Anatómia-Lexikon

A karizmok

Szinonimák a legtágabb értelemben

Karizmok, karizmok edzése, felkarizmok

funkció

A többnyire a felkaron lévő karizmok, ill Könyökízületi izmok A könyökízület működésére hat. Míg három izom felelős a hajlításért, a tricepsz önmagában a felkar háromfejű nyújtójaként működik. Mivel ennek az izomnak három feje van, többízületű izomként működik, és addíciót és retroverziót is okoz a vállízületben.

Ábra karizmok

Jobb oldali ábra: A - a hajlító oldal (tenyér oldal) és B - izom a nyújtó oldal (háti oldal) izmai

Karizmok

Kétfejű felkar izom
(Bicepsz) rövid fej -
M. biceps brachii, caput breve
Kétfejű felkar izom
(Bicepsz) hosszú fej -
M. biceps brachii, caput longum
Felső kar izma (karhajlító) -
Brachialis izom
Háromfejű felkar izom
(Tricepsz) oldalsó fej -
M. triceps brachii, caput laterale
Háromfejű felkar izom
(Triceps) hosszú fej -
M. triceps brachii, Caput longum
Háromfejű felkar izom
(Tricepsz) belső fej -
Triceps brachii izom,
Caput mediale
Porcizom - Izom anconeus
Könyök - Olecranon
Felső kar-küllő-izom -
Brachioradialis izom
Hosszú küllős oldali kézegyenesítő -
Izom extensor carpi radialis longus
Küllőoldali kézi hajlító -
Izom flexor carpi radialis
Felületi ujjhajlító -
Izom flexor digitorum superficialis
Hosszú tenyér ínfeszítő -
Palmaris longus izom
Extensor ínheveder -
Retinaculum musculorum extensorum
Rövid kézi egyengető a küllő oldalán -
Izom extensor carpi radialis brevis
Könyök oldalú kézhajlító -
Izom flexor carpi ulnaris
Ujjnyújtó -
Izom extensor digitorum
Trapezius -
Trapéz izom
Deltoid -
Deltoid izom
Pectoralis major -
Pectoralis major izom

Az összes Dr-Gumpert kép áttekintését itt találja: orvosi illusztrációk

Felsőkarizmok

A felkar izmait két csoportra osztják, a Hajlítók (Flexor) és a Extensorok (Strecker). A hajlítók közé tartozik a bicepsz brachii és a brachialis izmok, az extenzorok pedig a trizeps brachii (tricepsz) és az anconeus izmok.

A Bicepsz brachii izom két részből áll. A caput longum (hosszú "fej") egy kis kiemelkedésből (Supraglenoid tubercle) a humerus felső végén (Caput humeri). A caput breve (rövid "fej") a lapocka meghosszabbításából ered (Coracoid folyamat). Mindkét kar egy kis párkányra kerül (Radiális tuberozitás) a küllőn (alkarcsont). A bicepsz ín a bicipitalis aponeurosisba is behúzódik, amely az alkar fascia része.

A bicepsz erre való diffrakció (Hajlítás) és A kéz kifelé történő forgatása az alkar elforgatásával (Supináció) felelős. Emellett a kar eloszlik a testtől (Emberrablás) és a kar előre mozgása (Antiversion). A bicepsznek nagyobb távolsága van a hajlítási / meghosszabbítási tengelytől, mint a brachialis izom, ezért nagyobb a nyomatéka hajlításkor. Derékszögben hajlított könyökkel a bicepsz is a legerősebb supinátor.

A Brachialis izom a bicepsz alatt fekszik, ezért közelebb van a hajlító / meghosszabbító tengelyhez, mint a bicepsz. Ezért a brachialis hosszának még kis változásai is nagy hajlítási mozgásokhoz vezetnek a könyökben. Tehát ő az egyetlen erősebb hajlítók. Ezenkívül a brachialis néhány szála behúzódik a könyök ízületi kapszulájába és meghúzza, ezért kapszulafeszítőnek is nevezik. A brachialis izom a humerus elülső alsó harmadából származik (Corpus humeri), és durva izomrögzítési pontra húz (Ulna tuberosity) az ulna tetején.

