A verejtékmirigyek gyakran túlműködnek, ezért az érintettek folyamatosan panaszkodnak a nedves lábakra. Ezenkívül a nedvesség és a hő optimális feltételeket biztosít a baktériumok számára, amelyek szaporodnak, és bomlási folyamatok révén kellemetlen, sajtos szagot okoznak.

Néhány tipp használható az izzadt lábak ellensúlyozására. Ez egyrészt mezítláb járás lenne, mivel ez lehetővé teszi az izzadság jobb elpárolgását. Figyelnie kell a higiéniára is. Ez magában foglalja a lábak rendszeres mosását, majd szárítását és krémet a lábára. Ha nincs javulás, a gyógyszertárakban speciális kenőcsök kaphatók alumínium-kloriddal.

További információ a témáról: Izzadt lábak

Izzadt pattanások (hőkiütés)

Különösen a Nyári hónapokHa sokat és gyakran izzad, gyakran előfordul, hogy azokon a területeken vannak olyan kis területek, amelyek általában erősen izzadtsággal vannak ellátva Pattanások forma. Leginkább a homlok, az arc vagy a hát érintett. A szintén mint Hőkiütés A jelzett bőrváltozás általában csak addig látható, amíg a test verejtéktermelése nem csökken vagy teljesen leáll.
Ennek a hőnek vagy izzadságos pattanásnak az oka mindenek felett egy A verejték túltermelése. Amikor a test túlzott izzadtságot termel és a pórusokon keresztül a bőr külsejére engedi, a pórusok eltömődéséhez vezethet. A közvetlenül a pórusok körül fekvő bőr megduzzadhat, amelyet ezután általában egy kis csomóként vagy pattanásként értékelhetünk. Az ilyen típusú pattanások különböznek a tipikus pattanásoktól nem tölt meg genny. Néha észrevehető vörösség veszi körül a pattanást. Bizonyos esetekben azonban a enyhe viszketés jön. A hőkiütés általában olyan gyorsan eltűnik, ahogy jöttek, és amikor a test izzadságtermelése ismét csökkent. Egy külön kezelés általában szükségtelen.

Izzadás allergia

Az allergiákat sokféle anyag okozhatja. A test saját verejtéke is része, ilyenkor álallergiáról beszélünk, mivel az immunsejtek nem magára az izzadságra, hanem a megnövekedett testhőmérsékletre reagálnak. A test tévesen immunreakcióval próbálja leküzdeni a fizikai ingereket olyan anyagok felszabadításával, mint a hisztamin. Ez aztán viszketéshez, a bőr kivörösödéséhez és a hámok képződéséhez vezet az érintett bőrfelületeken.

Gyakran nem könnyű egyértelműen bizonyítani a verejtékallergiát. Az orvosok általában testgyakorlati tesztet használnak a diagnózis felállításához. A megterhelés növeli a test hőmérsékletét, és a leírt bőrreakciók jelentkeznek.

Néha a bőr vörösödni kezdhet a bőséges izzadás után. Tartós és kellemetlen viszketés is előfordulhat. Ennek oka a bőrsejtek irritációja, amelyet a verejték speciális irritáló összetétele okozhat. A legszélesebb értelemben ez inkább irritáció, mint allergia.
Amint a verejték letörlődik a bőrről és a test izzadságtermelése csökken, a bőr vöröses változásai visszahúzódni kezdenek. Ez néhány órát igénybe vehet, mivel az epidermisz általában viszonylag lassan áll helyre. Nincsenek megelőző intézkedések. Az egyetlen dolog, amit tehet, gyakran nedves ruhával törölje le az izzadságot, ha erősen izzad. A verejtékallergia különösen gyakran fordul elő olyan helyeken, amelyeket többnyire verejték borít. Ide tartozik a homlok, a kar, a hát és a mellkas.

A verejtékallergia ellen nincs teljes kezelés, de a tünetekkel kapcsolatban valamit lehet tenni. Egyrészt ki kell igazítani az életmódot, és kerülni vagy csökkenteni kell a túlzott megterhelést, például a sportot. Ezenkívül a hisztamin felszabadulása antihisztaminnal kezelhető.

Szeretne többet megtudni erről a témáról? Akkor érdekelheti: Izzadási allergia - okok, következmények, kezelés

A verejtékezéssel járó patológia

Vannak olyan betegségek, amelyek a verejték rendellenes szekréciójával kapcsolatosak. Ha egy személy túl sok izzadtságot termel, akkor hiperhidrózisról, és ha túl keveset, akkor hipohidrózisról beszélünk.

Másrészt, ha nincs verejtékváladék, anhidrosis van jelen. Az úgynevezett hideg verejtékezés (a hűvös bőr ellenére is izzadás) néhány súlyos betegség (például szívroham) kísérőjelenségeként jelentkezik, és mindig figyelmeztető jelként kell értelmezni