Hasnyálmirigy enzimek

bevezetés

A hasnyálmirigy számos különféle enzimet termel a szénhidrátok, zsírok és fehérjék emésztésére, és átviszi azokat a duodenumba.

A hasnyálmirigyről itt talál részletes információkat: Hasnyálmirigy - anatómia és betegségek

Mely enzimeket termeli a hasnyálmirigy?

Az enzimek első csoportja a fehérjét hasító enzimek, más néven proteázok. Ezek tartalmazzák:

• Tripszinogén
• Kimotripszinogén
• és elasztáz.

Az enzimek teljes csoportja az élelmiszerből származó fehérjéket a legkisebb alkotórészekre, az aminosavakra bontja. Egyes enzimek darabokat vágnak az aminosavláncok végén, más enzimek az aminosavak közötti lánc közepén.

A hasnyálmirigy-enzimek második csoportja a szénhidrát-lebontó enzimek. Ezek az enzimek magukban foglalják a

• Alfa-amiláz
• és a ribonukleáz.

Ezek hosszú szénhidrátláncokat - például kenyérben vagy tésztában - apró cukormolekulákra vágnak, hogy ezek felszívódhassanak a szervezetbe.

Az utolsó csoport a zsírt hasító enzimekre vonatkozik, amelyekhez a hasnyálmirigy lipázja tartozik.
Az enzimeknek ez a három csoportja mind a három fő táplálkozási összetevőt, a zsírokat, szénhidrátokat és fehérjéket lefedi, és feltétlenül szükséges az emésztéshez.

Az enzimek mellett a hasnyálmirigy olyan hormonokat is termel, mint az inzulin és a glükagon, de ezek a vérbe kerülnek, és nem a belekbe.

Itt további információkat talál a következőkről: A hasnyálmirigy funkciói

Szénhidrát megszakítók

Alfa-amiláz

Az egyik hasnyálmirigy-enzim az alfa-amiláz. Az alfa-amilázok olyan enzimek, amelyek megszakítják a keményítő bizonyos kötését, és a szénhidrátokat apró poliszacharidokra vagy kettős cukrokra bontják.

Az alfa-amiláz egy endoamiláz. Az ollóhoz hasonlóan képes átvágni a molekulalánc közepét, és nem csak levágni a darabokat a végéről. Ennek megvan az az előnye, hogy az elágazó ágú cukorláncokban a támadhatatlan kötések könnyen megkerülhetők. Ez a fő különbség a béta-amilázokkal szemben is, amelyek csak a láncok végén vághatnak le. Az amilázok mind a szájüregi, mind a hasnyálmirigyben termelődnek.

Az amiláz által termelt rövid cukorláncokat a vékonybél képes felszívni és felhasználni a szervezetben, míg hosszú cukorláncok nem használhatók. Az alfa-amiláz a legnagyobb aktivitást a semleges és lúgos tartományban lévő pH-értéknél (pH-érték> 7) éri el. Az alfa-amilázok növekedése a vérben olyan laboratóriumi paraméter, amely figyelmezteti a hasnyálmirigy-gyulladást.

Sokkal több információt talál a témánk alatt: Alfa-amiláz

Glükozidáz

A glükozidáz egy alárendelt név, amely leírja az összes enzimet, amelyek felelősek a cukorláncok egyes cukormolekulákká történő lebontásáért. Emberben ezek különösen a bélnyálkahártyán helyezkednek el. A glükozidáz inhibitorok felhasználhatók vércukorszint-csökkentő gyógyszerként 2-es típusú diabetes mellitusban.

Zsírhasító

Lipáz

Miután a lipáz felszabadul a duodenumba, lebontja a triacil-glicerideket az ételből. A lipáz átalakítja a triacil-glicerint egyedi zsírsavakká és glicerinné. Ezeket az egyes részeket felszívhatja és felhasználhatja a belek. A lipáz inaktív segítség nélkül, és a zsírok lebontásához kiegészítő enzimekre és kalciumra van szüksége.

A segédenzimeket a hasnyálmirigy is előállítja és a bélben aktiválja. A szérum lipáz, azaz a vérben lévő lipáz jelentős növekedése a hasnyálmirigy gyulladásának markere.

Esetleg ezek is érdekelhetnek:

• Lipáz
• A lipázszint emelkedett

A laboratóriumi értéket mindig meg kell határozni, ha hasnyálmirigy-gyulladás, krónikus hasnyálmirigy-gyulladás vagy felső hasi fájdalom gyanúja merül fel.