A Triceps három „feje” van, a caput longum (hosszú), az oldalsó (oldalra) és a mediale (a test közepe felé). A caput longum a lapocka külső szélén kezdődik (Infraglenoid tubercle). A caput laterale a humerus oldalsó felső harmadából ered (proximális radiális ideg sulcus). A caput mediale a humerus alsó harmadából származik (disztális sulcus nervus radialis). Mindhárom rész a könyök felé húzódik. A tricepsz erre való A kar meghosszabbítása felelős, és emellett a kar oldalirányba kerül a test felé (Tekintélyre hivatkozás).

A Anconeus izom az oldal könyökénél kezdődik, és az ulna felső, hátsó végéig mozog. Nyújtást is okoz, és ugyanakkor hasonlít a M. brachialis a Kapszulafeszítő.

További információ a témáról a cikkben: Felsőkarizmok.

Alkar izmok

A Alkar izmok be is Flexor, az alkar tenyér oldalán (tenyér-), és Extensor, az alkar hátsó oldalán (háti) csoportosítani. A hajlítók felületes és mély hajlítókra is feloszthatók.

A felszínesek közé tartozik a pronator teres izom, a palmaris longus izom, a flexor carpi radialis izom, a flexor carpi ulnaris izom és a flexor digitorum superficilis izom. Mindegyik a medialis epicondyle legalább egy részével (kiálló csont a felkar alsó végén) keletkezik, és az alkarhoz vagy a kézcsonthoz kapcsolódik, és ezért az alkar hajlik. A pronator teres kivételével az összes felhúzódik a kézhez, és ezért hajlítást is okoz ott.

A pronator teres, a M. palmaris longus és a M. flexor carpi radialis szintén biztosítja az alkar befelé forgását (Supináció) a könyökön található kisujj oldalától az alkar hüvelykujj oldaláig hajlik.
A hajlító carpi radialis izom is sugárirányú elrablást hajt végre, vagyis a kéz a küllő felé hajlik. A flexor carpi ulnaris izom pontosan ellentétes mozgást végez, nevezetesen ulnaris elrablást (az ulnar felé). A flexor digitorum superficialis izom a metacarpophalangealis és a medián ízületeket is hajlítja, amikor a 2-5. Ujjak középső csontjaihoz húzódik (a hüvelykujj kivételével mind). A palmaris longus izom kiterjed a tenyér aponeurózisába és megfeszíti azt.

A mély hajlítók közé tartozik a flexor digitorum profundus, a flexor pollicis longus és a pronator quadratus izmok. A flexor digitorum profundus izom az ulnától a 2-5. Ujj faláig terjed, és így meghajlítja a csukló és az ujjak ízületeit. A flexor pollicis longus izom a sugarától kezdődik és a hüvelykujj disztális falanxánál végződik. A hüvelykujj ízületeinek hajlításához, ellentétéhez (a hüvelykujj és a kisujj érintése) és radiális elrabláshoz vezet. A pronator quadratus izom az ulnától a sugárig fut, ezért az alkar befelé forog (pronáció).

A Hajegyenesítő alkar 3 csoportra osztható. A Radiális csoport, a felületes extenzor és a mély extensor. A radiális csoportba tartoznak a brachioradialis, az extensor carpi radialis longus és a brevis izmok. Mindegyik a humerus oldalsó epicondyléből (az izom rögzítési pontja a könyök közelében) húzódik a sugár mentén a kéz felé. A brachioradialis izom a sugár alsó végén végződik, ezért csak az alkarra hat. Itt az alkar hajlik és forog befelé vagy kifelé. A 2. és 3. metacarpalis csontokhoz való kapcsolódásuk miatt a másik kettő a könyökízületben hajlást és a kéz nyújtását, valamint radiális elrablást okoz (a küllő felé).

