A test szöveteinek összetétele

Általános információk a testösszetételről

Az emberi szervezet nagyrészt zsírszövetből, csontokból, vízből és izmokból, valamint egyéb lágy szövetekből áll. Mivel a zsír több helyet foglal el, mint az izmok a testünkben, a testösszetétel és a súly együtt fontos paraméter a test általános képéhez.Két azonos méretű és súlyú ember nagyon különböző lehet, ha testösszetétele nagyon különbözik egymástól.

Manapság azt feltételezik, hogy a testzsír mennyisége, valamint ennek és a sovány testtömegnek az aránya fontos szerepet játszik egyes betegségek kialakulásában. A testösszetétel mérése egyre fontosabb szerepet játszik a mindennapi klinikai gyakorlatban, bár a meghatározás módszere klinikánként nagyon eltérő lehet. Az egyre növekvő számú elhízott emberek a lakosság körében, és az elhízás és az életveszélyes betegségek közötti bizonyított összefüggés a testösszetétel meghatározását a mindennapi orvosi gyakorlatban fontos eszközzé teszi.

Osztályozás

A testösszetétel különböző csoportokra / rekeszekre osztható. A megfelelő osztályozást különféle karosszériamodellek írják le.

Az 1 rekeszes modell csak egy méretet tartalmaz: súlyt. Ezt fürdőszobai mérleg segítségével határozzák meg, így a kompozíció további elemzése nem lehetséges.

A 2 rekeszes modell, ahol elvben a zsír és a zsírmentes tömeg között is Sovány tömeg, differenciált. Ebben a modellben továbbra is meg lehet különböztetni az ásványi anyagokat, a fehérjéket és a vizet a zsírmentes tömegben.

A 3 rekeszes modell a sovány tömeg két különböző komponensre történő felosztását ábrázolja. A modellben ez a zsírmentes tömeg (FFM) testsejt-tömeggé alakul (BCM =testsejtek tömege) és az extracelluláris tömeg (ECM).

A BCM magában foglalja az izmokat, a belső szerveket és az immunrendszer sejtjeit, és a test metabolikusan aktív szöveteként és fehérjetárolóként funkcionál, míg az ECM a kötőszövetre, a csontokra, az extracelluláris vízre (ECW) és a plazmára utal.

Ennek eredményeként a 3 rekeszes modell kibővíthető két másik mérettel: intracelluláris víz (ICW), amely a testsejtek alkotóeleme (BCM), és extracelluláris víz (ECW), amely a sejteken kívül helyezkedik el, és így az extracelluláris tömeg egy része. Mindkét mennyiség együttesen a teljes testvizet, a TBW-t is eredményezi (teljes testvíz) hívott.

A modellek különböznek a testben előforduló anyagok leírásának és összetételének felosztásának pontosságában, így egyik modell sem téved. További felosztások végezhetők, de a további felosztásoknak általában nincs klinikai értelme.

Testösszetétel mérési módszerek

A testösszetétel meghatározásának számos módszere létezik, amelyek módszerük, pontosságuk és elérhetőségük tekintetében jelentősen eltérnek egymástól.

A legpontosabb módszer csak a nem élő testen hajtható végre, ezért a klinikai diagnosztika nem alkalmas élő betegek számára.

Minden más módszert kifejezetten meg kell választani a beteg típusától és a kérdéstől függően. Egyetlen módszer nem optimális minden különböző helyzetben és klinikai kérdésben. Az élő betegek mérésekor minden módszer közös, hogy nem közvetlenül mérik a testösszetételt, hanem kitérőn keresztül bizonyos szöveti tulajdonságokból származtatják. Ez hibákhoz vezethet, amelyek bizonyos körülmények között befolyásolják a terápiát az értékelés során.

Az élő emberek testösszetételének meghatározására szolgáló választott módszer jelenleg az ún.Bioelektromos impedancia elemzés (BIA)". Ezt a módszert számos tanulmány és publikáció megvizsgálta pontossága és informatív értéke szempontjából releváns kérdések esetén, és jónak találta. A bioelektromos impedancia elemzés olyan diagnosztikai eszköz, amely lehetővé teszi a testösszetétel meghatározását a kiterjesztett 3 rekeszes modellben. Tehát Testvíz, zsírmentes tömeg, Sovány tömeg, testzsír, A testsejtek tömege és sejten kívüli tömeg légy határozott. Ennek a módszernek az az elve, hogy az emberi test elektromos ellenállásként működhet. Két elektróda van rögzítve, az egyik a csuklóhoz, a másik pedig a bokához, amelyeken keresztül egy kis elektromos áram fut át. A megfelelő feszültségesést mérjük, amely különböző tényezőktől függ. A testtömeg, a testhossz és a testszövetek összetétele befolyásolja ezt az egyedi feszültségesést.

Ismert testmérettel és tömeggel a testösszetétel részletes felsorolása elkészíthető a feszültségesés révén. Speciális formulák alkalmazásával ez a módszer a sejtvesztéssel járó különféle betegségek azonosítására is használható. Például speciális klinikai tünetek Vízvisszatartás az extracelluláris szövetekben a mérési eredmények változását eredményezheti.

Tanulmányok arra az eredményre jutottak, hogy a módszer lehetővé teszi az összetétel megfelelő lebontását, de néha az egyes számítási hibákat Testzsírszázalék legfeljebb 8% felmerülhet. Fontos a bioelektromos impedancia elemzéshogy az elektródák a megfelelő helyre kerüljenek, és hogy a kivitelezés a nemzetközileg elfogadott szabvány szerint történjen. Csak ezután lehet összehasonlítani az eredményeket, mivel különben erős ingadozások léphetnek fel az adatokban.