A szérum lipáz más betegségekben is emelkedhet, például nyombélfekély, bélelzáródás vagy bizonyos fertőző betegségek esetén. Ez a növekedés azonban nem olyan szélsőséges, mint az akut hasnyálmirigy-gyulladás esetén. Az értékek a normálérték nyolcvanszorosára növekedhetnek.

További információ a témáról: A hasnyálmirigy gyulladása

Foszfolipáz A és B

A foszfolipázok szintén a zsírfelosztó enzimek közé tartoznak. Foszfolipidekből zsírsavakat vágnak. A foszfolipidek összetett zsírok, amelyek a sejtmembránok fontos részét képezik.
A foszfolipáz A elválasztja a zsírsavmaradékokat az első és a második szénatomtól. A foszfolipáz B képes lebontani az úgynevezett észter kötéseket.
Az A és B foszfolipázok mellett vannak C és D foszfolipázok is, de ezek a saját alcsoportjukhoz tartoznak.

Koleszterin-szteráz

A koleszterin-észteráz egy hidrolitikus (vízben oldódó) enzim, amely víz segítségével megosztja az észterkötést egy szerves sav karboxicsoportja és a kolin OH-csoportja között. Az enzimek ezen osztályának fontos példája az acetilkolin-észteráz. Ez feloszlatja az acetilkolin hírvivő anyagot komponenseire, és újrahasznosítja az idegsejtekben. A kolinészterázok főleg a májban képződnek, ezért jelzik a máj károsodását is. Alkalmasak a meglévő májbetegségek állandó ellenőrzésére.

Sokkal több információt olvashat a Koleszterin-szteráz hiány

Nukleinsav hasítók

Dezoxiribonukleáz és ribonukleáz

A nukleinsav-osztók, a dezoxiribonukleázok és a ribonukleázok olyan enzimek, amelyek képesek megosztani a DNS-t és az RNS-t. Az egyik ribonukleáz emberben fordul elő. Ez a hasnyálmirigyben termelődik, és megszakítja az észterkötést a foszfátcsoport és a hidroxilcsoport között.

Mivel minden élőlény, mind növény, mind állat, genetikai információit a DNS-ben és az RNS-ben tárolja, ezek a szerkezetek megtalálhatók táplálékunkban is, és enzimeknek kell lebontaniuk őket.

Fehérje osztó

Tripszin és chmotripszin

Fehérje-hasító enzimek és azok prekurzorai a hasnyálmirigyben is termelődnek. A fehérjék minden olyan élelmiszer-komponensre vonatkoznak, amely aminosavakból áll. Az aminosavak teljes láncolatát az emberi test nem tudja felhasználni, az aminosavakat szét kell vágni. A tripszin a hasnyálmirigy előkészítő szakaszában termelődik, és egy inhibitorral együtt szabadul fel a hasnyálmirigy védelmében. A tripszin egy olyan enzim, amely különösen jól lemarad a bázikus aminosavak mögött.

A tripszin saját aktivitása mellett más enzimeket is aktiválhat. Ide tartozik a kimotripszin, egy szerin-proteáz is, amely különösen aromás aminosavakat hasít. A kimotripszin prekurzora szintén a hasnyálmirigyben termelődik, és csak a bélben aktiválódik.

A kimotripszin fokozott koncentrációja a székletben jelezheti a hasnyálmirigy betegségeit. Mind a tripszin, mind a kimotripszin pH-értéke a hét-nyolc tartományban van, tehát kissé bázikus tartományban van.

Elastase

Egy másik enzim, amelynek prekurzora a hasnyálmirigyben termelődik, az elasztáz. Az elasztázt a tripszin is aktiválja. Ez egy fehérjét hasító enzim.
A hasnyálmirigy-elasztáz a termelés után változatlan formában ürül a székletben, ezért megbízható markerként használható a hasnyálmirigy betegségének vagy hipofunkciójának. A megnövekedett elasztáztermelés tüdőkárosodáshoz vezethet.

Kollagenáz

A kollagén sok élőlény kötőszövetében található, és a kollagenázok lebonthatják. A kollagenázok fehérjét hasító enzimek, úgynevezett peptidázok. Emberben a legtöbb kollagenáz metalloproteáz.
Ezek a kollagenázok függvényükben bizonyos fémionoktól függenek. Néhány baktérium kollagénázzal is rendelkezik. Ily módon például a clostridia elpusztíthatja a belek kötőszövetét.

