Anatómia-Lexikon

A légzés

Szinonimák

Tüdő, légutak, oxigéncsere, tüdőgyulladás, bronchiális asztma

Angol: lélegző

meghatározás

A test oxigénellátásához légzés szükséges.
Ehhez a test a tüdőn keresztül felszívja az oxigént a levegőből (Pulmo), és ismét szén-dioxid (CO2) formájában szabadítja fel.
A légzés szabályozása összetett szabályozási mechanizmusoknak van kitéve, és számos izomcsoport végzi.

Légzési lánc

A légzési lánc létfontosságú folyamat, amely a mitokondriumokban megy végbe. Ez alapvetően az energiatermelésről szól. Az úgynevezett redukciós ekvivalensek (NADH + H + és FADH2) táplálékunk összetevőiből, például cukorból, zsírból és fehérjéből képződnek a légzési lánc előtt. Ezeket a redukciós ekvivalenseket ezután a légzési láncban különféle komplexeken keresztül alkalmazzák ATP (adenozin-trifoszfát) előállítására.

A légzési lánc 5 komplexből áll, amelyek a belső mitokondriális membránban helyezkednek el. Leegyszerűsítve: az első 4 komplexre protongradiens épül fel. Ez azt jelenti, hogy a membránon kívül sok proton van, így egyensúlyhiány keletkezik. Ennek az egyensúlyhiánynak a kiegyenlítésére az áramlás iránya a membrán belseje felé irányul. A légzési lánc 5. komplexuma kihasználja ezt a nyomást, és a protonok áramlását használja ATP előállítására.

Az ATP univerzális energiaszolgáltató, és testünk mindenütt szükséges (például izomaktivitás vagy kémiai folyamatok esetén a sejtekben). Összesen 32 ATP állítható elő egy cukormolekulából, amelyet aztán fel lehet használni. Ha a légzési lánc már nem aktív, ennek súlyos következményei vannak. Az úgynevezett cianidok, más néven hidrogén-cianid gátolják a légzési láncot, és ezáltal megakadályozzák az ATP képződését. Ez rövid időn belül halálhoz vezet.

Ez a téma is érdekelheti: Sejtlégzés emberben

Légző izmok

Azokat az izmokat, amelyek biztosítják, hogy a levegő beáramlik a tüdőbe és onnan, légzőizmoknak nevezzük.

A legfontosabb légzőizom a rekeszizom. Ez egy kvázi gyűrű alakú, lapos izom, amely a mellkas és a hasi zsigerek közötti határt képezi, és a hasfal széléhez és a gerinchez kapcsolódik.
A rekeszizom lazításakor a középső rész félgömbként ível a mellkasba, mivel itt kisebb a nyomás, mint a hasban. Ha az izmok most megfeszültek, a rekeszizom elsüllyed és szinte vízszintessé válik. Ez növeli a mellkas (mellkas) és így a tüdő térfogatát.
Ez azt jelenti, hogy a tüdőben a nyomás alacsonyabb, mint a levegőben. Ez a negatív nyomás a levegő beáramlásának mozgatórugóját képezi (belégzés, inspiráció) Az interkostális izmok és a vállöv egyes izomzatai a testtartástól függően támogathatják az inhalációt (segédlégző izmok).

További információ a témáról:

Diafragmatikus légzés
Hasi légzés

A tüdő illusztrációja

Ábrázolja a légzőrendszert elölről a jobb és a bal tüdővel

Jobb tüdő -
Pulmodexter
Bal tüdő -
Pulmo baljós
Orrüreg - Cavitas nasi
Szájüreg - Cavitas oris
Torok - Garat
Gége - gége
Légcső (kb. 20 cm) - Légcső
A légcső elágazása -
Bifurcatio tracheae
Jobb fő hörgő -
Bronchus principalis dexter
Bal fő hörgő -
Bronchus principalis baljós
Tüdőcsúcs - Apex pulmonis
Felső lebeny - Superior lebeny
Dőlt tüdőhasadék -
Fissura obliqua
Alsó lebeny -
Alsó lebeny
A tüdő alsó széle -
Margo alsóbbrendű
Középső lebeny -
Lobe medius
(csak a jobb tüdőn)
Vízszintes hasadék hasadék
(a jobb és a felső lebeny között)
Vízszintes repedés

