Az alacsony vérlemezkeszám - mikor válik veszélyesvé?
bevezetés
A vérlemezkék a vér alkotóelemei, amelyeket vérlemezkéknek is hívnak. Fontos szerepet játszanak a véralvadásban, mivel felelõsek az erek sérülések esetén való bezárásáért.
A vérlemezkék száma kis vérszám alapján meghatározható, és esetenként csökkent. Ha a vérlemezkék értéke a normál érték alá esett, akkor trombocitopéniáról vagy trombopéniáról beszélhetünk. Ennek okai nagyon különbözőek lehetnek. Egyrészt, a vérlemezkék hiánya a vérben előfordulhat, mert a test nem termel elegendő mennyiségű új vérlemezkét, vagy a meglévő vérlemezkék egyre inkább lebomlanak.
Ha a vérlemezkék száma csak kissé alacsonyabb, mint a normál érték, akkor általában az emberi test tolerálhatja és ellensúlyozhatja azokat, amíg nincsenek más betegségek. Ha azonban a vérlemezkék száma jóval a normál érték alá esik, ez súlyos vérzéshez vezethet, még kisebb sérülésekkel is.
Az okok
Az alacsony vérlemezkék számának a vérében számos különféle oka lehet. Általános szabály, hogy a hiány az új vérlemezkék zavart képződése vagy ezek fokozott lebontása következménye.
A vérlemezkék korlátozott képződése például veleszületett rendellenességből származhat, és általában fiatal korban diagnosztizálják. Az oktatási rendellenességek azonban az élet során is kialakulhatnak. Ennek oka lehet egy csontvelő-betegség, például leukémia, vagy csontvelő-károsodás, amelyet gyógyszerek, mérgező anyagok, sugárzás vagy daganatok okoznak. A B12-vitamin vagy a folsav hiánya szintén felelős a vérlemezkék számának csökkenéséért, mivel ezek a fontos tápanyagok már nem állnak rendelkezésre a vérlemezkék kialakulásához hiány esetén.
Ha a megnövekedett lebontás felelős a vérlemezkék hiányában, az oka lehet például véralvadás aktiválódása vagy antitestekkel történő reakció. A vérlemezkék mechanikai károsodása, például a mesterséges szívszelepek révén, a vérlemezkék fokozódó lebontását is okozhatja.
A pszeudotrombocitopénia akkor jelentkezik, amikor a vérlemezkék hibás mérése a laboratóriumi mintában túl alacsony, de a betegben normál számban vannak jelen.
Tudjon meg többet a témáról itt: A thrombocytopenia okai.
Kemoterápia, mint ok
A kemoterápia az úgynevezett citosztatikumokkal (= sejtölő szerekkel) történő kezelés. Ezek a citosztatikus szerek olyan kémiai anyagok, amelyek kifejezetten a patológiásan megváltozott sejtek elpusztítására szolgálnak. A fizikai sugárterhelésnek, az úgynevezett sugárterápiának vagy hormonterápiának azt is szolgálnia kell, hogy a beteg sejtek meghaljanak.
Sajnos, ezek a kezelések mellékhatásként az egészséges sejtek halálát is kiválthatják. Ez többek között a vérkomponenseket, például a vérlemezkeket is érinti. Mivel a vérlemezkék felelősek a véralvadásért, a vérlemezkék csökkenése megmutathatja, hogy még a legkisebb sérülések is súlyos vérzést okoznak. Ezért a vérlemezkék számát a kemoterápia során mérik és rendszeres időközönként ellenőrzik.
Tudjon meg többet a a kemoterápia mellékhatásai.
A HIT mint ok
A HIT rövidítés a heparin-indukált thrombocytopenia-t jelenti.Amikor a betegek heparint fogyasztanak, a test különböző reakciói a vérlemezkék csökkenéséhez vezethetnek. A HIT-ről akkor lehet beszélni, ha a vérlemezkék száma a gyógyszeres kezelés megkezdése előtt a kezdeti érték kevesebb, mint 50% -ára csökkent.
Különbséget kell tenni két típus között, az 1. típusú HIT és a 2. típusú HIT. Az 1. típusú HIT általában a viszonylag ártalmatlan forma, mivel a vérlemezkék csak közvetlenül reagálnak a gyógyszer heparinnal. A klinikai szempontból kevésbé kedvező forma a 2. típusú HIT. Ezzel az ellenanyaggal a testben képződnek, és így a vérlemezkék összerakódnak. Ez a összerakódás például trombózist okozhat.
Mivel a heparinnal kezelt betegek esetében mindig fennáll a HIT kockázata, a kezelés megkezdése előtt meg kell határozni a vérlemezke kiindulási értékét, majd ezt rendszeres időközönként ellenőrizni kell.
A témáról itt olvashat bővebben: Heparin-indukált thrombocytopenia.