Ha további érdeke fűződik ehhez a témához, olvassa el a következő cikkünket: Kollagenáz

Kallikrein

A Kallikrein egy szerin proteáz, és ezáltal egy fehérjét hasító enzim, amelynek számos feladata van a szervezetben. A kallikrein prekurzora van a vérben, és ez befolyásolja a véralvadást. A Kallikrein a vérnyomásra, valamint a test víz- és sómérlegére is hat. A Kallikrein gyulladásos folyamatokban is részt vesz. A termelés a hasnyálmirigyben, a szájüregi hasnyálmirigyben és a vesében történik.A kallikrein mintegy tizenöt altípusa ismert. Ezen altípusok közül néhány meghatározható tumor markerként is.

Karboxipeptidáz

A karboxipeptidázok a hasnyálmirigyben termelődő fehérje-hasító enzimek közé tartoznak. A bélben történő aktiválást a tripszin enzim végzi. Ezen aktiválás után a karboxipeptidázok az ételben lévő aminosavláncok végéről elválasztják az aminosavakat. A karboxipeptidáz A az aminosavláncot aromás aminosavak, a karboxipeptidáz B bázikus aminosavak szerint osztja fel. Ily módon a karboxipeptidázok elősegítik az élelmiszerben lévő fehérjék felhasználhatóságát a szervezet számára.

Hogyan stimulálhatja a hasnyálmirigy enzimek termelését?

A hasnyálmirigyben lévő enzimek a test hormonjaiból és idegi ingereiből álló kontrollhuroknak vannak kitéve. Ha csak az ételre gondolunk, ezek a kontrollhurkok egy része mozgásba lendül, és megnő az emésztőenzimek termelése.
A következő inger a gyomor nyújtása az élelmiszer megemésztésének szükségessége előtt. A fő stimuláló hormonok a szekretin és a kolecisztokinin. A szekretin elősegíti a hasnyálmirigy-lé, a kolecisztokinin pedig az enzimek szekrécióját. Kívülről való irányítás aligha lehetséges.

További információ a témáról: A hasnyálmirigy működése

Hogyan lehet növelni a hasnyálmirigy enzimjeit?

A hasnyálmirigy-enzimek fokozott termelésének számos oka lehet. A vérben lévő enzimek különösen erős növekedése a hasnyálmirigy akut gyulladását jelzi. Ezért, ha a felső hasi fájdalom nem egyértelmű, ezeket a laboratóriumi értékeket mindig figyelembe kell venni.
A megnövekedett értékek másik lehetséges oka a jóindulatú vagy rosszindulatú hasnyálmirigy-daganat jelenléte.

A hasnyálmirigy hosszú távú gyulladása után a beszűkült csatornák hosszú távon fennmaradhatnak, és így tovább növelhetik a hasnyálmirigy enzimjeit. A gyomor-bél traktus egyéb súlyos betegségei is növelhetik ezeket a laboratóriumi értékeket. Ami magában foglalja :

• Bélelzáródás,
• Bélperforációk

Bizonyos gyógyszerek bizonyos enzimeket is növelhetnek. A heparin, az opiátok, az antibiotikumok és a fogamzásgátló tabletták egyaránt befolyásolják az enzimtermelést. A megváltozott laboratóriumi értékeket mindig meg kell beszélni a kezelőorvossal.

Mi okozhatja a hasnyálmirigy-enzimek alacsony szintjét?

A hasnyálmirigy enzimek csökkent mennyisége egyenértékű a hasnyálmirigy alulműködésével. A hasnyálmirigy krónikus gyulladása hosszabb ideig korlátozhatja az enzimtermelés képességét. A hasnyálmirigy rosszindulatú daganatai szintén gyengíthetik a mirigy működését.

Esetleg ezek is érdekelhetnek: Így tudja megmondani a hasnyálmirigyrákot

A cisztás fibrózis genetikai ok lehet. Leggyakrabban tüdőbetegségként ismert, a váladék összetételének rendellenessége a hasnyálmirigyet is érinti. Ez a fajta alulműködési funkció gyakran emésztési rendellenességek formájában nyilvánul meg. Ezek a tünetek azonban általában csak akkor jelentkeznek, amikor a hasnyálmirigy működése a szokásos teljesítményének tíz százaléka alá esik. A terápia többnyire egy speciális terápiára korlátozódik.

További információ a témáról: Hasnyálmirigy-elégtelenség