pollenallergia

meghatározás

A pollenallergia a különféle növényi pollen komponenseire gyakorolt ​​túlérzékenységi reakció.
A pollenallergiát közismert nevén "széna láznak" nevezik, a technikai nyelvben pedig "allergiás rhinitisnek" hívják.

A legtöbb esetben a betegség korai gyermekkorban kezdődik, és általában az egész életét az érintett személyeket kíséri. Feltételezzük, hogy gyermekeknél és serdülőknél a betegség aránya 15–30%. Ez azt jelenti, hogy szinte minden ötödik gyermek szenved pollenallergiától. A terápia a pollen, a farmakológiai allergiás gyógyszerek és a speciális immunterápia elkerülését foglalja magában.

okoz

A pollenallergia tüneteinek közvetlen oka a szervezet túlzott immunválasz a növényi pollenre.
Ezek önmagukban ártalmatlanok, tehát általában nem jelentenek egészségügyi kockázatot az emberekre. Allergia esetén azonban a növényi pollenben lévő bizonyos fehérjéket (helytelenül) kórokozóknak ismerik el.

Ez aktiválja az immunrendszert. Az immunrendszer aktiválása gyulladásos reakcióhoz vezet.
Ez különösen azokon a területeken fordul elő, ahol érintkezésbe került az allergén, azaz a pollen. Az érintkezési pontok elsősorban a légutak és a szem nyálkahártyái.

Különösen fontos szerepet játszanak a hírvivőanyagok, a hisztamin és a leukotrién. Az allergia okát még nem sikerült megfelelően tisztázni. Az allergia kialakulásának hajlama örökletes.

Feltételezzük azt is, hogy a gyermekkori túl erős higiénia elősegíti az allergia kialakulását. Különösen a városi gyermekek, akik kevésbé vannak kitéve a természetnek, nagyobb valószínűséggel fordulnak elő pollenallergiának, mint vidéki gyermekek. Ezen felül a levegőszennyezés fokozza a test allergiás reakcióit.

Egyidejű tünetek

A pollenallergia klasszikus tünetei: orrfolyás, vizes szemek és tüsszögés.
A súlyos viszketés a szénanátha egyik vezető tünete.

A tüneteket elvileg az allergia patomechanizmusa (a betegség hatásmódja) magyarázza. Az a tény, hogy több hírvivő anyag, például hisztamin, leukotriének és prosztaglandinok szabadulnak fel a hízósejtekből, gyulladásos reakciókhoz vezet. Ezek elsősorban a test azon részein helyezkednek el, amelyek érintkeztek a pollennel. A gyulladásos reakció egyik következménye az erek kiszélesedése. Ez azt eredményezi, hogy a régióban több vér van, és vörösesnek tűnik.

Ezen túlmenően az erek permeabilitása (permeabilitása) szintén növekszik. Ez növeli a folyadék szivárgását az edényekből. A folyadék felhalmozódása a páciens nyálkahártyájának duzzanatában nyilvánul meg.

A prosztaglandinok szintén növelik a fájdalom és viszketés érzését. A tünetek elsősorban bőrpír, duzzanat, fokozott fájdalomérzet és viszketés.
A viszketés gyakran befolyásolja a beteg torkát és a száj tetejét, és elérheti a fülét. Ez az orrban úgynevezett orrfolyásként jelentkezik. A orrfolyásnak ezt a formáját a szekréció erőteljes ürítése jellemzi.
Ezen túlmenően az orr duzzadt bélése blokkolja az orr légutakát, és megnehezíti az orrán keresztüli légzést.

A legtöbb esetben súlyos tüsszögési rohamok is vannak, amelyek néha percekig is tarthatnak. Az allergia a hörgőt és a szélcsövet is befolyásolhatja. Ez néha köhögéshez, súlyos esetekben még légszomjhoz is vezet.

Ha sípoló zaj van, amikor éjszaka lélegzik, akkor valószínűleg hörgőasztma. Sok esetben ennek oka az allergia is. Más betegségekhez hasonlóan az allergiás gyulladásos reakció révén az energia távozik a testből. Ennek eredményeként sok érintett személy fáradtnak és kimerültnek érzi magát.
Az alvást ronthatja a pollenallergia, amely növeli a napfáradtságot, és súlyosan korlátozza a beteg mindennapi életét.