Werlhof-kór oka
A Werlhof-kór, más néven Werlhof-kór, egy autoimmun betegség, amelynek során az emberi testben az antitestek a saját vérlemezkei ellen irányulnak. Ha a képződött antitestek a test saját vérlemezkéjéhez kötődnek, akkor az lépben lebontódik. Ez a vérlemezkék hiányához vezet a vérben. A vérlemezkék már nem képesek elvégezni a vér alvadását, és előfordulhat, hogy vérzik.
A Werlhof-betegség okát még nem sikerült tisztázni, a tünetek gyakran a felső légúti vírusfertőzés utáni betegekben fordulnak elő, ezért ezt tárgyalják lehetséges okaként. A betegség súlyossága nagymértékben változhat, és néha klinikai tünetek nélkül alakulhat ki.
További információkért lásd: Werlhof-kór.
A tünetek
A vérlemezke-hiány tünetei nagyon változatosak lehetnek. A hosszabb vérzési idő például csökkent vérlemezkék számát jelzi. Számos és nagyon kifejezett hematóma (zúzódás) ártalmatlan sérülések után ezt is jelezheti.
Ha a belső szervekben vérzés fordul elő, amelyet a vérlemezkék hiánya miatt nem lehet megállítani, a tünetek között szerepelhet véres széklet vagy vizelet. A petechiák (a bőr legkisebb vérzése) a vérlemezke-hiány jele. Ezek általában a karokon és a lábakon találhatók, és a legkisebb, piros, szétszórt pontként jelennek meg. Ezekre a petechiákra jellemző, hogy ujjnyomással nem lehet őket kitoloncolni.
A vérzés
Mivel a vérlemezkék a vér véralvadási funkcióját látják el, ezen vérkomponensek hiánya gyakran a vérzés kockázatát hordozza. Minél kifejezettebb a hiány, annál súlyosabb a vérzés. Ha van egy kifejezett vérlemezke-hiány, akkor ez a bőr vagy a nyálkahártya legkisebb sérüléseiből is származhat. A belső szervek sérülései súlyos belső vérzéshez is vezethetnek. A vérzést mindig a lehető leggyorsabban le kell állítani, mivel a jelentős vérvesztés életveszélyes állapothoz vezethet.
Mi a leggyorsabb módja a vérzés megállításának? Tudjon meg többet itt.
A petechiae
A petechia a bőr vagy a nyálkahártya legkisebb vérzése, amely a vérlemezkék hiánya miatt fordulhat elő. Ezeket vörös, lyukasztó vérzések jellemzik, és körülbelül olyanok, mint a csap feje. Nem csak külön jelennek meg, hanem nagyobb csoportokban.
Az alsó lábakat és a bokákat általában a petechiák érintik. Azok a helyek, ahol általában előfordulnak, a nyálkahártya vagy a fej is. Az alkar és a törzs szintén befolyásolható. A petechiae jellegzetes jellemzője, hogy az ujjal történő megnyomásával nem távolíthatók el.
A következmények
A csökkent vérlemezkék számának következményei nagyon különbözőek lehetnek. Általában meg kell különböztetni a vérlemezkék számának eltérését a rendes értéktől. Az a szakasz, amelyben a vérlemezkék száma csökkent, szintén fontos a következmények szempontjából.
Ha az értékek csak kissé alacsonyabbak a normál értéknél, akkor általában klinikai tünetek nélkül alakul ki a beteg számára. Ha azonban a vérlemezkék száma jelentősen csökken, ez akár ártalmatlan sérülésekhez is vezethet, például a bőrön, és súlyos vérzéshez vezethet. Ezt gyakran hematómák (= zúzódások) is felismerhetik. Ezek általában nagyon nagyok és különállóak.
A petechiák (= a legkisebb vérzés) megjelenhetnek például a lábakon és a karokon is. Ezek a petechiák kisméretű, egymás mellé helyezett piros pontokként jelennek meg, amelyeket nem lehet ujjnyomással elmozdítani. Vérző íny vagy orrvérzés is előfordulhat gyakrabban. Még a legkisebb sérülések is, például egy fogkefe lemosása vagy az orra fújása, elegendőek lehetnek vérzéshez.
Fekete széklet vagy véres vizelet azt jelzi, hogy belső vérzés van.
A laboratóriumi értékek
A vérlemezkék számát egy kis vérszám határozza meg. Ehhez vérmintát vesznek, és megmérik a vérlemezkék számát / µl vért. A normál értékek 150 000 - 380 000 vérlemezkék / µl vér. Ez a tartomány, amelyben a normál értékeknek legyenek, mind a nőkre, mind a férfiakra vonatkozik.
Ha a laboratóriumi érték 100 000–150 000 vérlemezke / µl vér, ez általában nem jelent klinikai tüneteket. Ha a laboratóriumi érték kevesebb, mint 100 000 vérlemezke / µl vér, a tünetek gyakran meghosszabbodott vérzési idő, spontán vérzés vagy a legkisebb vérzés formájában jelentkeznek, amely gyakrabban fordul elő a karokon és a lábakon.
A kezelés
A csökkent vérlemezkeszám kezelése a betegség okától és súlyosságától függ.