A felületes kiterjesztők közé tartozik az extenzor digitorum, az extenzor digiti minimi és az extensor carpi ulnaris. Mindegyik a felkar oldalirányú epikondillusánál kezdődik. Az extensor digitorum és az extensor digiti minimi (ujjnyújtó) a 2-5, illetve az 5-ös ujjak dorzális aponeurózisaiban végződik. Az extensor carpi ulnaris a kisujj középső csontjáig terjed. Mindegyik miatt a kéz megnyúlik. Az ujjnyújtó a 2-5 ujjízületeket is meghosszabbítja, és az extenzor carpi ulnaris szintén ulnaris elrablást okoz.

A mély nyújtók a szupinátor, az abductor pollicis longus, az Mm. extensor pollicis longus és brevis, valamint az extensor indicis izom. A szupinátor az oldalsó epikondilustól a sugár felé húzódik, és a kar kifelé fordul. Az abductor pollicis longus és az extensor pollicis brevis izmok a ulna, a sugár és a membrán hátulján kezdődnek a kettő között. Az elrabló az első metacarpalis csontig húzódik, és egy kézhajlítást, egy radiális elrablást, egy meghosszabbítást és egy elrablást hajt végre (a hüvelykujját eltávolítva a tenyértől). Az extensor az első hüvelykujj végén ér véget, és radiális elrablást és a hüvelykujj meghosszabbítását okozza.

Az extensor pollicis longus (hüvelykujj-nyújtó) és az extensor indici (mutatóujj-nyújtó) eredete a ulna hátsó részén és a membránon található. A hüvelykujj-nyújtó a hüvelykujj ízülete felé húz, és sugárirányú elrablást biztosít (a küllő felé), a csukló meghosszabbítását, valamint a hüvelykujj meghosszabbítását és hozzáadását (a hüvelykujj meghúzása). A mutatóujj nyújtó a mutatóujj háti aponeurózisában végződik, és kinyújtja a kezet és a mutatóujjat.

Kézizmok

A kézizmok három csoportra oszthatók: az oldalsó izmok (a hüvelykujj izmai), a metacarpalis izmok és a hypothenaris izmok (a kisujj izmai).

Az oldalsó izmok közé tartoznak az abductor pollicis brevis, a opposens pollicis, a flexor pollicis brevis és az adductor pollicis izmok. Mindegyik a tenyéren kezdődik, és különböző mértékben húzza a hüvelykujját. Az elrabló a hüvelykujj első falcsa felé húz, és elrablást (a hüvelykujj elmozdulását a kéztől) és ellenállást (a hüvelykujj és a kisujj megérintése), valamint a metatarsophalangealis ízület hajlítását okozza. Az ellenfél az első kézközépcsontnál ér véget, és ellenállást, hajlást és addukciót okoz (ami a kézhez vezet). A hajlító a hüvelykujj első falcsa felé húz, és hajlítást okoz a metacarpophalangealis ízületben és a nyeregízületben, valamint az ellenállást. Az adduktor az első falanxot is meghúzza, ami addukciót, ellenállást és hajlást okoz a metatarsophalangealis ízületben.

A metacarpalis izmok az Mm-ből állnak. lumbricales, Mm. interossei palmares és Mm. interossei dorsales. Az Mm. A lumbricales a flexor digitorum profundus inakból származik, és sugárirányban kiterjed a 2–5-ös ujjak hátsó aponeurózisaira (küllős oldal). Ezek hatására az alapízületek hajlanak és az ujjak ízületei megnyúlnak. Az Mm. Az Interossei palmares a 2, 4 és 5 metacarpalis csontoktól a 2, 4 és 5 ujjak dorsalis aponeurose-jáig terjed, és biztosítja a metatarsophalangealis ízületek hajlítását, az ujjak ízületének meghosszabbítását és az ujjak hozzáadását a középső ujjhoz. Az Mm. Az Interossei dorsales az 1-5 metacarpalis csontoknál kezdődik és a 2-5 háti aponeurosisoknál végződik. Hajlításhoz vezetnek a metatarsophalangealis ízületekben, meghosszabbodnak az ujjak ízületeiben, és a 2, 4 és 5 ujjak elrabolják a középső ujjától.

