allergia

Az allergia szinonimái

Túlérzékenység, túlérzékenység

Az allergia meghatározása

allergia (allo = megváltozott, ergos = Aktivitás) a Immunrendszer az úgynevezett környezeti antigénekre, amelyek általában nem kórokozók és a szervezet tolerálják. Ez antigének is Az allergének meghívott és leírott bizonyos apró anyagokat vagy azok részeit, amelyek aktiválják az immunrendszert.

Alatt Kereszt allergia az ember megérti több egyidejű létezését Allergia az antigének szerkezeti hasonlóságai miatt. Például egy pollenre allergiás személy gyakran érzékenyen reagál a magmarakon.

Járványtan

Az allergia általában gyermekkorban jelentkezik, de bármely életkorban is megjelenhet újból. Az élelmiszer-allergia gyakrabban fordul elő az első hónapokban, 15 és 35 év között.

A leggyakoribb allergia 60% -kal a pollen ellen irányul, ezt követi az atka és az állatok allergiája 15% -kal, valamint a drogokra és ételekre való allergia kevesebb, mint 5%.

A nyugati országokban kb. 30 éve növekszik az allergia gyakorisága. Például Németországban az allergiás szénanátha jelenleg a lakosság 15% -át érinti, 5% -uk hörgőasztmában, 1,5% -uk élelmiszer-allergiában szenved. Az összes német iskolás gyermek 20% -a szenved neurodermatitisben (Atópiás dermatitisz).

Az allergia okai

A gének az allergia egyik oka. Ha legalább egy szülő allergiát szenved, akkor növekszik az ilyen allergia kialakulásának kockázata a gyermekek számára is.

Ebben az összefüggésben az atópiát is meg kell említeni. Az atópia leírja a test örökölt hajlandóságát ellenanyagok (IgE) képzésére a környezetben a normál antigének ellen. Ennek eredményeként allergiás betegségek, ideértve a hörgő asztmát, neurodermatitiszt (atópiás dermatitisz), szénanátha (allergiás) nátha és Kötőhártya-gyulladás), A bőrszálak (Csalánkiütés, urticaria), valamint az élelmiszer- és gyógyszer-allergiák.

Az úgynevezett okról szintén beszélünk Higiéniai hipotézis. Ez azt állítja, hogy az utóbbi években növekszik az allergia, mivel az emberek túl sterilnek nőnek fel, és gyermekkorban kevés baktériummal érintkeznek. Ennek eredményeként az immunrendszer nem fejlődik megfelelően, ezért allergiás a normál környezeti antigénekre.

A leggyakrabban kiváltó allergének a pollen, a házporok, a háziállatok, az ételek (például tojás, tej, diófélék, szója, búza) és gyógyszerek (pl. antibiotikumok).

Az allergia patogenezise

Allergia csak akkor fordulhat elő, ha először érintkeznek a kiváltó anyaggal (antigén) és egy későbbi szenzibilizációra került sor. A kezdeti kapcsolat után az immunrendszer reagál, amely nem mutat külső tüneteket, azaz a beteg még nem észlel allergiát. Ezt az érzékenységi szakasz követi, amely 1-3 hétig tart, és az immunrendszerben is zajlik. Speciális fehérjéket állítanak elő (ellenanyag), amelyek az antigén és szenzibilizált sejtek ellen irányulnak (A limfociták). A beteg általában nem is veszi észre ezt a reakciót, de ez az antigént allergénré alakítja. Ez azt jelenti, hogy ha a beteg ismét érintkezésbe kerül ezzel az antigénnel, látható reakció lép fel az allergia tüneteivel és panaszokkal.

Az allergia ez látható reakciója típusú lehet Jobb és Coombs lesz kiosztva. Összesen 4 típus létezik:

• 1. típusú allergia = IgE-közvetített azonnali reakció (IgE = antitestek, immunoglobulin E)
• 2. típusú allergia = antitest-mediált citotoxikus reakció (IgG, IgM)
• 3. típusú allergia = immunkomplex mediált reakció (IgG)
• 4. típusú allergia = sejtközvetített reakció

Ezek a típusok különbségeket mutatnak az allergénkel való érintkezés utáni reakcióidőben, az érintett szervekben és a hatásmechanizmusban.

Az allergiák 1–3. Típusát antitestek közvetítik, ezeket humorális reakcióknak nevezzük. A 4. típust viszont a sejtek közvetítik, ezért definiálják sejtközvetítésként.

