RSI szindróma

bevezetés

Az RSI-szindróma (ismétlődő törzskárosodás) egyfajta kollektív kifejezés különféle panaszokra és fájdalmakra, idegek, erek, izmok, inak és küszöbpontok alapján.
Elsősorban az ismétlődő és sztereotip (állandóan ismétlődő) mozgásokkal, valamint az alkarban és a kézben végzett munkákkal kapcsolatos panaszok. Az RSI-szindróma gyakran több oka lehet az érintettek körében. A német nyelvben ezt a szindrómát gyakran egérkarnak is nevezik. Tendovaginitist említettek. Ma tudjuk, hogy ez inkább az inak krónikus hibája - az úgynevezett tendinosis.

okoz

Az RSI-szindróma kialakulásának egyik fő oka az íróasztalon végzett ismétlődő munka. Manapság sok ember szinte az egész munkanapon dolgozik a számítógépen.
Az érintett munkahelyi felszerelése és ülő testtartása általában nem ideális, és hosszú távú panaszokat eredményez a háton, a nyakon és a karokon. Amikor számítógépen dolgozik, apró apró mozgások és kattintások ezrei fordulnak elő a nap folyamán. Mindent összevetve, ez nagy megterhelést jelent az alkar és az ujjak izmain, valamint az inaknál, hiányzik a kompenzáló mozgások és a rendszeres szünetek.
Helytelen ülő testtartással kombinálva az alkarok szintén nem eléggé ellátottak oxigénnel. Ezenkívül a billentyűzetet és az egeret nem ergonómiailag tervezték az érintettek többsége számára. A tipikus egérrel és billentyűzettel a kéz állandóan megdöbbent, és nem nyugszik a padon. Ez folyamatos irritációt jelent a munkanap során. Egy másik tényező, amelyet nem szabad alábecsülni, a stressz. Az érintettek ezt esetleg még nem is veszik észre, így állandó tudattalan állapotban vannak a feszültségük. Ez befolyásolja az izmok tónusát is.

Ez a téma is érdekli: íngyulladás

Tünetek

Az RSI-szindrómában szenvedő betegek gyakran a kéz, az alkar, a nyaki vagy a hátfájásról számolnak be. Ezeket átszúrásnak és húzásnak nevezik. Ez a fájdalom lehet akut és nagyon súlyos, és munkaképtelenséghez vezethet.
Gyakran ezek a fájdalmak erősebbé váltak az elmúlt hónapokban és években, vagy tudatosabbak voltak. Ezenkívül romlik a munkanap. Ez azt jelenti, hogy minél hosszabb ideig dolgozik az asztalán vagy a számítógépén, annál több problémát és panaszt válik. A fájdalom mellett bizsergés, szenzoros zavarok, zsibbadás vagy merevség is előfordulhat az ujjakon és az ízületeken. Feszültség és fájdalom is fennáll a nyaki, váll és fej területén.
A tisztán fizikai tünetek mellett sok beteg a munkahelyi stresszt és stresszt is észlel. A mentális egészségi problémák előfordulása lehet az RSI-szindróma kialakulásának tünete és oka is.

Ön is érdekli ezt a cikket: Fájdalom az mutatóujjal

Kinevezés Dr.?

Örömmel tanácsollak!

Ki vagyok én?
A nevem dr. Nicolas Gumpert. Ortopédiai szakember vagyok és a alapítója.
Különböző televíziós műsorok és nyomtatott sajtó rendszeresen jelentést tesz munkámról. A HR televízióban 6 hetente láthatsz engem élőben a "Hallo Hessen" csatornán.
De most már eleget jeleztünk ;-)

Annak érdekében, hogy sikeresen kezeljék az ortopédiát, alapos vizsgálat, diagnózis és kórtörténet szükséges.
Különösen a gazdasági világunkban nincs elegendő idő az ortopédia komplex betegségeinek alapos felismerésére, és így célzott kezelés megkezdésére.
Nem akarok csatlakozni a "gyors késlehúzó" ranghoz.
Bármely kezelés célja műtét nélküli kezelés.

Az, hogy melyik terápiával érik el a legjobb eredményeket hosszú távon, csak az összes információ áttekintése után határozható meg (Vizsgálat, röntgen, ultrahang, MRI stb.) értékelni.