Kettős röntgenabszorpciós módszer

A modern képalkotó módszerek, például az MRT, lehetővé teszik a testösszetétel pontos elemzését.

A testösszetétel meghatározásának másik módszere a kettős röntgenabszorpciós módszer. A testösszetételt három alkatrészben lehet meghatározni két röntgen segítségével, amelyek sugárzási energiájukban különböznek egymástól. Itt meghatározható a teljes testzsír, a csonttömeg és más tömeg. A kettős röntgenabszorpciós módszer módszerét elsősorban a csontsűrűség meghatározásával kapcsolatban alkalmazzák, de a mindennapi klinikai gyakorlatban a teljes testösszetétel összefüggésében is alkalmazzák.

A testösszetétel meghatározásának másik módszere az ún Légkiszorítási pletizmográfia Itt a vizsgálandó személyt kívülről zárható eszközbe helyezik. Az eszköz meghatározza a személy tömegét és különösen annak térfogatát, és így következtethet a test összetételére és mindenekelőtt a zsírszázalékra.

A modern orvosi képalkotó módszerek lehetővé teszik a testösszetétel pontos elemzését is. A ... haszna Mágneses rezonancia képalkotás (MRI), as Számítógépes tomográfia (CT) használható. Az emberi test lágy szöveteinek pontos ábrázolása miatt az összetétel nagyon pontosan kiszámítható ezekkel a módszerekkel.

A múltban gyakran jöttek az ún Kalipometria a bőr alatti testzsír mennyiségének meghatározására szolgál. Itt a test bizonyos pontjain egy bőrráncot veszünk, és vastagságát egy speciális műszerrel mérjük meg. Ezen értékek átlaga a durva áttekintés körülbelül a testzsír százalékos aránya, amely egy adott személy bőre alatt van. A módszer egyértelmű előnye a megvalósítás egyszerűségében és gyorsaságában, valamint abban a tényben rejlik, hogy a folyamat nagyon olcsó. Hátránya, hogy ezzel a módszerrel csak a testzsír százalékát lehet meghatározni, amely közvetlenül a bőr alatt van. A testzsír alacsonyabb arányát nem lehet meghatározni.

Említést érdemel még a BMI vagy Testtömeg-index, amelyet gyakran használnak a túlsúly és az alsúly diagnosztizálására. A BMI-t olyan betegségekkel kapcsolatos klinikai vizsgálatokban alkalmazták, mint pl II. Típusú cukorbetegség, Elhízás, Elhízottság, as evészavar hozta, amelynek során a test összetételével való kapcsolat vitatott vitát folytat. Mivel a BMI nem tesz különbséget a testzsír és az izomtömeg között, a módszertan alkalmazása olyan adatokat eredményezhet, amelyek értékelésekor hibás diagnózishoz vezethetnek. A BMI pontossága különösen gyermekeknél és időseknél csökken.

Egy másik diagnosztikai eszköz az A csípő kerületének méréseamelyet gyakran nagy kockázatú betegeknél határoznak meg. Itt elsősorban a testzsírt határozzák meg, amely a test közepén gyűlik össze és különösen káros a szervezetre. A hátrány itt az, hogy nem a teljes testzsírt határozzák meg, így bizonyos emberek, akiknek a testzsírszázaléka nagy, viszonylag kicsi a csípő kerülete, jobb eredményeket érhetnek el, mint más módszerek alkalmazásakor, amelyek meghatározzák a teljes testzsírt.

A következő témák is érdekelhetik:

  • Sújt veszteni
  • Izomépítés

Normál értékek

A testösszetétel-vizsgálatok eredményeinek értelmezése érdekében a Normál értékek a megfelelő testtömeget ismerni kell. Ezek általában a Korcsoport valamint a nem.

A teljes testszövet minden régióban egy részből áll víz. A folyadéktól vagy a szövet típusától függően a víz aránya többé-kevésbé komoly. Összességében a férfi, felnőtt test átlagosan kb 60-65% vízből. A nők természetes módon magasabb zsírtartalom miatt jönnek létre 50-55%. Gyermekeknél a teljes víztartalom kb 60-75%. Összességében a térfogat 3: 2 arányban oszlik meg sejten belüli és sejten kívüli Szoba.

A zsírmentes tömeg (FFM) testtömeg szerint osztályozzák. A normál értékeket életkor és nem szerint különböztetjük meg. 30 évesnél fiatalabb férfiak tartoznak ide 80-85% normál tartományban, a nők ebben a korcsoportban a 78-80% normában vannak. 30 és 49 éves kor között a férfiak együtt vannak 78-80% a normál tartományban, másrészt a nők a 76-78%. 49 évesnél idősebb férfiak fekszenek 75-80% a normában a nők ellene 70-75%.

Amiben Testzsírszázalék közötti férfiakkal összességében hasonló 15-22% Testzsírszázalék, és a nők is egyetértenek 16-30% A testzsírszázalék a normában van.

A normál tartomány a A testsejtek tömege 30 évesnél fiatalabb férfiaknak vége 45%, nőknél legalább 42%. 49 év felett a normál tartomány változik, a férfiaknál pedig vége 40% és a 49 évnél idősebb nőknél 38%. A testsejtek értéke fontos érték, ha fel kell mérni az ember tápláltsági állapotát, valamint általános fizikai alkalmasságát.