A dentin

Mi a dentin?

A dentin, más néven dentin az egyik kemény fogászati ​​anyag, és arányosan képezi fő tömegét. A fogzománc után ez a testünk második legkeményebb anyaga, és a felszínen lévő fogzománc és a gyökér cement, amely a gyökér felülete között helyezkedik el. A dentin körülöli a pulpát, a fogpépét, amelyet a vér és az idegrendszer átitat.

Mint a fogzománcnál, a hidroxiapatit kristályai képezik a kompozíciók többségét a dentinben, de ez az arány nem olyan magas, mint a fogzománcban, ami a dentint kissé lágyabbá teszi. Színét tekintve a dentin lényegesen sárgább, mint a világos zománc, ezért a nyitott fognyakok erősen ellentétesek a zománc színével.

További információ a témáról: Fogak felépítése

anatómia

A dentint alkotó sejteket odontoblastoknak nevezzük. A pép, a pép szélén fekszenek, a dentinréteg felé, és olyan kicsi sejtfolyamatokkal rendelkeznek, amelyek teljes mértékben áthatolnak a dentinben és egyfajta antennaként működnek. Az idegrostokkal együtt úsznak egy folyadékban, így fájdalomstimulumokat kaphatnak és továbbadhatják a pulpához. Az odontoblastok nem csökkennek a dentinképződés után, hanem életben megőrződnek, így a dentin mindig kialakulhat.

Az elsődleges dentin az első dentin, amely a fogak fejlődése során képződik. Bármely dentint, amely azután keletkezik, másodlagos dentinnek nevezzük. Az odontoblastok megőrzése miatt állandó dentinképződés alakul ki. Ez biztosítja, hogy a pép fokozatosan kivonul. Ez az oka annak, hogy az idős emberek kevésbé érzik jól a hőstimulumokat, és ebben a betegcsoportban a fogpép jelentősen kisebb, mint a serdülőknél. Az egész életen át reprodukálódó dentint másodlagos dentinnek hívják, míg a dentinnek egy másik formája is.

Az úgynevezett irritáló dentin akkor képződik, amikor egy fájdalmas inger a fogpályákon keresztül érkezik a pépbe. Ez a tercier vagy irritáló dentin megpróbálja megvédeni a pulpát a fájdalomtól és a pulpán belüli ideget a károsodásoktól. A harmadlagos dentin akkor is képződik, ha a fogakat a fogszuvasodás stimulálja, vagy amikor a fogakat kopáskor koptatják le.

A dentin funkciója

A dentin képezi a középső réteget a fogzománc és a pép között, és kapcsolatot teremt e két szerkezet között. Az olyan odontoblastok folyamatain keresztül, amelyek a pép szélén fekszenek és a dentinnel a zománcig jutnak el, a fogtól kívülről érkező ingerek a pép belsejét is elérik. A fog e meghosszabbítások révén hideget, meleget vagy fájdalmat érez és továbbítja ezeket a jeleket az agyba, így a dentin mediátorként működik.

Ezenkívül a harmadlagos vagy irritáló dentin védő mechanizmust képez a fog számára, mivel a dentin bármilyen fájdalom stimulus esetén kialakul. Megpróbálja megvédeni a pépét azon a területen, ahol az inger megérkezett, hogy ne irritálódjon, vagy akár sérüljön. A harmadlagos dentin köszörüléskor fellépő irritáció, fogszuvasodás vagy ínygyulladás, parodontitisz esetén fordul elő. Azonban a szekunder dentinnek az egész életen át tartó rendszeres és állandó képződése miatt a pép fokozatosan visszahúzódik, így minél idősebb az ember, annál kevésbé érzékeny a foga.

Dentin fájdalom

A dentinben a fájdalom nagy részét a fogszuvasodás okozza. A fogszuvasodás kívülről "eszik". A legkülső rétegen, a fogzománcon, és fokozatosan előrehaladva jelentkezik. Miután a karies elérte a dentint, az nem visszafordítható, ezért meg kell kezdeni annak megakadályozása érdekében, hogy megnövekedjen.