Tünetek a szem körül

A légutakon kívül az allergiás reakció a szemeket is befolyásolhatja. Például a szemhéjak duzzanatának következik be.
Ez azt jelentheti, hogy a szemét már nem lehet ilyen szélesen kinyitni. A duzzadt szemhéjon kívül a szem alatti körök is a pollenallergia klasszikus tünete. Másrészt, a szemek sok vizet öltenek, miközben gyakran érzik a száraz szemét. Idegen test érzés, amely előfordulhat, illik ehhez. Gyakran beszámolnak egy olyan érzésről, amely olyan, mint a homok a szemben.

Különösen a látási problémák lehetnek problémák. Ezek ritkán fordulnak elő, de a mindennapi életben jelentős romlást jelentenek, ráadásul a szemek érzékenyebben reagálnak a fényre. Mivel a szem kötőhártyáját nem védi egy nyálkahártya (szemben az orrral vagy a légzőszervekkel), itt gyakran fordulhat elő irritáció.

A kötőhártya-gyulladás bizonyos esetekben is előfordulhat. A fertőző kötőhártya-gyulladással szemben az allergiás kötőhártyagyulladás nem fertőző, mivel nem baktériumok váltják ki.
Ezért azonban csak tünetileg lehet kezelni, az antibiotikum itt nem segít. A kötőhártya-gyulladást egyrészt viszketés és szemégés jellemzi. A bőrpír és fokozott könnyezés szintén része a klasszikus kötőhártya-gyulladásnak.

viszkető

A viszketés olyan tünet, amely sok klinikai képen megjelenik, különösen gyulladásos vagy allergiás betegségek esetén.
Pollenallergia esetén a viszketés is a jellemző tünetek. A viszketést olyan hírvivő anyagok okozhatják, mint a Hisztamin, kiváltva. A hisztamin nagyobb mértékben szabadul fel a test allergiás védekező reakciója eredményeként, és főleg azon a ponton hat, ahol a test kapcsolatba került az allergénnel.

Pollenallergia esetén elsősorban a szem és a légutak. Az allergiás reakcióban azonban a bőrben is erősen felszabadul a hisztamin.
Még pontosan nem tudom, hogy a hisztamin pontosan kiváltja a viszketést, de a viszketést antihisztaminok (hisztamin receptor blokkolók) segítségével lehet leküzdeni.

Piros foltok a bőrön

A bőrön lévő vörös foltok műszaki szempontból is kiütésként vagy kiütésként ismertek. Ezek a kiütések pollenallergiával fordulhatnak elő, és gyakran olyan helyeken találhatók, amelyek érintkeztek a pollennel. A kiütés általában a karokat, a lábakat és a fejet érinti. Ezek vörösségként fejezik ki magukat, néha hám vagy hólyag is megtalálható. Ezen felül a bőr melegszik.

A pollen behatolhat a bőrbe a szőrtüszők vagy sérülések útján, és ott kiválthatja az allergiás reakciót.
Szisztematikus hatás is felléphet. A test annyi hisztaminot bocsát ki, hogy szisztematikusan eloszlik a vérben, és problémákat okozhat a test más részein.

Például a belek vagy a bőr érintettek. Allergiás kiütés esetén a bőrt antihisztaminokkal lehet kezelni. Súlyos esetekben a glükokortikoidok (kortizon) beadása is elképzelhető.

További információ a témáról itt: Kiütés a pollenből

diagnózis

Sok esetben az allergia jó kórtörténettel diagnosztizálható (az kórtörténet megbeszélése). Különösen akkor, ha a tünetek gyakrabban fordulnak elő egy adott évszakban vagy csak a szabadban.

Ezenkívül a test bizonyos provokációi a potenciális allergének segítségével diagnosztizálhatják az allergiát. Például finom tűvel a különböző növényekből származó fehérjéket a bőrbe szúrhatja és megvárhatja, hogy megfigyelhető-e allergiás bőrpír a szúrás helyén (szúrópróba).
Alternatív megoldásként vérvizsgálat is elvégezhető a pollen elleni antitestek ellenőrzésére.

Az utolsó lehetőség egy közvetlen provokációs teszt, amelynek során a potenciálisan allergén anyagot felvisszük a nyálkahártyára. Ezt azonban csak orvosi felügyelet mellett szabad megtenni.

Pollenallergia kezelése

A pollenallergia kezelése három összetevőből áll.

Mindenekelőtt el kell kerülni az allergénekkel való érintkezést. Pollenallergia esetén ez nehéz, mert a pollenallergia ellenére továbbra is szeretne kilépni a bejárati ajtón. Az egyik lehetőség az, hogy ruhát cserélnek a lakásba való belépés után, és esetleg még a haját is meg lehet mosni.