Az allergia 1. típusú reakciója a leggyakoribb, és megtalálható például szénanáthaban vagy hörgőasztmában. A kiváltó allergének közé tartozik a pollen, az ágyban fekvő atkák, állati szőr, ételek vagy gyógyszerek, és velük való érintkezés után az allergiás reakció 30 percen belül jelentkezik a bőrön, a nyálkahártyán, a légutakon vagy az emésztőrendszerben. Bizonyos anyagok kibocsátása eredményeként (Hisztamin, szerotonin, leukotriének, prosztaglandinok) az immunrendszer speciális sejtjeiből, a hízósejtekből, a tipikus panaszokból, mint például orrfolyás, viszketés stb. fordul elő, ezt a reakciót hízósejt degranulációnak nevezik. Ez akkor fordul elő, amikor az allergének bizonyos antitestekhez, nevezetesen az IgE-hez kötődnek. Ezek az IgE a hízósejtek felületén helyezkednek el. Az Ig immunglobulinokat jelent, E jelöli az osztályt.

A leírt szekvencia az ilyen típusú reakció úgynevezett korai vagy akut fázisú reakcióját jellemzi; 3–8 óra elteltével van egy késői szakasz, amelyben gyulladás és szöveti károsodás jelentkezik, amely több napig is eltarthat.

Az allergia 2. típusú reakciója pl. Vérszegénység bizonyos formájában (hemolitikus vérszegénység) jelentkezik. A reakció csak 5-8 óra eltelte után megy végbe. Az allergének általában gyógyszerek, és az érintett szervek a vérsejtek vagy a vesék. A hatásmechanizmust a sejtek pusztulása (lízis) jellemzi. A sejtfelületen bizonyos struktúrák ellen képződött antitestek felelősek ennek a lízisnek. Az antitestek magukban foglalják az IgG-t és IgM-et, azaz a G és az M osztályú immunglobulinokat.

Az allergia 3. típusú reakciója a bőrön vagy szisztémásan az allergénrel (penész, baktériumok, gyógyszerek stb.) Való érintkezés után 2–8 óra elteltével zajlik. Ebben a folyamatban sok allergén és ellenük kifejtett antitest komplex fejlődik ki a vérben rövid idő alatt. Ezek a gyorsan fejlődő mennyiség eredményeként a szövetben lerakódnak. Ez történik például a vesetest gyulladásával (glomerulonephritis) vagy szérumbetegséggel.

Az allergia 4. típusú reakciója a leghosszabb időt, 24-72 órát vesz igénybe. Ez például a bőrön, a májon, a vesén vagy a tüdőn látható. A kiváltó allergének közé tartozik a nikkel és más fémek, gyógyszerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok. Egy tipikus betegség a kontakt dermatitis, amely a bőr gyulladásos változása (ekcéma). A reakciót speciálisan szenzibilizált immunsejtek (T-sejtek) indítják el más immunsejtek (makrofágok = fagociták, természetes gyilkos sejtek) aktiválásával, amelyek viszont más sejteket károsítanak.

További információ a témáról itt: Kontakt dermatitis

terápia

Az allergiát kezdetben az allergének elkerülésével lehet kezelni, vagyis a kiváltó anyagok vagy allergének elkerülésével és csökkentésével, vagy az őket okozó gyógyszerek leállításával.

Mivel ez nem mindig lehetséges, vagy az allergéntől függően csak nehézségekkel jár, bizonyos betegségek kezelését gyógyszeres kezelés segítheti elő. Az hízósejtek stabilizálhatók (Kromogénsav), néhány felszabadult mediátoruk (antihisztaminok, leukotrién antagonisták) hatását elnyomják, vagy a gyulladásos reakciót (szteroidok) elnyomják.

Lehetséges a túlérzékenység a pollenre, a méhméregre, a házporra és a penészre allergiás események esetén is. A megfelelő allergént általában a bőr alá injektálják növekvő koncentrációban 3 éves időtartamon keresztül annak biztosítása érdekében, hogy az immunrendszer tolerálja az allergént, és már nem tünteti fel az allergiás reakciót.

Ez a kezelés a betegek kb. 75% -ánál sikeres. A pontos működési mód nem egyértelmű.

Az anafilaxiás sokkot, mint akut vészhelyzetet folyadékokkal és oxigénnel, kortizonnal, a légutak kitágítását szolgáló gyógyszerekkel (a-gyógyszerek) és katecholaminokkal (adrenalin, dopamin) kezelik. Az újraélesztést az utolsó intézkedésként alkalmazzák légúti vagy szívmegállás esetén.

További információ a témáról itt:

• Az allergia kezelése
• Ezek a gyógyszerek segíthetnek, ha allergiája van

Az allergia megelőzése

Hasznosak allergia megelőzésében Szoptatás gyermekek és vidéki környezetben nőnek fel.

Ha azonban már létezik allergia, az allergiás reakció kiváltható az allergén elkerülésével (Allergén-elkerülés) megelőzhető.

összefoglalás

A allergia az immunrendszer túlérzékenységi reakciója a környezetben előforduló allergénekkel szemben. Különösen jól láthatóak a bőrön, a szemön, a légutakon és a bélön, például viszketés, vörösség, hegek, légszomj vagy hasmenés esetén.

Az allergiákat elsősorban a kiváltó allergének elkerülésével kezelik. Vannak még drogok vagy deszenzibilizáció is.