Vérnyomás

meghatározás

A vérnyomás (vaszkuláris nyomás) az erekben uralkodó vérnyomás. Ez a területenkénti erő, amelyet a vér és az artériák, kapillárisok vagy vénák érfalai között fejt ki. A vérnyomás kifejezés általában a nagy artériák nyomására utal. A vérnyomás mértékegysége Hgmm (milliméter higany), ez az EU-ban a vérnyomás törvényes mértékegysége is, és csak erre a célra használható.

Az orvosi gyakorlatban a vérnyomást általában artériás vérnyomásként értik, és a kar artériákban mérik a szív szintjén, vérnyomás mandzsetta felhúzásával (lásd: A vérnyomás mérése). Ez a mérés két értéket ad, a szisztolés és a diasztolés értéket. A szisztolés érték a szív ejekciós szakaszában keletkezik, és a felső érték jelzi, a diasztolés (alsó) érték leírja az artériás érrendszerben állandóan érvényesülő nyomást. A karartéria vérnyomásértékének körülbelül 130/80 Hgmm-nek kell lennie.

A vérnyomás osztályozása

Az alábbi lista tisztázza a mért vérnyomásértékek besorolását, és azt mutatja, hogy ezek meghaladják a 140/90 tól-ig magas vérnyomás, az úgynevezett artériás magas vérnyomásról beszélnek.

• Optimális:
  • <120/ <80
• Normál:
  • 120-129/ 80-84
• Magas normál:
  • 130-139/ 85-89
• magas vérnyomás 1. osztály:
  • 140-159/ 90-99
• magas vérnyomás 2. évfolyam:
  • 160-179/ 100-109
• magas vérnyomás 3. évfolyam:
  • >179/ >110

(a német magas vérnyomás-liga irányelveiből)

Tábornok

A véráram különböző területein a nyomásviszonyok eltérőek. Ha a "vérnyomást" részletesebb meghatározás nélkül alkalmazzák, ez általában artériás nyomást jelent a nagy erekben, a szív szintjén. Ezt általában a kar egyik nagy artériájában (brachialis artéria) mérik.
A vérnyomásértékek túlnyomások a légkörhöz képest. Ezeket azonban nem a Pascal (Pa) SI egységben adják meg, hanem a hagyományos Hgmm egységben. Ennek történelmi háttere van, mivel a vérnyomást korábban higany manométerrel mérték. Ezután a vérnyomást számpárban adják meg, amely szisztolés és diasztolés értékből áll. A szisztolés a maximális érték, amelyet többek között a szívteljesítmény határoz meg. A diasztolés érték a legkisebb érték a szív kitöltési fázisában. Emiatt többek között a nagy erek rugalmasságától és töltöttségi állapotától függ. Például "110 és 70" közötti vérnyomásról beszélünk. A test helyzetétől függően az értékek változhatnak.A test alsó felében álló gravitációs erő miatt állva a vérnyomás magasabb, mint fekve, de a hidrosztatikus szint felett alacsonyabb állva, mint fekve. Általános szabály, hogy az átlagos vérnyomásértékek megfelelnek a fekvésnél mért értékeknek.

Vérnyomás kialakulása

A szisztolés az artériás nyomást a Kilökő képesség a szív. A diasztolés nyomás megfelel az artériás érrendszer állandó nyomásának. A Léghajó funkció és Nyújthatóság (Megfelelés) a nagy artériák korlátozzák a szisztolés értéket a kilökés során, így egy egészséges embernél nem lehet túl magas a vérnyomás. Rajta keresztül Puffer funkció alacsony véráramlást is biztosítanak a diasztolé. Ezt fizikai aktivitás közben kell megtennie Szív leállás és a periféria vérkeringése megnő és a Érrendszeri ellenállás süllyed. A szisztolés artériás vérnyomás gyorsabban emelkedik, mint a diasztolés érték.

A vérnyomás artériás szabályozása

Mivel a túl magas és túl alacsony artériás nyomás egyaránt károsíthatja a szervezetet és az egyes szerveket, a vérnyomást bizonyos tartományokban kell szabályozni. Lehetővé kell tenni azonban az artériás nyomás változó terhelésekkel történő beállítását és növelését is. Ennek a szabályozásnak az az alapkövetelménye, hogy a test maga mérhesse meg a vérnyomást. Erre a célra úgynevezett baroreceptorok találhatók az aortában, a carotis artériában és más nagy erekben. Ezek mérik az artériák tágulását és továbbítják az információkat az autonóm idegrendszerre. A test így alkalmazkodni tud az adott körülményekhez.
A pontosabb magyarázat érdekében megkülönböztetünk rövid-, közép- és hosszú távú vérnyomásszabályozást. A rövid távú szabályozás mechanizmusai másodpercek alatt beállítják az artériás nyomást, a legfontosabb mechanizmus a baroreceptor reflex. Ha az érrendszerben nagyobb a nyomás, akkor az artériás falak jobban megnyúlnak. Ezt a baroreceptorok regisztrálják az érfalakon, és az információkat a gerincvelőben lévő medulla oblongata révén továbbítják a szimpatikus idegrendszerbe. Az erek megnyúlnak és a szívből kilökődő térfogat csökken, aminek következtében a nyomás ismét kissé csökken. Ha viszont az erekben túl alacsony a nyomás, akkor a szimpatikus idegrendszer az erek szűkítésével és a kivetett vér térfogatának növelésével reagál. A vérnyomás emelkedik.
Ha a vérnyomást középtávon kell beállítani, akkor a fő reakció a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer. Ez különféle hormonokból áll, amelyek felszabadulnak a vesében és a szívben. Ha a test regisztrálja a vese elégtelen véráramlását, renin szabadul fel a vesékből. Ez az angiotenzin 2 és az aldoszteron aktiválódásához és az erek szűküléséhez vezet. A vérnyomás emelkedik. Ha a vesékben a nyomás túl magas, a renin felszabadulása gátolt és az aldoszteron-hatás nem valósulhat meg.
A vérnyomás hosszú távon is szabályozható. A vesék is fontos szerepet játszanak ebben. Ha az átlagos artériás nyomás túlságosan megnő, a vesékből történő fokozott kiválasztódás (nyomás diurézis) csökkenti az érrendszer térfogatát és ezáltal a nyomást. Ha a megnövekedett vérnyomás túlságosan megterheli az aurikulákat, az ANP felszabadul a szívből. Ez a folyadék fokozott kiválasztódását okozza a vesékből is. Ha a vérnyomás túlságosan csökken, a neurohipofízis felszabadítja az antidiuretikus hormont (ADH). Ez megnövekedett vízfelszívódást eredményez a vese gyűjtőcsatornáiból és disztális tubulusaiból, és ezáltal az érrendszer térfogatának növekedéséhez vezet. Ezenkívül az ADH-nak van érteszűkítő (vazokonstriktor) hatása speciális V1 receptorokon keresztül. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer szintén hosszú távú szabályozással lép életbe, amely az érszűkítő hatás mellett a vízben és a nátriumban is fokozottan visszatartja a veséket, és ezáltal csökkenti az érrendszer térfogatát.