Az összes Dr-Gumpert kép áttekintését itt találja: orvosi illusztrációk

A kiegészítő légzőizmok aktiválása

Mindenki ismeri a kimerült sportoló képét, aki előrehajolva aktiválja segédlégző izmait és felsőtestét combjára támasztja. Ez a segédlégző izmoknak kedvezőbb tőkeáttételi arányt ad, és erőteljesen megtakaríthatja a tüdőt.

Ha a belégzés aktív munkával történik, akkor lenne értelme, ha a test a kilégzéshez biztosított energiát felhasználná.
És a test pontosan ezt teszi, legalábbis nyugalomban. A rekeszizom ellazul, és a mellkasüreg görbületével visszatér nyugalmi helyzetébe. Ez növeli az ottani nyomást, és a levegőt kinyomják a tüdőből. A légzési sebesség növekedésével csökkenteni kell a kilégzés idejét. Ezután a test használja a kilégző izmait. A bordaközi izmok egyes részei, de a hasi izmok is döntő jelentőségűek itt.

Ez a téma is érdekelheti: Mellkasi légzés

A légzés összes izma

Inhalációs izmok (belégző izmok)

Diafragma = a legfontosabb légzőizom
Musculi intercostales externi (külső intercostalis izmok)
Levatores costarum izmok (bordás liftek)
Pikkelysmr
Serratus posterior superior izom
Serratus elülső izom (első fűrész izom)
Rectus abdominis izom (egyenes hasi izom)

Kilégző izmok (kilégző izmok)

Musculi intercostales interni et intimi (belső intercostalis izmok)
Hasizmok
Serratus hátsó alsó izom
Retractor costae izom
Transversus thoracis izom
Subcostalis izom

A mellkas felépítése

Kulcscsont
borda
tüdő
Mellkas
szív
diafragma
máj
Mediastinum
A bőr artériája (aorta)
Superior vena cava (Vena cava)

Bronchialis izmok

A Bronchialis izmok rendelkezik egyfajta vezérlő funkcióval a légző levegő elosztásához az egyes szakaszokon. Általában spirálban van elrendezve a légutak körül, és különösen sok a kis és közepes méretűekben Bronchi.
Ennek van értelme, mivel a falakon kevesebb a porc, minél távolabb vannak a nyaktól, és így átmérőjük összehúzódásokkal lényegesen jobban megváltoztatható. A hörgőkben, amelyek állítólag sok levegőt kapnak, az izmok ellazulnak, és a hörgők átmérője kiszélesedik. Ellenkező esetben az izmok megfeszítése biztosítja az átmérő csökkentését és ezáltal a tüdőszegmens kevesebb szellőzését.

A hörgőizmok nagyobb szerepet töltenek be, ha nem is feltétlenül akarnak Lehel. Ha az izmok feszültek és a hörgő átmérője keskeny, akkor lehetséges, hogy a kilégzési fázis során nem elegendő levegő áramolhat ki az alveolusokból. Most, a következő belégzés során több olyan levegő érkezik, amely a következő lélegzetvétel során nem tud eléggé kifolyni. Ez a mechanizmus fog obstruktív (= okkluzív) tüdő diszfunkció hívott. Hosszú távon az érintett alveolusok szó szerint elernyednek - ebben az esetben az a Tüdőtágulás.

Most természetesen megkérdezheti magától, hogy miért jön be több levegő belégzéskor, mint amennyit kifújhat. Ennek oka a következő: Belégzéskor negatív nyomás van a tüdőben, ami természetesen a hörgőket is tágítóan hat. A kilégzést a tüdő túlnyomása váltja ki - ez a túlnyomás a légutakat is összenyomja.

A hörgőizmok úgynevezett típusúak simaizmok. Ez azt jelenti, hogy tudatos kontroll nélkül működik, de megkapja tőle az impulzusokat vegetatív (autonóm) idegrendszer.