A hipotén izmok közé tartoznak az elrabló digiti minimi, a flexor digiti minimi brevis, az opposens digiti minimi és a palmaris brevis izmok. Vagy a palmáris aponeurosisban, vagy a carpalis alagútban erednek. Az elrabló a kisujj első falánál végződik, és elrablást és hajlítást okoz a metatarsophalangealis ízületben. A hajlító az első falanx felé is húz, de csak a metatarsophalangealis ízületben biztosítja a hajlítást. Az ellenfél az 5. lábközépcsont végén ér véget, és az 5. lábközép ellenállásához és enyhe hajlításához vezet. A palmaris izom a kisujj bőre felé húzódik, és feladata a tenyér aponeurosisának nyújtása.

Fájdalom a karizmokban

Az izomfájdalomnak számos oka lehet, többek között sérülések, görcsök, feszültség, izomzavarok, idegzavarok és gyógyszeres kezelés. Az izomsérülések közé tartoznak a fájó izmok, zúzódások, meghúzott izmok, elszakadt izmok vagy elszakadt izomrostok.

Általában ezek merülnek fel Sérülések edzés közben. Erős, hirtelen izommozgások vezethetnek ehhez, különösen, ha az izmokat előzetesen nem melegítették fel megfelelően. Azok a sportok, amelyek gyakran vezetnek ilyen sérülésekhez, például tenisz, kézilabda vagy súlyzós edzés.

Az izomsérülések egyéb okai lehetnek rúgások vagy ütések, vagyis közvetlen erőszak, lenni. A Zúzódás vagy törzs Általában fájdalom van a mozgásban és a nyomásban, egy könnycsepp mellett a szúró fájdalom dominál és zúzódáshoz vezethet. Izomgörcsök a karokban ritkán fordul elő, de előfordulhat, és általában magnéziumhiány és fokozott izzadás okozza. Nagyon hirtelen jönnek.

A karok fájdalma is egy lehet A váll, a nyak vagy a hát felső részének sugárzása lenni. Ezeket a gyenge izmok, a rossz testtartás, a sok ülés és a mozgáshiány okozza.
Fájdalom miatt Izomzavarok például gyulladás okozhatja. Ennek oka lehet vírusok (influenza), baktériumok (tetanusz) vagy paraziták, de autoimmun betegségek is, mint pl. Myasthenia gravis. Itt az izom nagyon gyorsan elfáradhat, és már nincs teljes ereje.

Nem gyulladásos izombetegségek is lehetségesek. Ide tartozik például Izomsorvadás. Elképzelhetők olyan anyagcserezavarok is, mint a pajzsmirigy alulműködése. Továbbá lehet Idegrendszeri rendellenességek izomfájdalomhoz vezetnek. Ezek például Parkinson-kór, MINT, sclerosis multiplex vagy gyermekbénulás.

Néhányat is Gyógyszer izomfájdalmat válthat ki, beleértve a sztatinokat (különösen a fizikai aktivitás során), a penicillineket (izomgyengeség, görcsök, fájdalom) és az alkoholt (az izomsejtek elhalása).

Alapvetően azt mondhatja, hogy a fájdalom ártalmatlan, ha csak rövid ideig tart és önmagában eltűnik. Ha több hétig tartanak, orvoshoz kell fordulni.

A kar izmainak nyújtása

Az alábbiakban különféle nyújtó gyakorlatok találhatók, amelyeket bárhol elvégezhet. Az első négy gyakorlat a váll és a kar izmaira vonatkozik.

Az első gyakorlatnál álljon (vagy üljön) kissé szélesebbre, mint a csípő szélessége. A bal kar fel van nyújtva és meghajlik a fej mögött. Most fogd meg a bal csuklót jobb kézzel a nyak mögött, és húzd jobbra, amíg be nem húzza a bal vállat és a felkarot. Ezután ismételje meg az egészet a jobb oldalon.