Az alacsony vérnyomásról itt talál információkat: alacsony vérnyomás

Vérnyomás terhesség alatt

A terhesség alatt szorosan figyelemmel kell kísérni a vérnyomást, mivel mind a tartósan alacsony, mind pedig a tartósan magas vérnyomás (terhességi magas vérnyomás) negatív hatással lehet az anyára és a gyermekre. A terhesség kezdetén a vérnyomás csökken, mert a szervezet több progeszteront és ösztrogént termel, amelyek ellazítják az ereket annak érdekében, hogy optimálisan ellátják a méhet és az embriót oxigénnel és tápanyagokkal.
Ennek eredménye az alacsony vérnyomás, különösen a terhesség első trimeszterében.
Elvileg ez az alacsony vérnyomás ártalmatlan, de nem csökkenhet tartósan a 100/60 Hgmm érték alá, mert különben a méh véráramlása nem lesz elegendő ahhoz, hogy a gyermeket elegendő oxigénnel és tápanyaggal látja el.

A vérnyomás azonban terhesség alatt nem lehet túl magas. A 140/90 Hgmm feletti értékeket magasnak tekintik, és fennáll a terhesség magas vérnyomásának kockázata
Ha a magas vérnyomás a terhesség 20. hete előtt jelentkezik, akkor valószínűleg már a terhesség előtt is létezett. Ez a gyanú megerősítést nyer, ha a vérnyomás terhesség után is magas marad.

Az összes terhesség körülbelül 15% -ában hipertóniás terhességi betegség alakul ki. Különösen veszélyeztetettek a 40 évnél idősebb vagy többszörös terhességű terhes nők. A terhesség alatti tartósan magas vérnyomást kezelni kell, mivel a terhességi magas vérnyomásban szenvedő nőknél a preeclampsia kockázata 25%. Preeclampsia esetén a kórosan megnövekedett vérnyomás mellett a fehérje csökken a vizelettel és a szövetben visszatartja a vizet. A preeclampsia problematikus, mert a terhes nők akár 0,5% -ában is súlyos szövődményekhez, például eklampsiához vagy HELLP-szindrómához vezethet.
A terhesség alatti magas vérnyomást ezért mindig orvosnak kell kezelnie, és az esetek túlnyomó többségében a magas vérnyomás elleni gyógyszerekkel úgy lehet beállítani, hogy ne legyen veszély az anyára vagy a gyermekre.

Bővebben a témában:

• Terhességi magas vérnyomás - mennyire veszélyes?
• Alacsony vérnyomás terhesség alatt

Vérnyomás gyermekeknél

A gyermekek vérnyomása függ az életkortól, nemtől és magasságtól, de egyéb tényezőktől is, például a hajlamtól vagy testsúly szerepet játszani. Gyermekeknél is a vérnyomás a Mandzsetta a felkaron mért. Annak érdekében, hogy ne hamisítsák meg a vérnyomásmérés eredményeit a felnőttek számára túl nagy mandzsetta miatt, vannak speciális vérnyomás mandzsetták gyerekeknek.

Újszülött átlagos vérnyomása 80/45 Hgmm, a fejlődés során a vérnyomás az életkor előrehaladtával folyamatosan emelkedik, és 16-18 év körüli Optimális értékek egy felnőtt számára, amely kb 120/80 Hgmm hazugság. Egy átlagos ötéves gyermek vérnyomása körülbelül 95/55 Hgmm, míg egy tízéves gyermeké már 100/60 Hgmm. Tizenkét éves gyermekeknél a vérnyomás 115/60 Hgmm körül mozog, a 16 éves tinédzserek a felnőttek szinte optimális értékeit érik el 120/60 Hgmm vérnyomás mellett.

A gyermekek számára megadott értékek természetesen csak Átlagok és attól függően akár 15 Hgmm-rel is eltérhet, akár betegségérték nélkül is Fejlődési szakasz, méret és súly a gyermek. Észrevehető, hogy különösen a fiatal tizenéves lányoknak gyakran meglehetősen alacsony a vérnyomása, ami azonban igen nincs betegségérték Van.