Az autonóm idegrendszer két része (szimpatikus idegrendszer (rövid: szimpatikus) - paraszimpatikus idegrendszer (rövid: Paraszimpatikus idegrendszer)) értelmetlen hatást gyakorolnak.
Az idegek és az izmok közötti összes kapcsolathoz hasonlóan az izomra gyakorolt megfelelő hatást a sejtmembrán fehérjéi (receptorok) közvetítik, amelyek az idegek jelét alakváltozással izomgerjesztéssé vagy relaxációvá alakíthatják.

A stressz és a fizikai munka során a szimpatikus idegrendszer jel a hörgőizmok ellazulására és ezáltal a légutak kiszélesedésére (hörgőtágulat). Ezt úgynevezett béta-2 receptorok közvetítik, amelyek az izomsejtek sejtmembránján helyezkednek el.
Légszomj (dyspnoe) esetén, amelyet a hörgőizmok fokozott feszültsége okoz, speciális gyógyszereket (béta-2 szimpatomimetikumok) adnak, amelyek enyhítik a tüneteket, mivel utánozzák a szimpatikus idegrendszer receptorokra gyakorolt hatását (mimetikus = utánozni).

A Paraszimpatikus idegrendszer, amely pihenés és alvás közben aktív, az izmok feszültségéhez vezet, és ezáltal a légutak szűküléséhez (hörgőszűkület).

Vannak más anyagok, amelyek a hörgőizmok összehúzódását okozhatják, amelyek közül a legfontosabb hisztamin. Ezt a hisztamint speciális védekező sejtek (úgynevezett hízósejtek) szabadítják fel allergiás reakció részeként. A hisztamin mennyisége általában olyan nagy, hogy az izmok görcsösek. Ez életveszélyesen megnehezíti a beteg légzését. Ezt az állapotot asztmás rohamnak (asztmás rohamnak) nevezik.

A légzés különbsége felnőtteknél és csecsemőknél

A csecsemő és a felnőtt lélegzése bizonyos szempontból eltérő. De a légzés mechanizmusa ugyanaz. Az anyaméhben a csecsemő tüdeje folyadékkal teli. Az anya oxigénben gazdag vére látja el a babát abban az időben.

Születésétől kezdve a csecsemő felnőttként lélegzik a tüdő kiterjesztésével és összehúzódásával. A csecsemőknél a légzés gyakorisága megnő a felnőttekhez képest. Míg egy felnőtt ember percenként 12-15, az újszülött percenként körülbelül 40-szer lélegzik.

Egy csecsemőben percenként körülbelül 30 lélegzetet lehet meghatározni. Ez elsőre soknak tűnhet, és megijeszthet néhány szülőt, de a gyors légzés teljesen normális. A légzési hangok is aggodalomra adnak okot. Míg a felnőttek alig adnak ki légzési zajt, és sípolás vagy zörgés általában hallható, amikor beteg, a csecsemők gyakran hallhatnak zajokat légzéskor.

Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a nyálkát nehéz szállítani és eltávolítani a csecsemőtől. A felnőttek például gyakrabban fújják az orrukat, míg a csecsemőknél a nyálka az orrban marad, és így zajhoz vezethet. Ezen kívül nincs különbség a légzésben.

Ez a cikk is érdekelheti: Bronchitis a csecsemőben

Légzési technikák adott helyzetekhez

Lélegezni, ha vajúdni kezd

A vajúdás kezdete a közelgő születést jelzi. Az összehúzódások előrehaladtával az intervallumok egyre kisebbek. Ezen a ponton még mindig fontos, hogy tartsunk be egy bizonyos légzési mintát. Ebben az esetben tanácsos az összehúzódás kezdetén mélyen belélegezni a gyomrába, majd lassan szabadon engedni a levegőt.

Az aláíró nők számára gyakran hasznos bizonyos hangokat kiadni, például „Aaah”, „Uhhh” vagy „Ohh”, hogy támogassák a levegő lassú, ellenőrzött kilégzését. Azt is javasoljuk, hogy lélegezzen be az orrán keresztül, és lélegezzen ki a száján keresztül.