Ezenkívül esőzuhany után a pollenterhelés már nem olyan erős. Tehát, ha lehetséges, eső után el kell hagynia a házat. Használhat légzőmaszkot is. Ezeket építési munkák során is használják, hogy megvédjék magukat a portól. Tartják távol a pollent a légutaktól és segítik a testmozgást akkor is, ha sok pollen van.

A terápia második összetevője a gyógyszeres kezelés. Olyan gyógyszereket használnak, mint antihisztaminok (hisztamin receptor blokkolók), glükokortikoidok (kortizon) vagy szimpatimimetikumok (orrspray). Ezek elősegítik a nyálkahártyák duzzadását és tartalmazzák a gyulladás tüneteit.

A terápia harmadik összetevője a specifikus immunterápia. Ezt más néven "deszenzibilizációnak" vagy "desenzitizációnak" is nevezik.

desensitization

A deszenzibilizációt manapság a „specifikus immunterápia” vagy a „deszenzitizáció” kifejezések váltják fel.

Leírja az egyetlen terápiát, amely harcol az oka és nem csak az allergia tüneteivel szemben.
Az immunterápiát a lehető legkorábban el kell kezdeni, általában öt éves kortól. A korai indulás oka az, hogy egy vagy néhány anyaggal szemben allergiás embereknek nagyobb esélyük van a sikerre, mint a sok allergiájúnak.

A kezelés alatt a beteget növekvő adagoknak teszik ki az allergoidok. Az allergoidok tisztított és szabványosított allergének. Tehát orvosi használatra módosították.
Megpróbáljuk elérni, hogy a test érzékenysége az allergénekkel szemben idővel csökkenjen.
A test hozzászokik az allergénekhez. Ezért az immunrendszer túlzott reakciója nem fordul elő.

A terápia időtartama általában 3-5 év. A pollenallergén betegekben a deszenzibilizációt gyakran megszakítják a pollenszakasz alatt, és folytatják a pollenszakasz után.

Pollenallergia gyógyszerei

Vannak hatékony gyógyszerek a pollenallergia ellen. Ezek azonban csak a tünetekkel küzdenek, nem pedig az allergia okát.

Például az antihisztaminok népszerűek.
Az antihisztaminok újabb generációja kevés mellékhatással rendelkezik, mint az előző generációk, és orrsprayként (helyileg) vagy tabletta formájában (vér útján szisztémásan) használható.

A glükokortikoidok (kortizon) alkalmazhatók lokálisan vagy szisztémásan is. A glükokortikoidokról azt állítják, hogy a legerősebb hatásuk van az allergia tüneteinek gyógyszeres kezelésében, bár a szisztémás glükokortikoidok súlyos mellékhatásokkal járhatnak, ha hosszú ideig használják őket.

Szimpatomimetikus szerek (az adrenalinhoz hasonló anyagok) orrspray vagy orrcsepp formájában szintén segítik az orr nyálkahártyájának duzzadását.
De még ezeket is csak rövid ideig kell használni, mivel ez gyorsan az orr nyálkahártya függőségéhez vagy gyulladásához vezethet (rhinitis medicamentosa).

A pollenallergia időtartama

Az allergia időtartama korlátlan. Sok érintett pollen allergiát szenved egész életében.

Mivel azonban a pollen csak az év bizonyos hónapjaiban található meg a levegőben, a tünetek időtartama nagyban változik. A pollenszám általában januártól szeptemberig tart.
Az egyes növények pollenje azonban csak évente két hónapig van jelen a levegőben.

Hasznos lehet a pollen naptár, amely megmutatja az egyes növények pollen repülésének pontos periódusát.

Kereszt allergiák

A kereszt-allergia olyan reakció, amely során a test antitestei (immunoglobulin E) felismerik más anyagokat, valamint azokat az anyagokat, amelyek valójában kiváltják az allergiát.

Ennek jobb magyarázata érdekében példát kell mutatnia. Pollenallergia esetén az ember testének allergiája van egy bizonyos növény (például nyír) pollenfehérjéivel szemben. Ezen fehérjék elleni antitestek felismerik a pollent idegen testként.
Ha úgy tűnik, hogy egy anyag (például élelmiszer) hasonló a pollenfehérjéhez, amelyre allergiás, akkor új allergiát okozhat ennek az élelmiszernek (például diófélék).

Tehát a pollen-allergia révén további allergiások alakulnak ki más anyagokkal szemben. Ebben az esetben a nyírporporral szembeni allergia dióval szembeni allergiát okozna. Az élelem mellett más növényi pollen is lehet.

Ezért elengedhetetlen a korai terápia deszenzibilizációval vagy desenzibilizációval.

Tudjon meg többet erről a következő címen: Kereszt allergia