Ultrahang vizsgálat terhesség alatt

Szinonimák tágabb értelemben

Ultrahang vizsgálat, szonográfia, szonográfia

Ultrahang, mint megelőző vizsgálat

Az ultrahang segítségével végzett vizsgálat napjainkban a prenatális gondozás elengedhetetlen részévé vált. A terhesség ideje alatt minden terhes nőnek nőgyógyásznak kell kísérnie, amelynek során legalább három megelőző vizsgálatot el kell végezni, beleértve az ultrahangot is: Az első kinevezésnek 9. és 12. között, a másodiknak 19. és 22. között kell lennie. és a harmadik a terhesség 29. és 32. hete között zajlik.

További információ a témáról: A has ultrahangja

Az ultrahang segítségével az orvos fontos információkat szerezhet a terhesség létezéséről, a magzat fejlődéséről, egészségi állapotáról és helyéről, valamint a várható esedékességről. Ez a három ultrahangvizsgálat (szintén ultrahangvizsgálat) jogszerűen garantált a terhes nők számára, ezért a Egészségbiztosítás kötelesek viselni a vizsgálatok költségeit. A további vizsgálatokat azonban csak akkor veszik át, ha az orvos a normál vizsgálatok egyikében szabálytalanságokat fedez fel. Az ultrahang olyan gyakorlati módja a terhesség monitorozásának, mert ellentétben más képalkotó technikákkal (például a röntgen vagy Komputertomográfia) nem kapcsolódik a sugárterheléshez, ezért a jelenlegi ismeretek szerint nem jelent kockázatot a várandós anya vagy születendő csecsemője számára. És mégis, a három ultrahangvizsgálat segítségével a leggyakoribb rendellenességeket viszonylag nagyfokú bizonyossággal lehet felfedni, bár a betegségek vagy rendellenességek felismerésekor a 100% -os találati arány természetesen soha nem garantálható.

Első ultrahang vizsgálat

Az első ultrahangvizsgálat számos szülő számára különleges esemény, mivel először látják a méhében növekvő gyermekét. Ez az első ultrahang általában vaginálisan (Hüvelyi vagy transzvaginális szonográfia). Ehhez a beteg a hátán fekszik, majd egy hosszúkás ultrahangos szondát húznak egy óvszerhez hasonló műanyag borító fölé. A tiszta képhez szükséges kontaktgélt felviszik erre a műanyag bevonatra. Ezután az ultrahang szondát behelyezik a beteg hüvelyébe. Még ha ez a vizsgálat általában sem fájdalmas, sok nőnek ez még mindig kényelmetlen. A hasi ultrahanggal összehasonlítva azonban ez a módszer sokkal jobb minőségű képeket eredményez.

Ezen kezdeti vizsgálat során a terhességet megerősítik, és ellenőrzik, hogy normális terhesség, hasi üreg vagy méhen kívüli terhesség. Ezen felül itt látható, hogy lehetséges-e többes terhesség. Ezenkívül az orvos figyelmet fordít arra, hogy láthatók-e olyan mozdulatok, amelyek jelzik a gyermek életképességét, hogy az eddiginél a fejlõdés életkornak megfelel-e, és a szívverés szabályos-e. Még ebben a korai stádiumban némi rendellenesség felismerhető, például ha a gyermek Down-szindrómában szenved (21. triszómia).

Az első ultrahangvizsgálat egy másik része a várható határidő meghatározása. Ehhez a nőgyógyásznak szüksége van a nő utolsó periódusának dátumára, és három értéket is mér: a magzat koronhosszát (SSL), a biparietális átmérőt (a születendő gyermek két temploma közötti távolságot, BPD) és a gyümölcszsák átmérőjét (FD). .

Ha a nő által szolgáltatott információk helyesek, és a vizsgálatot időben elvégzik (később a terhesség alatt a mért értékek jelentőségét sokkal alacsonyabb lehet), akkor az esedékesség napja viszonylag nagy pontossággal meghatározható.

Második és harmadik vizsga

A második és harmadik megelőző vizsgálat során az ultrahangot általában a hason, azaz a hasfalon végezzük. Ehhez a nő ismét a hátán fekszik, de ezúttal a gélt közvetlenül a gyomorra alkalmazzák, és az ultrahang szondát ide helyezik. A második ultrahang vizsgálat valószínűleg a három közül a legfontosabb, és általában a leghosszabb, sok esetben akár háromnegyed órát is igénybe vehet. Időközben az ultrahang segítségével sokkal több részlet felismerhető, például a köldökzsinór, a méhlepény (placenta) és a méhnyak. Ennek eredményeként az orvos újra (és pontosabban) megvizsgálhatja a többes terhesség jelenlétét, a szívműködést, a fejlõdést és a születendõ gyermek testvonalát. Ezenkívül e szakaszban már felismerhető az amniotikus folyadék mennyisége, a placenta elhelyezkedése és a nagyobb számú rendellenesség.
Ha bármilyen rendellenesség vagy nem egyértelmű megállapítás van a vizsgálat során, vagy további ultrahangvizsgálatokat lehet megszervezni a kontroll céljából, vagy további prenatális diagnózis (PND) módszereket lehet alkalmazni. Ide tartoznak többek között a korion villus mintavétele, a köldökzsinór punkciója, az amniotikus folyadék vizsgálata (magzatvíz mintavétel), nyakráncmérés vagy fetoszkópia. Ennek indikációja lehet például a méhen belüli magzati halál, a helytelen méhlepény vagy az anya betegsége. Gyakran indokolt speciális diagnosztikai központba fordulni ilyen vizsgálatok elvégzésére, mivel a megállapítások helyes értékeléséhez időnként nagyszámú speciális ismeretekre van szükség.

A harmadik (és általában az utolsó) ultrahangvizsgálatot ismét felhasználják a gyermek egészséges fejlődésének ellenőrzésére a már elvégzett mérések alapján. Fontos az is, hogy ezen a napon meghatározzák a születendő gyermek helyzetét, hogy szükség esetén külön intézkedéseket lehessen hozni a közelgő szülésről. Ha a gyermek helyzete kedvezőtlen, ez további ultrahangvizsgálatokat eredményez a terhesség 36. hetétől.

További vizsgálatok

Fontos, hogy mind a három megelőző vizsgálat eredményeit rögzítsék a szülési nyilvántartásban a jó nyomon követés biztosítása érdekében, még akkor is, ha a következő vizsgálatokat másik orvos végzi, vagy a kórházban.

Az ultrahang különleges formája az úgynevezett Doppler-szonográfia. Ez a vizsgálat felhasználható az érrendszeri véráramlás (különösen a köldökzsinórok, a méhlepény vagy közvetlenül a szív) véráramának pontosabb felmérésére, és így információkkal szolgál a csecsemő oxigénellátásáról. Van még a 3D ultrahang vizsgálat is, amely a legújabb fejlemények az anatómiai gondozásban. A kapott háromdimenziós kép segítségével bizonyos rendellenességeket (mint például ajak és szájpadok vagy nyitott hát) nagyobb biztonsággal lehet diagnosztizálni. Ezt a két speciális vizsgálati módszert azonban csak orvosi szempontból szükséges elvégezni.

A méhlepény véráramának szabályozása információt nyújthat más méhlepke betegségeiről. Ebben az összefüggésben a placenta meszesedése diagnosztizálható. Olvassa el az erről szóló cikket: Kalcifikált placenta

További információ a témáról: Doppler-szonográfia