Tudjon meg többet a témáról: A munka különböző típusai

Légzés születéskor

A szülés átmeneti szakaszában, azaz amikor a medencefenéken nyomás érezhető a munka megkezdése után, nem szabad nyomást generálni a csecsemő kiszorítására. Emiatt a „zihálás” ajánlott a szülés átmeneti szakaszában. Itt sok apró lélegzetet vesz ki.

A születés kiutasítási szakaszában aktív préselést kell végrehajtani. A legtöbb esetben mélyen belélegez, mielőtt megnyomná, majd nyomja meg újra kilégzés után. Fontos azonban, hogy az oxigénellátás biztosítása érdekében ne tartsa túl sokáig a lélegzetét, másrészt az is fontos, hogy ne lélegezzen túl gyorsan, mivel ez hiperventilációhoz és keringési problémákhoz vezethet. A legtöbb esetben azonban a légzés nagyon jól működik intuitív módon vagy útmutatással. Az antenatális foglalkozásokon szereplő tippek és gyakorlatok sok szülő nőnek is segítséget nyújthatnak.

További információ a témáról:

Légzés születéskor
Légzőgyakorlatok

Légzés kocogás közben

A kocogás közbeni légzés egy olyan téma, amelyről a sportvilág széles körben foglalkozott. Korábban az embereknek szigorú légzési ritmust kellett tanúsítaniuk (kb. 2 lépés a belégzéshez, 3 lépés a kilégzéshez). Manapság úgy gondolják, hogy az állandó ritmus általában korlátozza a futókat és problémákhoz vezet. Most elsősorban a hasi légzés ajánlott. A hasi légzést a rekeszizom hajtja, amely összehúzódik és így kitágítja az egész tüdőt.

További információ a témáról: Hasi légzés

A mellkasban történő légzés viszont elsősorban a tüdő felső részét tárja fel. Ennek eredményeként a tüdő térfogata nincs eléggé felhasználva. Még a kocogáson kívül is ajánlott a hasi légzés gyakorlása, például jógával. Ettől eltekintve ajánlott az orrán és a száján keresztül is lélegezni. Az orrlégzésnek megvan az az előnye, hogy a levegőt az orr nyálkahártyáján keresztül melegítik és nedvesítik. Az orr légutak kis átmérője miatt azonban a légzési térfogat korlátozott. A szájon át történő légzéskor nagyobb légzési térfogat érhető el, de a torokszárazság is gyakoribb.

Tudjon meg többet a témáról: Öltés

Légzés kúszás közben

A kúszás egy speciális úszástechnika, amelynek során az úszó fejét víz alatt tartja, és arcát a víz felszínére fordítja, hogy lélegezzen. A légzésnek a lehető legrövidebb időn belül kell megtörténnie, mivel a fejnek nagyobb az ellenállása a víz felett, és ezáltal az úszót lassabbá teszi. A fej oldalra törik a víz felszínét, és az úszó belélegzi. Ami a sebességet illeti, a légzés általában a szájon keresztül történik, mivel a szájon át történő légzés nagyobb időtartamú levegő légzését teszi lehetővé kevesebb idő alatt.

További információ a témáról: Freestyle úszás

Ha azonban nagy távolságokat úszik, a száj és a torok területe gyorsan kiszáradhat. Ebben az esetben jobb az orron keresztül belélegezni. A kúszás közbeni kilégzés víz alatt történik. Nem szükséges felemelni a fejét a víz felszíne fölé, és ez felesleges időveszteséget jelentene.

Félelemtől lélegezve

Mindenki érzett félelmet valamikor. A szív elkezd versenyezni, és a mellkas összeszorul. A légzés is gyorsabbá és sekélyebbé válik. Néha félelmétől még a lélegzetét is visszatartja. Vannak azonban olyan légzőgyakorlatok is, amelyek segítenek a szorongás ellen. A légzési technikák alkalmazásával az ember ellazulni kezd, és nem engedi, hogy a félelem ilyen nagy irányítást gyakoroljon teste felett. Először is fontos, hogy tudatosan lassabban lélegezzünk. Egy felnőtt ember percenként körülbelül 12–15 alkalommal lélegzik, általában félelmetes helyzetben.