Meg fogsz találni engem:

• Lumedis - ortopéd sebészek
  Kaiserstrasse 14
  60311 Frankfurt am Main

Itt találhat időpontot.
Sajnos jelenleg csak a magán egészségbiztosítóknál lehet egyeztetni. Remélem a megértését!
Ha többet szeretne tudni rólam, lásd: Lumedis - Ortopédia.

terápia

Az RSI-szindróma kezelése vagy kezelése nagyrészt a beteg saját munkáján alapul. Az orvosok, terapeuták vagy más érintett személyek különböző napi és munkával kapcsolatos gyakorlatokat tanulhatnak meg nyújtás, erősítés és mobilizálás céljából, amelyek megakadályozzák a betegség progresszióját.

A terápiás koncepció részét képezi az is, hogy a számítógép és az asztalnál töltött munkaidőt a nap folyamán eltérően kell csökkenteni vagy elosztani. Az íróasztalot hozzá kell igazítani a fej, a test és a karok ergonómikusabb testtartásához. Ezenkívül a foglalkozási és fizioterápia segíthet a többi relaxációs és nyújtási trükkben is. A fizioterápiával a masszázsok, a mozgósítás és a hő- vagy hidegkezelések szerepelnek a terápia koncepciójában.

A munkahely kialakításán kívül a szabadidőben az életmód megváltoztatása is része. Ülés és lefektetés helyett nagyobb mozgást igényel pl. Kocogás, kerékpározás, úszás vagy egyéb sportok, amelyek a holisztikus mozgást és a test erősítését erőltetik.
A fájdalom kezelésére rövid ideig fájdalomcsillapító szerek (például ibuprofen, diklofenak) alkalmazhatók. Ennek azonban nem szabad hosszabb időtartamon át folytatódnia, mivel a viselkedésben nincs változás, hanem a fájdalom rögzítése és kezelése a megfelelő gyógyszerrel.
További figyelmet kell fordítani a stressz és a feszültség csökkentésére. A fej és a test relaxációs gyakorlatainak megismerése különösen hasznos lehet nehéz és stresszes munkahelyi helyzetekben. Ezenkívül az RSI-szindróma terápiái között szerepel a rendszeres szünetek, a megfelelő aktivitás igénylése és betartása.

Tudjon meg többet erről: Ergonómikus irodai szék

Feladatok

Nagyon sok gyakorlat és technika létezik ennek kezelésére és megelőzésére.
Fontos, hogy rendszeresen és sokféle módon edzjen. A gyakorlatok központi része a kéz és az alkar nyújtó gyakorlata. Miután a kéz gyakorlható, hajlítás vagy hajlítás révén nyújtva. A másik kéz a kívánt szakaszba húzódik. Nem szabad azonban túl sok erővel és erőszakkal dolgozni.

Hasonló hatása van, ha mindkét kezét a tenyerével a falhoz helyezik. A kezek lassan forognak. Vagy a háta mögött fogja a karját, és egyik kezével megragadja a másik ujjait, és lassan húzza fel őket. Mindhárom gyakorlat nagyon jól nyújtja az alkar izmait. Az alkarra összpontosítva a teljes felső testet meg kell nyújtani és edzeni, különösen hosszú ülő idő után. A nyakat, a vállakat, a felkarokat, a felső és az alsó részt gyakorolni kell.

További gyakorlatok itt találhatók:

• Gyakorlatok a számítógép munkahelyén
• Lazítás és relaxáció gyakorlatok

tartam

Sok betegnél sok éven át kialakul az RSI.
A fájdalom és a tünetek lassan alakulnak ki, és vannak olyan szakaszok, amikor a tünetek jobb és rosszabb. Az RSI-szindróma diagnosztizálásakor és a kezelés megkezdésekor nem adható rögzített időszak, amíg a tünetek megszűnnek. A problémákat gyakran állandó és rendszeres önterápia útján lehet kezelni. Ezenkívül az ülő- és munka szokások hosszú távú kiigazítása fontos prognosztikai tényező.
De akkor is előfordulhatnak olyan esetek, amikor az RSI-szindróma hosszú távon nem tapasztal jelentős javulást.

Foglalkozási betegség

Az RSI-szindrómát még nem ismerték el foglalkozási betegségként. A foglalkozási megbetegedés elismerésének alapja az, hogy közvetlen kapcsolat létesíthető a tevékenység, azaz a foglalkozás, és a fennálló következmények vagy betegségek között.
Ezt meg lehet tenni például egy bányásznál, aki később az életben tüdőpor vagy azbesztózis szenvedhet. Itt az azbeszt vagy más porrészecskék munkahelyi koncentrációjának mérésével összehasonlíthatjuk a tudományosan kidolgozott maximális értéket, és ennek alapján megadható a foglalkozási betegség elismerése. Ez RSI-szindrómával nem könnyű.