A lágyabb szerkezeti tulajdonságok miatt a karies gyorsabban terjedhet a dentinben, mint a zománcban, ami növeli a pulpafertőzés kockázatát. Miután a baktériumok megérkeztek a dentinbe, a fájdalom ingerei a dentin idegein átjutnak a pépbe és az agyba, ami fogfájást eredményez. Ez akkor fordulhat elő, ha rágás, étkezés közben történik, de ok nélkül is, és nagyon erős arányokat vehet fel.

A szuvasodás eltávolítása és a hiány kitöltőanyaggal történő kitöltése segít a terápiában. Ezenkívül fájdalom jelentkezhet a dentinben, ha kitették. Ez a jelenség elsősorban a fogak nyakán fordul elő, amikor az ínyet túl erőteljes fogmosással fogják fel, és a dentint már nem fedik le az íny. Ennek eredményeként bármilyen inger sokkal intenzívebben és közvetlenül érkezik, és fájdalom stimulusokat generál, mivel a régió nagyon érzékeny. A fognyak ék alakú hibáit őrlés és préselés, valamint a túl sok sav okozta erózió okozza.

További információ a témáról: A fognyak ki van téve - mit tegyünk?

Betegségek: mi történik, ha a dentint ki vannak téve?

Amikor a dentin ki van téve, a beteg kellemetlen tüneteket tapasztal. A dentinalis csatornák most közvetlenül a felszínen vannak, és a fogat elérő ingerek most közvetlenül az idegrostokon vannak. A zománc vagy az íny általában védőréteg, amely gyengíti a bejövő ingert, mielőtt eléri a dentint és az idegeket. A védelem hiánya azt jelenti, hogy az inger erősebb és intenzívebb.

A betegek érzékelik a hőstimulációkat és a fájdalmas ingereket, például a villámcsavarokat, amelyek nagyon kényelmetlenek. A kitett dentinnek több oka lehet. Ha a fogak túlságosan nagy nyomással vannak mosva a hátsó részben és az első fogakban, az stimulálja az ínyeket, hogy magukra húzzanak. A fogak nyaka ki vannak téve és sokkal érzékenyebbek az ingerekre. A hideg levegőnek a szájüregbe történő áthúzása fájdalmas ingert válthat ki.

Ezenkívül az éjszakai őrlés és préselés kopást okozhat, mivel a fogak nagy rágási terhelést okoznak, amely kiteszi a dentint. Egy másik ok a savas ételek, amelyek ha túlzott mértékben fogyasztják, fokozatosan feloldják a fogzománcot és erózióvá válnak. Az erózió az étkezési rendellenességben gyakori hányás miatt is kialakulhat, amely bulimia. A maró gyomorsav folyamatosan megüti a fogak zománcát és fokozatosan feloldja azt, ezért a dentin ki lehet téve.

Dentin akkor is megjelenhet, ha túlságosan gyakran fehéredő hatással rendelkező koptató fogkrémet használnak a fogzománc dörzsölésére. Ez a jelenség akkor is szerepet játszik, ha a fogakat túl gyakran fehérítik.

Hogyan lehet javítani / lezárni a dentin minőségét?

Néhány gyártó olyan termékkel rendelkezik a piacon, amely lezárhatja a dentin csatornákat a felszínen. Bizonyos pecsétet képeznek. Ezeket az úgynevezett deszentilizálószereket alkalmazzák a nyitott fognyakra és kikeményítik egy lágyító lámpával. A folyadék a csatornák végére válik és bezárja azokat, így kevésbé lesz érzékeny. Ezt a folyamatot háromszor megismételjük. Fél év vagy három negyedév után azonban ez a védőréteg újra elmosódik, ezért a tömítés csak ideiglenes megkönnyebbülést biztosít. Egy másik átmeneti megoldás az erősen koncentrált fluorid lakkok alkalmazása, amelyek átmenetileg védőhatást is elérnek.

Hatalmas vakolathibák esetén csak egy határozott műanyag tömés segít lefedni az érzékeny területet, és helyreállítani az esztétikát, mivel a dentin lényegesen sötétebb és sárgább, mint a fogzománc. Ezek a töltések azonban rágás közben nem tartanak hosszú ideig, ezért fontolóra kell venni az olyan alternatívákat, mint a koronák, a furnérok vagy a nyálkahártyán áthosszabbító műtéti korona. Az elhúzódott íny nem nő vissza eredeti helyére.