Meg kell próbálni körülbelül 6 légzés / perc gyakoriságot elérni. Ez együtt jár a be- és kilégzéssel nagyon lassan és mélyen. A kilégzés után rövid szünetet is tarthat, amíg újra belélegezni nem akarja. A kilégzés lelassítása érdekében hasznos a kissé zárt ajkakon keresztüli kilégzés és ezáltal a levegő lelassítása. A hosszú kilégzés különösen hasznos a légzés szabályozásában és a pihenésben.

További információ a témáról: Légzőgyakorlatok a kikapcsolódáshoz

Ideális légzés elalváshoz

Egy ideje az úgynevezett 4-7-8 légzési technika nagyon népszerűvé vált alvássegítő eszközként. Ez egy speciális légzési technika, amelyet az amerikai orvos Dr. Andrew Weilt fejlesztették ki. A jógából származó légzőgyakorlatokon alapul, és állítólag nagyon pihentető hatású, így rövid időn belül elaludhat. Ennek a gyakorlatnak az az előnye, hogy ingyenes, felügyelet nélküli és kevesebb, mint egy percet igénybe vesz.

Először négy másodpercig lélegezzen be az orrán keresztül. Ezután a levegőt 7 másodpercig kell tartani. Végül a levegőt 8 másodpercen belül újra ki kell szívni, miközben a nyelv hegyét a száj tetejére, azaz a felső metszőfogak mögé helyezzük. Ez a gyakorlat csökkenti a pulzust és ellazít. Ez sok ember számára megkönnyíti a gyors elalvást. Alternatív megoldásként más gyakorlatok is segítenek a gyors elalvásban. Az alapötlet mindig az, hogy koncentrálj a légzésedre és tudatosan lélegezz.

Ez egyrészt arra kényszerít, hogy figyelmen kívül hagyja gondolatait és gondjait, amelyek megakadályozzák az alvást. Ezenkívül a tudatos, nyugodt légzés relaxáló hatást fejt ki. Például a mellkasára vagy a gyomrára helyezheti a kezét, és szándékosan lassan, fentről lefelé lélegezhet be. A légzésnek hullámként kell folynia fentről lefelé. Aztán újra alulról felfelé engedte a levegőt. Fontos, hogy kézzel érezze a lélegzet mozgását, és arra koncentráljon.

További információ a témáról:

Az elalvást segítő légzőgyakorlatok
Nehéz elaludni

Tüdőbetegség légzési nehézségekkel

asztma

Az asztmának különböző formái vannak (bronchiális asztma). A leggyakoribb forma az allergiás asztma. Itt egy allergiát okozó irritáló anyag (allergén) hisztamin (lásd fent) közvetítette összehúzódásához vezet a tüdőágak (hörgők). Jellemző, hogy a belégzett levegő már nem hagyhatja el a tüdőt. A betegség jellegzetes jele a légszomj.

További információk témánk alatt találhatók: asztma

tüdőfertőzés

A tüdőgyulladást (tüdőgyulladást) leginkább baktériumok okozzák. Gyulladásos infiltrátumok (immunsejtek és baktériumok) töltik meg az alveolusokat, amelyek ezután már nem állnak rendelkezésre gázcseréhez.

Jellemző tünetek:

láz
köhögni
légszomj

További információk témánk alatt találhatók: A tüdőgyulladás jelei

COPD

A krónikus obstruktív tüdőbetegséget (betegség) elsősorban a dohányzás okozza. Különösen nehéz a levegőt lélegezni a hörgők állandó összehúzódása miatt. Jellegzetes tüneteik: légszomj, köptetés és köhögés.

További információ erről: COPD

Tüdőrák

A tüdőrákot szintén elsősorban a dohányzás okozza, és a legtöbb esetben a beteg halálához vezet.
Nincsenek olyan tipikus tünetek, amelyek csak a tüdőrákra vonatkoznának.

Ez a téma is érdekelheti: Hogyan ismeri fel a tüdőrákot?