Koszorúér-betegség prognózisa

előrejelzés

A szívkoszorúér betegség (CHD) lefolyását számos tényező befolyásolja:

Az éves halálozási arány terápiás intézkedések nélkül növekszik az érintett érszámmal, és a legmagasabb (több mint 30%) a bal koszorúér fő törzsének szűkítésekor.

A koszorúér-betegség prognózisa attól is függ, hogy a szívizom elégtelen mértékben van-e ellátva. Az angina rohamok gyakorisága, időtartama és súlyossága növeli a szívroham kockázatát.

Ha a bal kamra pumpáló funkciója csökken a meglévő vagy növekvő oxigénellátással (ischaemia), akkor a beteg előrejelzése romlik, és szükség lehet egy defibrillátor beültetésére.

A koszorúér-meszesedés (a szívkoszorúér ateroszklerózisa) előrehaladása nagymértékben függ a beteg kockázati tényezőitől. A nikotin-absztinencia, a súlycsökkentés és a vérnyomás normalizálása, valamint a vér teljes koleszterinszintjének csökkentése fontos tényezők a CHD romlásának elkerülésére.

További információ a témáról: A várható élettartam koszorúér-betegségben

megelőzés

A szívkoszorúér-betegség (CHD) megelőzése a fentiekből áll elsődleges és szekunder megelőzés, és lényegében azzal jár, hogy elkerüljük a kockázati tényezőket, amelyek elősegítik vagy támogatják a CHD kialakulását.

Mely tényezők pozitívan befolyásolják a szívkoszorúér betegség előrejelzését?

A koszorúér-betegség (CHD) előrejelzésében szerepet játszik a koszorúér érének sztenózisa (obstrukció mértéke). Minél kisebb a szűkület, annál jobban képes a szív kompenzálni a korlátozásokat. Ez javítja az előrejelzést.

A sztenózist négy különböző súlyossági fokra osztják: 0–40% alacsony kockázatot jelent, 40–70% -kal a korlátozások kezdete érezhető fizikai erőfeszítés során. Ezek a korlátozások jobban észrevehetők 70–90% -os stenosis esetén. Ha a sztenózis meghaladja a 90% -ot, akkor a tünetek még nyugalomban is várhatók.

Különösen az együtt járó betegségek is nagy szerepet játszanak a prognózisban. Minél egészségesebb az érintett személy, és minél kevesebb más betegség, annál pozitívabb a prognózis.
Különösen kritikus betegségek lehetnek a magas vérnyomás, szívroham, stroke, perifériás artériás betegség (elzáródás a láb artériákban) vagy az aorta aneurysma (a fő artéria duzzadása).
A metabolikus betegségek szintén fontos tényezők. A kiegyensúlyozott koleszterin arány fontos prognosztikai tényező. Minél több a HDL koleszterin és annál kevesebb az LDL koleszterin egy embernél, annál pozitívabb a CHD prognózisa.

Végül, de nem utolsósorban, a biológiai prognosztikai tényezőket nem szabad elhanyagolni. Minél fiatalabb egy ember, annál jobb a prognózisa. Statisztikai szempontból a nők esetében az előrejelzés jobb, mint a férfiaké.
A genetika szintén szerepet játszik. Azoknak, akiknek nincsen őseik, akik szívbetegségben szenvedtek, jobb a prognózisa. Feltételezzük, hogy ezekben a családokban nincs olyan genetikai minta, amely kedvezne a CHD-nek vagy annak gyors progressziójának.

Bárki, aki a szívkoszorúér betegség pozitív prognózisát szeretné elérni, mindenekelőtt figyelmet kell fordítania a kiegyensúlyozott étrendre. Itt az úgynevezett mediterrán étrend ajánlott, sok zöldséget és halat fogyasztva. Különösen a vörös húst kell kerülni, ha lehetséges. A magas zsírtartalmú ételeknek sem van pozitív hatása. Ezenkívül kerülni kell az alkoholfogyasztást és a dohányzást a prognózis javítása érdekében. A CHD javulását rendszeres sportolás és testmozgás révén is el lehet érni. A betegség súlyosságától függően azonban a fizikai aktivitás megkezdését rendszeres orvosi felügyelet mellett kell végezni.

További információ a témáról itt: Diéta a szívbetegség

Mely tényezők negatívan befolyásolják a szívkoszorúér betegség előrejelzését?

A legfontosabb tényező, amely negatív hatással van a koszorúér-betegség (CHD) előrejelzésére, a betegség súlyossága.
A koszorúér-betegség a koszorúér-betegség. Ezeket a meszesedés és a plakklerakódás szűkítheti. Ennek eredményeként a mögötte lévő szövetek nem elegendő mennyiségű vért, oxigént és egyéb tápanyagot szolgáltatnak.
A CHD besorolható az ér véget érő (szűkített) részének mérete alapján. Minél erősebb a sztenózis, annál rosszabb a koszorúér-betegség prognózisa.

Az egyidejű betegségek szintén nagy szerepet játszanak a prognózissal kapcsolatban: Ha az érintett személy már szíverohamban szenvedett, akkor a prognózis romlik. A prognózis szintén rosszabb, ha vannak olyan betegségek, amelyek vérrögképződést vagy keringési rendellenességet jeleznek az erekben. Ide tartozik a stroke (vérrög az agyban), valamint a perifériás arteialis okklúziós betegség (PAOD), amely a lábak artériáinak szűkülését okozza.
A vesebetegség, például veseelégtelenség (vesegyengeség) szintén negatív prognosztikai tényező, mivel a vese kulcsszerepet játszik a vérnyomás szabályozásában.
További negatív prognosztikai tényezők az életkor és a férfi nem. Minél idősebb egy ember, annál kevésbé képes a kompenzálni a meglévő problémákat. Statisztikai szempontból a férfiak gyakrabban és fiatalabb életkorban halnak meg, mint a nők a CAD miatt.
A metabolikus állapot szintén fontos a prognózishoz. A magas LDL-koleszterinszint további plakkok kialakulását ösztönzi, ezért rontja a prognózist.
A magas vérnyomás negatív hatással van a CHD-re is. Hasonlóképpen, a cukorbetegségben (vércukorszintben szenvedő betegek) gyakrabban szenvednek a CAD és a betegség gyorsabban előrehalad

A családi történelem is szerepet játszik. Ha a család tagjai már meghaltak szívrohamban vagy szívkoszorúér betegségben, ez a kedvezőtlen genetikai állapotra utal. Végül a prognózis az életmódtól is függ. Dohányzás, rendszeres alkoholfogyasztás, kevés sport / testmozgás és kiegyensúlyozatlan étrend rontja a prognózist.