A következő gyakorlathoz álljon (vagy üljön) ugyanúgy, mint az előzőt. A bal kar ismét fel van nyújtva, majd a fej mögé hajlik. Most húzza jobb kezével a bal könyökét jobbra, amíg az vissza nem húzódik a vállába és a felkarjába. Most ismételje meg újra a másik oldalt.

A harmadik gyakorlatban a kiindulási helyzet ismét ugyanaz. De most a bal kar jobbra van nyújtva a test előtt, a bal kéz pedig a jobb vállra. Most tegye jobb kezét a bal könyökére, és húzza jobbra, amíg be nem húzódik a bal vállába. Ezután ismételje meg a jobb oldalon. A negyedik gyakorlatban a lábak ismét ugyanabban a helyzetben vannak, a bal kar ismét felfelé nyújtódik, mint az elején, és ismét a fej mögé hajlik. Most a jobb kezével megfogja a bal könyökét, és addig tolom előre és lefelé, amíg be nem húzza a bal felkarját. Ezután váltson oldalt.

Az utolsó gyakorlat az alkar izmainak nyújtásával jár. Ehhez a lábak ismét kissé nagyobbak, mint a csípő szélessége. Ezután nyújtja előre a bal karját, tenyérrel lefelé. Ezután nyújtsa fel a kezét. Most jobb kezével húzza ujjait finoman a mellkasa felé, majd ismételje meg a másik oldalon.

kiképzés

A felső kar izmainak edzése különösen népszerű a férfi tornaterem látogatói körében. Míg az izomzat elülső (ventrális) oldala (Bicepsz, karhajlítók, a felső kar küllős izma) speciálisan képzett, a hátsó (háti) oldal a Fekvenyomás és Nyakprés másodlagos a. Különösen a Karfeszítő (M. triceps brachii) sok sportmozgásban nagy jelentőségű.

A leghíresebb karizom edzés az Bicepsz edzés. Például felállhat karjaival az oldalán, és mindkét kezében egy súlyzóval. Most mindkét kar előre és felfelé hajlik egyszerre, amíg ez már nem lehetséges. Ezt aztán annyiszor ismételjük, ahányszor csak akarja. Ez működik a bicepsz. Alternatív megoldásként csípő szélességben állhat egy Thera-Band-en, és az egyik és a másik kezében tarthatja a szalag végét. A szalagnak kissé feszesnek kell lennie, karjaival lefelé nyújtva. Most hajlítsa meg ismét mindkét karját, amíg ez már nem lehetséges, és lassan húzza felfelé a szalagot, majd ismét egyenesítse ki a karját, és ismételje meg.

A Triceps Például ülhet egy zsámolyon, térdét csípő szélességben, a hátát pedig egyenesen. Ezután két kézzel vesz egy súlyzót, és a feje mögött tartja. A karok körülbelül derékszögben hajlottak, a felkarok pedig a fülek mellett vannak. Most lassan mozgassa a súlyzót a feje fölé, kinyújtva a karját. Ismételje meg ezt olyan gyakran, amennyit csak akar.

Alternatív megoldásként ismét használhat egy Thera-Band-et. Álljon csípő szélességben az övön, térde kissé behajlítva. Fogja meg a szalag egyik végét a kezével, és mindkét karjával egyszerre húzza fel és fel. A karokat először a test oldalán tartják, majd oldalra hajlítják. Most a könyök mindkét fül mögött fel van húzva, majd a karok a fej mögött fel vannak nyújtva. A szalagot mindig felfelé húzzák. Ezt akárhányszor meg lehet ismételni.

A Alkarizom edzés akkor térddel csípő szélességben külön-külön ülhet le. Most egy súlyzót vagy két súlyzót vesz a kezébe. A felsőtest kissé előre hajlik, a háta egyenes marad. Az alkarokat térdre helyezzük tenyérrel felfelé. Most nyújtsa ki a kezét a súlyzókkal, majd lassan hajlítsa a test felé. Lassan hajtsa végre ezt a gyakorlatot, és ismételje meg, ahányszor csak akarja.