Az az elvárás, hogy az RSI-szindrómát foglalkozási betegségnek ismerjék el, létezik, és rendszeresen kifejezve. Lehetséges ezeket besorolni a foglalkozási megbetegedések 2101. listájába; "Az inakhüvelyek vagy a csúszószövet betegségei, valamint az inak vagy az izmok kötődései". Még ennél is alacsony a felismerési arány.
Más országokban, pl. Ausztráliában és az Egyesült Államokban az RSI-szindróma foglalkozási megbetegedésként ismerhető fel. Itt meg kell mutatni, hogy a németországi helyzet hogyan fog változni az elkövetkező néhány évben. Mindezek alapján még fontosabb, hogy az alkalmazottak megfelelő lehetőségeket kapjanak a megelőző (megelőző) és terápiás gyakorlatokra.

Ez a téma is érdekli: Állítható magasságú íróasztal

számítógépes egér

Az egérrel való számítógépes munka okozati problémát jelent az RSI-szindróma kialakulásában. Sok érintett ember több órán keresztül dolgozik az egérrel, rossz kézpozícióval.
Jó megközelítés lehet egy speciális alakú egér használata, amely támogatja a fiziológiásabb kézpozíciót. Vannak még egérpadok, tenyér támasztással. Ennek eredményeként a kéz kevésbé van hajlítva, és kevesebb a stressz az ujjakon és az alkaron. Ezen módszereken túl az operációs rendszer és a szoftver adaptálható az egér könnyebb és hatékonyabb használatához. Például. a dupla kattintás ideje csökkenthető, vagy beállítható a hangvezérlés.
További intézkedésként rendszeres szünetet kell tartani az egér működésével, valamint gyakorlatokat és kompenzációs mozgásokat kell végezni.

Ön is érdekli ezt a témát: egérkar

Betegszabadság RSI-szindrómával

Akut panaszok és fájdalom epizódok esetén betegszabadság adható. Az ismételt és hosszabb betegszabadság szintén a törvényben megengedett lehetőségek körébe tartozik.
Ha a panaszok nem javulnak a munkahelyi felszerelés és ülő testtartás megváltoztatása ellenére, és a munkaképtelenség ismétlődő szakaszai vannak, akkor a kezelő orvossal és a munkáltatóval együtt meg kell keresni más kiküldetési és átképzési lehetőségeket a foglalkoztatási képesség elkerülése érdekében.

diagnózis

Az érintettek többségében csak a különféle specialitásokból származó orvosok látogatása után diagnosztizálják a diagnózist.
A tendinitis mellett a panaszok okaként gyakran a nyak területén található elzáródásokat és szorult idegeket azonosítják. Az RSI-szindróma alapvető problémája az, hogy az általánosan használt diagnosztikai eszközök, például a röntgen, a CT és az MRI, nem képviselhetnek szerves okot.
Az RSI-szindróma diagnosztizálását általában háttér-ismeretekkel rendelkező orvos végzi a tünetek gyűjtése és az anamnézis alapján.

Melyik orvos kezeli az RSI-szindrómát?

Az RSI-szindróma diagnosztizálását elvileg a háziorvos vagy a háziorvos végezheti. Gyakran azonban a panaszok besorolása nehéznek bizonyul, és ortopéd sebészhez vagy sebészhez fordulnak. Sajnos a célzott diagnózis itt sem mindig történik. Ezért hasznos lehet más betegek felkutatása vagy az RSI-szindróma szakértőjének kutatása. Ezenkívül segíthet az izom-csontrendszer területén működő gyógytornász vagy más terapeuta felkeresése.

A gyógyulás esélyei

Az RSI-szindróma gyógyítható. Ez tudatos és rendszeres terápiát igényel, amely sok személyes felelősséget igényel a betegtől. Hosszú munka után is sok év eltelte után az nyújtó és erősítő gyakorlatokat el kell végezni az asztalon. Sok beteg még fájdalom nélküli hosszú idő elteltével ismételten az alkarjában és a kezében olyan rendellenességeket észlel, amelyek RSI-szindrómára emlékeztetik őket. Ha valaki visszatér a régi testtartásba és a munkavégzési mintákba, a fájdalom ismét kitörhet. Összefoglalva elmondható, hogy az önfegyelem és a terápiás támogatás révén jó és fájdalommentes életminőség érhető el.

Olvassa el: Gyakorlatok a testtartás erősítésére és javítására