Hatalmas hibák esetén a kitett fognyakot csak nyálkahártya graft borítja. Rendszerint egy darab nyálkahártyát és kötőszövetet sebészetileg eltávolítanak a szájból és visszavarrják a fog nyakába. Ez a beavatkozás azonban tisztán magánszolgáltatás, és nem tartozik a törvényi egészségbiztosítás hatálya alá.

Mi a dentin ragasztó töltelék?

A dentinragasztó töltelék kifejezés egy műanyag töltelék foghoz történő rögzítésének egy speciális módját jelenti. Erre azért van szükség, mert a dentinnek különleges anyagi tulajdonságai vannak, ezért különleges kezelést igényel. A Dentin vízszerető (= hidrofil) magas szerves tartalma miatt. A műanyag éppen ellenkezőleg, hidrofób, vagyis nem kötődik a vízzel. Ha a fogorvos megpróbálja összekapcsolni a hidrofób műanyagot a hidrofil dentinnel, akkor csak egy közvetítővel működik.

Kémiai kikeményedésük után az úgynevezett primerek szilárd kötődést tesznek lehetővé a dentin és a gyanta között, és így képesek legyőzni a két anyag közötti természetes gátat. Az alapozó vékony testű anyag, amely megvédi a dentint a kiszáradástól, és ugyanakkor mikromechanikai kapcsolatot hoz létre, amely hosszú távon köti a dentint és a gyantát. Ennek az erős kötésnek köszönhetően nincs szükség speciális rögzítésre a fogorvos által végzett speciális köszörülés révén, és ezáltal anyagot takaríthat meg.

Mit lehet tenni, ha a dentin megsérült?

A dentin enyhe, felületes sérülései koncentrált fluorid alkalmazásával regenerálhatók. Mély és súlyos károsodások esetén, például a szuvasodás miatt, ezt először el kell távolítani, és a hibát ismét műanyaggal kell lefedni. Ha a sérülés olyan nagy, hogy a töltelék nem helyettesítheti azt, akkor protézisekre van szükség. Részleges koronák, furnérok vagy koronák kijavíthatják a hibát.

Mit tehetek, ha a dentin elszíneződött?

A Dentin szerkezete és színe különbözik a fogzománcotól. Miközben a zománc sugárzó fehér, a dentin sárgás és sokkal sötétebb. Ez a elszíneződés azonban nem kóros, hanem normális. Ha az érintett személy ezt észlelhetetlennek találja, a dentint fehéríthetjük. A folyadékot azonban mindig eltávolítják az anyagból, ami gyengítheti a szerkezetet. Ezért meg kell mérni, hogy szükség van-e fehérítésre. A kitöltések és a fogsorok, például a furnér és a korona szintén fedezhetik az elszíneződést.

Mit tehetek, ha a dentin lágy lesz?

Természete miatt a dentin a test legnehezebb szerkezete a fogzománc után. Ha a test táplálék és fogápolás révén túl kevés fluort kap, a dentin lágyabbá és gyengébbé válik. A dentint csak a kemény fogak remineralizálásával lehet megerősíteni rendszeres fluortartalommal és alapos fogászati ​​ellátással. A Dentin képes a fluort tárolni a tömegben, és így megerősíti azt, ezért hetente egyszer a célzott fluorozás tartós védelmet nyújt a fog számára. Ilyen módon a dentint megvédhetjük a fogszuvasodástól is a szájon át tartó természetes egészség elősegítése érdekében.

A dentin regenerálódhat?

A fogzománcokkal ellentétben a dentin regenerálódhat. A dentinképző sejtek, az odontoblastok aktívak maradnak a képződést követően, és képesek újra dentint képezni elpusztításuk nélkül, mint ahogy a zománc. Az odontoblastok rendszeresen képeznek dentint egész életük során, így a pép az élet során fokozatosan visszavonul, és a dentin tömege növekszik. Ezen túlmenően képesek bizonyos ingerekre válaszul dentint képezni, és így természetes védő funkcióval rendelkeznek.