Ha a vérlemezkék enyhe hiánya van a vérben, gyakran nincs szükség további kezelésre, mivel ezt az állapotot általában a test saját folyamatainak segítségével normalizálják.
Ha a vérlemezke-hiány oka az új vérlemezkék alacsonyabb képződése vagy a vérlemezkék fokozott lebontása, ezt az okot először meg kell szüntetni. Az itt alkalmazott terápiák az alapbetegségtől függően nagyon különbözőek. Vérhígító gyógyszerek szedésekor ezeket gyakran előbb leállítják, hogy a vérrögök kissé javuljanak. Ha nem szed gyógyszert, vagy a vérlemezke-hiány nagyon akut és súlyos, ezt a vérvesztést a lehető leghamarabb meg kell kompenzálni. Vérkészletek adhatók. A vérlemezke-koncentrátum beadása jelentősen javíthatja a vér koagulációját. Sérülés esetén a vérzés gyorsabban leállítható, és kevesebb a vérvesztés. Vörösvértest-koncentrátum is beadható ugyanabban az időben, mivel ez a vérlemezke-koncentrátum mellett javíthatja a test vérének koagulációját.
Tudjon meg többet a témáról itt: A vérátömlesztés.
Az időtartam és az előrejelzés
A vérlemezke-hiány időtartama az okától függően nagyban változhat. Fontos, hogy kiküszöböljük az okozati tényezőt, és az új vérlemezkék kialakulása normálisan zajlik. Ha a vérlemezke-hiány csak rövid ideig kifejeződik, és nem jár további klinikai tünetekkel, következményes károsodás nem várható.
Ha a vérlemezkék képződése továbbra is korlátozott, akkor súlyos hiány esetén ezeket vérlemezkekoncentrátokkal kell cserélni, különben fennáll az életveszélyes vérzés veszélye.
A betegség lefolyása
Az alacsony vérlemezkeszámú betegnél a betegség lefolyása a klinikai szempontból normál és életveszélyes lehet. Ha a vérlemezkék száma csökken, ezt egyre növekvő vérzési idő képviselheti. A vérzéshez vezető sérülések egyre kisebbek lesznek. A sérülések, amelyek egyébként ártalmatlanok, kielégíthetetlen vérzéshez és nagy vérvesztéshez vezethetnek.
Petechiae, a legkisebb vérzés az erekben, vagy spontán vérzés fordulhat elő. Nagy vérveszteséggel összefüggésben életveszélyes állapot lehet.
Mikor lesz veszélyes?
A vérlemezke-hiány előrejelzése szempontjából alapvető fontosságú, hogy mely tüneteket tünteti fel a beteg. Általában az emberi értékek enyhe csökkenését tolerálhatják és ellensúlyozhatják. Ha azonban a vérzési idő jelentősen meghosszabbodik, vagy akár spontán vérzés fordul elő, életveszélyes állapotot jelenthet a beteg számára.
A csökkent vérlemezkék száma miatt a szervezet saját véralvadása nem működik, vagy nem működik is, és a vérzést már nem lehet megfelelően megállítani. Orvost kell konzultálni, különösen súlyos vérzés esetén, amely a belső szerveket is érintheti. A belső vérzésre utaló tünetek lehetnek véres vagy fekete széklet és vizelet.
Olvassa el a cikket: A gyomor-bél vérzés.
Lehet, hogy ez a rák is?
Ha vérlemezke-hiányt diagnosztizálnak, a leukémia az egyik lehetséges ok. A leukémia a vér vagy a vérépítő rendszer betegsége. Szélesebb értelemben a rákbetegségekhez tartozik, és népszerûen (fehér) vérráknak nevezik. A betegség bizonyos vérsejtek fokozott képződése a csontvelőben. A vérlemezkeket a csontvelőben prekurzor sejtek is képezik. Ha más sejtek képződése megnövekedett, az új vérlemezkék képződése gyakran csökken. Ennek eredményeként a vér szintje túl alacsony lehet.
Egy másik szövetből származó daganat, amely a csontvelőt megnyomja, szintén korlátozhatja az új vérlemezkék képződését, és csökkent számhoz vezethet a vérben.
Tudjon meg többet a Tumorbetegségek.
Csökkent a vérlemezke és a fehérvérsejtszám
Ha a vérlemezkeszám és a leukocitaszám is alacsony, ez több oka lehet. Mivel a csontvelő mindkét sejtje prekurzor sejtekből készül, a leukémia (más néven fehérvérrák) is okozhat okot. Ez egy olyan betegség, amely korlátozza a csontvelő működését, és így a vérkomponensek károsodásához vezethet.
A kemoterápia és a sugárzás károsítja a csontvelőt is, és mindkét vérkomponens csökkenéséhez vezethet. A vérlemezkék és a leukociták fokozott lebontása szintén okozhat okot. Ennek oka lehet például egy hiperaktív lép.
Olvassa el a cikket: A leukémia.